A nemzetegyesítő Semjén Zsolté az aljassági különdíj: ő csinál első- és másodrendű állampolgárt a magyarokból

Publikálás dátuma
2018.11.11 14:08
Semjén Zsolt, mellette Orbán Viktor a fővárosi Várkert Bazárban FOTÓ: Molnár Ádám
"Nevezheti-e magát „nemzetinek” egy olyan kormány, amely első- és másodrangú állampolgárokra osztja a nemzetet? Én azt állítom, hogy nem. A Fidesz-KDNP vezetői mégis ezt teszik: adminisztratív különbséget tesznek magyar és magyar", fakadt ki Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselője szerint az, hogy milyen módon biztosítja a voksoláshoz való jogot a kormány, egyszerű politikai döntés kérdése.
Míg a kettő állampolgárok egy részét engedik könnyített módon levélben szavazni, addig több százezer külföldre vándorolt "hazai állampolgárt" elzárnak a lehetőségtől. "Ha pedig van fokozatosság ebben az aljasságban, akkor valószínűleg Semjén Zsolt az, aki ebben különdíjat érdemel: épp a magyarság egyesítéséért felelős kereszténydemokrata politikus ugyanis az, aki nevére veszi ezt a szégyenteljes különbségtételt", panaszolja Ujhelyi. Emlékeztetőül: a miniszterelnök-helyettes jegyzi azt a módosító javaslatot, amely a jövő májusi EP-választáson megnyitná a levélben szavazás lehetőségét azon kettős állampolgársággal bíró magyar nemzettársaink előtt, akik egyébként nem is EU-tagállamban élnek. A szocialista politikus maga is támogatja azt az európai törekvést, hogy minél több állampolgárt vonjanak be a szavazásba, minél többen vegyenek részt sorsuk alakításában. De ezt egyenlő módon, az azonos hozzáférés garanciáival lehet csak tisztességesen elérni. "Az, ahogy a Fidesz nettó szavazatszerzéstől vezérelve továbbra is megfoszt többszázezer kivándorolt fiatalt a könnyített szavazás lehetőségétől, több mint gyalázatos; arcon köpése tisztességes magyar embereknek", summáz az EP-képviselő. Hogy valóban hatalomtechnikai megfontolásokról van szó, és nem a nemzeti eszméről, azt Ujhelyi korábbi Fidesz-nyilatkozatokkal igazolja.
  • Szijjártó Péter, a Fidesz volt szóvivője (2006): A Fidesz nem kíván választójogot biztosítani a határon túli magyaroknak.
  • Répássy Róbert, korábbi igazságügyi államtitkár (2010): A Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak.
  • Martonyi János volt külügyminiszter (2006): Soha nem kapcsoltuk össze a magyar állampolgárság kérdését a választójog ügyével, a két dolog nem kezelhető együtt.

Beer Miklós a Notre Dame-ról: Jézus az élő templomot, az embert tartotta fontosnak

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:30
Beer Miklós megyéspüspök
Fotó: Tóth Gergő
A váci megyéspüspököt arra is emlékeztette a katedrális leégése, hogy nem a Föld az örök lakóhelyünk.
Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét – mondta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Notre Dame-ot elpusztító tűzzel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettes kijelentésével szembesítették Beer Miklós váci megyéspüspököt a az ATV Egyenes beszéd című műsorában, a beszélgetésről a csatorna honlapján is beszámoltak. Beer megdöbbentőnek, megrázónak és gondolatébresztőnek nevezte, hogy éppen Húsvét előtt ez történt a Notre Dame-mal, ugyanakkor nem érzi, hogy ebből apokaliptikus értelmet kellene leszűrni. 
A tűzvész utáni első gondolata az volt, hogy eszébe jutott az evangéliumi jelenet, amikor Jézus megsiratja a jeruzsálemi templom pusztulását, amely a negyven évvel később valóban bekövetkezett.A másik, ami felmerült benne, hogy a Húsvét a feltámadás ünnepe. A 850 éves kulturális örökség pusztulása arra a bibliai idézetre emlékeztette, hogy „nincs itt maradandó városunk”, nem ez a mi örök lakóhelyünk. A harmadik gondolata az volt:akármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség, nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek. 
Érdemes tehát arra gondolni, hogy mi az az életünkben, ami igazán fontos. A kőtemplomot tiszteljük művészeti értékéért, de az igazi érték az ember
- figyelmeztetett a megyéspüspök. Beer Fontos és nagy értéknek nevezte a kőből épített templomokat, de úgy látja: a kereszténység eredeti értelmében az emberi kapcsolatok, az erkölcsi értékek, a nevelés, a jövőről való gondolkodás fontosabb kell hogy legyen, mint a kőből épített templomok által képviselt kulturális értékek. Az idei húsvét legfontosabb üzenetének Beer püspök azt tartja, hogy felszabadult örömmel forduljanak az emberek egymáshoz. Ha hiszünk Isten gondoskodó szeretetében és az örök életben, akkor nincs mitől félnünk – jelentette ki. Fontosnak tartja, hogy minden csalódás után merjünk újra hinni és bízni egymásban – tette hozzá. A püspök fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok segítését. Emlékeztetett rá, hogy a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak. 
a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak.
Föl kéne ébredni, vissza kell térni az egyházi iskolákban az eredeti szándékhoz – tette hozzá a megyéspüspök, aki szerint a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítaniuk és a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.  Szerinte a jelenlegi oktatási szemlélet elsődleges oka, hogy az egyház a hívei elvárásainak akar megfelelni az elitképzés felé történő elmozdulással. Ki kell lépnie az egyházak tagjainak a komfortzónájukból - mondta Beer, aki reméli, hogy egyre több „őrülten megszállott” pap lesz, aki „mer nyitni cigány testvéreink felé”.

Hárommillióért juthatnak a pártok a választók adataihoz

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:27
Illusztráció
Fotó: Népszava
A név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel.
A választási eljárásról szóló törvény szerint annak érdekében, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák őket, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz. A listát állító pártok a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a lista nyilvántartásba vételéről szóló döntés jogerőre emelkedése után megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. Szombatig a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját vette jogerősen nyilvántartásba az NVB. Az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Demokratikus Koalíció listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozatok hétfőn emelkedhetnek jogerőre. Az NVI csak akkor adja ki a választók adatait, ha a listát állító jelölőszervezet befizet 3,129 millió forintot, ami az egyhavi minimálbér (149 ezer forint) és a megválasztható képviselők számának (21) szorzata. A jogszabály a választópolgár információs önrendelkezési jogának érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy megtiltsa a róla nyilvántartott adatok kiadását. Az adatok kiadását a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemben kell bejelenteni. A pártok a választási irodától kapott név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel, az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet május 29-én 16 óráig kell eljuttatni az NVI-hez. Más állami vagy önkormányzati szerv személyes adatot nem szolgáltathat a pártoknak kampánycélra.
Szerző