Puhul a kormány a gigaberuházás ügyében: 2032 lehet az új paksi céldátum

Publikálás dátuma
2018.11.12. 06:00

Immár a kormányzat se cáfolja határozottan azt a szakmai értesülésünket, hogy az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.
A paksi atomerőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben is egyre gyakrabban merül fel a tervezett paksi blokkok tényleges átadási időpontjaként 2032 - értesült lapunk. Ez azt jelenti, hogy az atomhívők is mindinkább hajlamosak elengedni a jelenleg hivatalosnak számító, 2026-2027-es határidőt. Erre leginkább Orbán Viktor szeptemberi moszkvai kijelentései szolgáltatnak alapot: Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán már a határidők másodlagossága mellett tett hitet. Szavai szerint ugyan ezeket „igyekszenek” betartani, a beruházás „rengeteg technikai kérdést vet fel: különböző szabványok, előírások, az Unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata”. Ezután az üggyel kapcsolatos kormánykommunikáció a merev cáfolattól a határidők fontosságának kisebbítése és a „minőség” hangsúlyozása irányába tolódott el.

Már nyíltan beszélnek róla

A határidők eddig se tartoztak a két fél központi kérdései közé, ami egy legalább háromezer milliárd forintos beruházás esetén legalábbis szokatlan. Négy éve, a magyar-orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást helyezett kilátásba. A megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. A nyilatkozatok szintjén az átadási időpont aztán finom csúszásnak indult. A beruházásra nyújtott orosz állami hitelt bemutató, már szintén négy éves törvény szerint a pénzt a magyar állam 2025-ig használja fel és legkésőbb 2026 március 15-én kezd törleszteni. Egy EU-s dokumentum szerint ekkor a két fél 2024-2026-os átadásban állapodott meg. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila 2015-ben még úgy fogalmazott, hogy a 2023-24-es átadást követő másfél éves próbaüzem után a tényleges termelés 2025-26-ban indul. Némiképp változott a központi kommunikáció, amikor tavaly év végére az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz. Bár a „csúszás” szó használatát a kormányzati megszólalóknak akkor még kerülniük kellett, Brüsszelre mutogatva 22 hónapos határidő-módosulást emlegettek. Ekkortól beszélnek a két blokk tekintetében 2026-os-2027-es átadásról. Miután viszont Orbán Viktor mára ezt is látványosan elengedte, a többiek is beálltak emögé. Így a parlamentben a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János is arról beszélt, hogy „igen, lehet csúszás”.

Szinte azonnal összeugrottak

Forrásaink szerint az első tényleges építési engedélyek kiadása kapcsán a magyarok és oroszok között éles műszaki-kulturális-biztonsági ellentét bontakozott ki. A gond az, hogy míg a jelenleg is működő paksi atomblokkokat Magyarország saját magának építette fel és Oroszország ebben a tekintetben csak beszállítónak számított, most a Roszatom kulcsrakész kivitelezést vállalt: így a bővítés minden szakmai döntése az orosz állami cégre hárul. A hivatalos szervek felé ugyanakkor az engedélykérelmeket a beruházó, vagyis a magyar állami Paks 2 nyújtja be. Ezeket tehát első körben az oroszok fogalmazzák meg, majd eljuttatják a paksiaknak, amelyek azt még a benyújtás előtt igyekeznek saját műszaki- és helyismeretük alapján finomítani, módosítani. Ez már ezen a szinten éles vitákhoz vezet a két fél között. Korábban Süli János a magyar fél részéről ebben kompromisszummentes határozottságot ígért. Ennek első nyilvános jeleként tavaly év végén a hazai engedélyezést végző Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a munkálatokat segítő első épületek engedélykérelmét is visszadobta. Bár azóta ezek az engedélyek halkan megszülettek, a kivitelezés – a korábbi ígéretek ellenére - máig nem indult meg. Forrásaink szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. Eme megjegyzéssel sokat visszaadtak átdolgozásra. Emellett a magyar energetika állapota sem hasonlítható össze a '60-as-'70-es évekével. Nyomasztó a szakemberhiány. A magyar kormány emiatt is igyekszik puhítani az engedélyezés szigorú összeférhetetlenségi szabályain. 

Putyin megmondta

Lapunk belső körökből származó értesülései szerint a legutóbbi Orbán-Putyin-találkozó központi témájául valójában a Paks 2-es csúszás okozta feszültségek tisztázása szolgált. A 22 hónapos késést mindkét fél megdöbbenéssel nyugtázta. Ebben értékelések szerint a legnagyobb felelősség a kivitelezést végző, orosz állami Roszatomot terheli, de 30 százaléknyi sara lehet a magyar állam tulajdonában lévő beruházónak, a Paks II Zrt.-nek, de kiveszi a részét az engedélyeket kiadó Országos Atomenergia Hivatal is. Jellemző, hogy „Brüsszelt” a szakértők egymás között szinte egyáltalán nem kárhoztatják. Vagyis az, hogy a problémákat az Oroszország számára ismeretlen uniós bürokrácia jelentené, csak egy kormányzati kommunikációs újítás. Ami ráadásul tárgyilag se áll meg, hisz a Roszatomnak például az évtizedek óta zajló finnországi fejlesztések kapcsán nagyon is ismernie kell az uniós engedélyezési rendet. Finnországban amúgy a két fél közötti kulturális különbségből fakadó súrlódásokat sokkal nyíltabban kezelik. Úgy a beruházó vállalat, mint az engedélyező hatóság az átláthatóság jegyében rendre közzéteszi, mely orosz dokumentumokat miért nem fogadják el. Mindezek nyomán a magyar szakemberek 22 hónap helyett ma már inkább 30 hónapos csúszást emlegetnek. Vagyis az átadás szerintük legkorábban 2027-2028-ra várható. Ugyanakkor – nyilvánvalóan a kormánypolitika új keletű engedékenysége nyomán - belátható közelségbe került a 2032-es átadási időpont is. Ez azért fontos, mert akkortól kell évente leállítani a jelenlegi négy paksi atomblokkot. Bővítés helyett tehát ebben az esetben beszélhetnénk a kormánykommunikáció által a kezdetektől hangsúlyozott „fenntartásról”: ekkor ugyanis az új blokkok nagyjából ütemesen vennék át a jelenlegiek szerepét. Több szakember ezt üdvözölné, kereskedelmi és műszaki okokból egyaránt ellenezve, hogy az összesen 2400 megawatt (MW) méretűre tervezett két új blokk – a kormány hivatalos terveinek megfelelően - akár 5-6 évig is párhuzamosan termeljen a 2 ezer MW-s jelenlegiekkel. Szerintük ugyanis nem csak hogy „túl sok” áramot bocsátana ki az egység, de a megnövekedett terhelés miatt költséges pótlólagos hálózati és hűtési beruházásokra is szükség van, ami viszont a jelenlegi blokkok leszerelésével utólag szükségtelenné válik. Másfelől: ha az új blokkokból az elsőt még 2032-ben se sikerülne kereskedelmi üzembe állítani, az – más, előrehaladott eljárások híján - már a független szakértők egy része szerint is veszélyeztetné a biztonságos energiaellátást. Bár a kormány ezt jelenleg magabiztosan kizárja, a fejlett világ atomerőmű-beruházásai sorában nem ritkák az évtizedes határidő- és többszörös költségtúllépések se. 

Kizárás után elbeszélés

Lapunk megkeresésére kizárta a 2032-es blokkátadást Aszódi Attila is, aki készséggel állt felvetéseink elébe a Portfolio Energy Investment Forum 2018 című minapi rendezvényének szünetében. „Azzal számol”, hogy a 2026-2027-es határidő nem módosul. Arra a kérdésünkre, hogy mit szólna, ha az átadás bármely ok miatt mégis egész 2032-ig kitolódna, éles tiltakozás helyett úgy fogalmazott: a lényeg, hogy a lehető legjobb minőségű erőmű, legalábbis az évszázad végéig biztonságos termelésre alkalmas egység készüljön el. Egyszersmind cáfolta, hogy a jelenlegi és az új blokkok egyidejű működtetése bárminemű pótlólagos beruházásokkal járna. Így az új termelőegységekre a megállapodás szerinti költségkereten belül tervezett hűtési és áramtovábbítási beruházások képesek lesznek kezelni a két egység egyidejű működésével járó terhelést is – vélekedett az államtitkár. Annak kapcsán, hogy a hűtési kérdések a Duna alacsony vízállása és magas nyári hőmérséklete miatt mostanság még a jelenlegi blokkok kapcsán is a szakmai viták kereszttüzébe kerültek, a témát valóban kiemelten vizsgálandónak nevezte. Míg – amiként előadásaiban is - határozottan úgy véli, hogy a Duna másodpercenként legalábbis ezer köbméter körüli vízhozama bizonyosan elegendő lesz a hűtés másodpercenként mintegy száz köbméteres igényére, a hőfokkal kapcsolatban visszafogottabb. Eszerint erre még keresik a megoldásokat, például csúcshűtők segítségével. A blokkok időleges leállítását ugyanakkor csak a legvégső lehetőségként említette. A magyar-orosz szakértők közötti szakmai-kulturális különbségeket nem tagadva úgy vélte: ez a más-más szabályok és szokások miatt bármely más külső fél esetében is hasonlóképp alakulna. A rendkívül összetett munkálatok teljes pontosságot igényelnek. Rögzítette, hogy az EU atomerőmű-létesítési előírásai a világon a legszigorúbbak. Annak kapcsán, hogy a csúszást jelenleg nem veszi figyelembe a hitelvisszafizetés 2026 márciusi kezdőidőpontja, leszögezte: a fejlemények tükrében a két fél bármilyen módosításban megegyezhet. Aszódi Attila változatlanul kiáll amellett, hogy a hazai áramellátás biztonságának hosszú távú fenntartása érdekében szükség van a két új paksi atomblokkra. Annak kapcsán, hogy Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár emellett a háztáji energiatermelés ösztönzését is kormányzati szándéknak nevezte, leszögezte: a szerinte is fejleszteni szükséges otthoni megoldások a jövőben se váltják ki azt a biztonságot, amit egy háztartás hálózati csatlakozása jelent.

Ködös határidők

Aszódi Attila kérdésünkre nem kívánt pontos időpontot megadni az – előadásaiban általa is a legfontosabbnak nevezett – létesítési engedélykérelem beadási határidejét illetően. Korábban a dokumentum elfogadásának belső határidejeként 2019 végét jelölte meg: a tényleges munkálatok csak ezután indulhatnak meg. Az OAH-nak egy éve van a dokumentum elfogadására, ami plusz egy negyedévvel hosszabbítható. Azt nem erősítette meg, hogy a Paks II Zrt. sikertelenül pályáztatta volna meg az engedélykérelem külső szakértői Annak figyelembe vételével, hogy immáron novembert írunk, elismerte, hogy ez gyors beadást és elfogadást tesz szükségessé. Ugyanakkor e tekintetben továbbra is bizakodó. Habár a felvonulási épületek kivitelezését tavaly még ez év elejére ígérték, Aszódi Attila e tekintetben se kívánt becslésekbe bocsátkozni.

Az államtitkár bízik a jó kérelemben

A Paksi Atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartására például a klímavédelem miatt van szükség – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2018 című konferenciájának szünetében kérdésünkre Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Biztonságos kiváltására ugyanis jelenleg leginkább csak légszennyező eljárások ismertek. Ama felvetésünk kapcsán, hogy a nukleáris blokkok hűtése kifejezetten a klímaváltozás miatt vált kérdésessé, abbéli bizakodásának adott hangot, hogy eme kérdés kezelésére a létesítési engedélykérelem megbízható megoldásokat javasol majd. Hisz a kérdésben a biztonság az első - szögezte le.

Szerző
Témák
Paks 2

Minden vendéglátóhely kasszája az adóhatóságnál cseng majd

Publikálás dátuma
2018.11.11. 20:10
FOTÓ: Népszava
A hivatalos verzió szerint a gazdaságfehérítése érdekében gyűjtik az adatokat.
A szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását célozza a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozása, amely külföldi példákon alapul - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel. A múlt héten nagy port vert fel a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter törvényjavaslata, amelyben a turisztikai térségek fejlesztésének részeként - várhatóan a jövő év közepétől - a szálláshely-szolgáltatók vendégekről gyűjtött adatainak egy központi tárba történő becsatornázásáról is rendelkeznek. A javaslat általános indoklása szerint jelenleg a bejelentkezési adatokat a szálláshely-szolgáltató a Központi Statisztikai Hivatalnak és a jegyzők küldi meg, utóbbinak az idegenforgalmi adó miatt, papír alapon. A javaslat értelmében és a digitalizálás jegyében megalakítják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, amelybe a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül rendeződnének a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett összesített és személyes adatoktól mentes statisztikai adatok, amelyek felhasználása az eddiginél szélesebb körű lesz. (A szálláshelyek ingyen kapják majd az állami tendereken sikeresen szereplő  Sagecom Kft. által fejlesztett szoftvereket.) A KTK azt is jelezte, hogy a vendéglátásban az online pénztárgépek bevezetésével jelentősen sikerült fehéríteni az ágazatot, a szálláshely-szolgáltatás kapcsán a cél szintén a szürkegazdaság visszaszorítása, hiszen a jelenlegi nehezen ellenőrizhető, papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat jelentős visszaélésekre és adóelkerülésre ad lehetőséget. A KTK szerint ezt bizonyítja az is, hogy amikor a Kisfaludy Programban meghirdették az országos panziófelújítási pályázatot, hirtelen megugrott a bejelentett működő panziók száma.
Szerző

Nyerges Zsolt: a KÖZGÉP eladását nyereséges üzleti döntésnek tekintem

Publikálás dátuma
2018.11.10. 15:34

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A KÖZGÉP eladását kifejezetten eredményes és nyereséges üzleti döntésnek tekintem - közölte Nyerges Zsolt. A tranzakció tegnap látott napvilágot: Mészáros Lőrinc üzlettársa veszi át a céget.
"Az elmúlt időszak tranzakcióit eredményesen lezártam. Egy befektető csak üzleti alapon tudja megítélni a cégek vásárlását vagy eladását, én pedig úgy érzem: jól szállok ki, szakmai és üzleti szempontból is sikeres üzleteket kötöttem. A KÖZGÉP eladását kifejezetten eredményes és nyereséges üzleti döntésnek tekintem" - fogalmaz az üzletember. "A Duna Aszfalt munkáját régóta ismerjük a piacról, és örülök annak, hogy egy ilyen kiváló szakmai befektetőt sikerült találnunk. Belépésük lehetőséget teremt a KÖZGÉP szaktudásának a továbbélésére, és garantálja a cég további működését. Kívánom az új tulajdonosoknak, hogy olyan sikeresek legyenek, mint mi voltunk!" - zárul a közlemény.

Mészáros üzlettársa veszi át a Közgépet

Mint azt tegnap a 444 értesülése alapján megírtuk:  Nyerges Zsolt a teljes igazgatósággal együtt lemondott a Közgép vezetéséről. Az építőipari cég keddi rendkívüli állománygyűlésén bejelentették, hogy a tulajdonos Nyerges Zsolt eladta a vállalatot Szíjj László cégének, a Duna Aszfaltnak. A portál szerint új igazgatóságot nem neveztek ki, a céget mostantól egy személyben a tiszakécskei vállalatot is irányító Tóth László vezeti. 
Nyerges még nyáron vette át Simicska Lajos cégbirodalmát, és a most lezajlott tranzakcióval a birodalom egykori központi vállalata egy érintéssel Orbán Viktor környezetéhez került. Simicskától több részvénycsomag különböző, osztott tulajdonban lévő vagyonkezelő által került a szolnoki ügyvédhez. Az állománygyűlésen is elhangzott, hogy ezek adminisztrációja még tart, de a magánszemélyként birtokolt részvényektől Nyerges már megvált, hogy mielőbb átadhassa a cég irányítását Tóth Lászlónak. Technikailag az történik majd, hogy a Közgép Zrt. megmarad, de vagyona jelentős része egy kiválással létrejövő új társaságra, a Közgép-Kivitelezési Zrt.-re száll át.  
Szerző
Frissítve: 2018.11.10. 15:48