Előválasztás: aki győz, amögé beáll az MSZP

Publikálás dátuma
2018.11.12. 06:45

Fotó: Szalmás Péter
Egy előválasztás legitimitását nem a rajthoz álló pártok, hanem a szavazni akaró budapestiek adják. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke biztosra veszi, hogy sokan részt vesznek majd az elő-erőpróbán, amin a Párbeszéd elnöke, Karácsony Gergely és Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője biztos részt vesz – de jöhet bárki, aki eleget tesz három fontos feltételnek.
– A választmány döntése lehetővé tette, hogy az MSZP részt vegyen egy előválasztásban... – Hadd szúrjam közbe: ettől még nem lesz előválasztás, csak ha megszervezzük. – Megszervezik? – Természetesen. Egy olyan helyzetben amikor politikai tárgyalások útján minden kétséget kizáróan ki lehet választani a legalkalmasabb jelöltet, akkor nincs szükség az előválasztásra. Budapest helyzete azonban most speciális. Tarlós István majdnem kilenc éve vezeti a fővárost, mögötte áll a Fidesz kétharmada, így csak az győzheti le, akit a budapestiek valós kihívónak szánnak. A fővárosi választók tavasszal megmutatták, hogy hajlandók mozdulni. – És hogy képzeljük el: az MSZP vezérkara fölkéri egyes pártok vezetőit, hogy jöjjenek mérkőzni? – Legyen világos: ez nem az MSZP előválasztása, hanem Budapesté. Így mindenki, aki magát alkalmasnak érzi a főváros vezetésére, jöhet. Feltéve persze, hogy eleget tesz a következő három feltételnek. Egyrészt semmilyen formában nem működik együtt a NER-rel, illetve szélsőséges eszméket valló szervezetekkel. Másrészt elfogadja az előválasztás eredményét, és ha alulmarad a küzdelemben, akkor a kampányban támogatja a győztest. Harmadrészt pedig összegyűjt várhatóan kétezer támogató aláírást. – Nem túlzás ez? – Szerintem egyáltalán nem. Töredéke annak a körülbelül 14 ezer szignónak, ami ahhoz kell, hogy valaki főpolgármester-jelölt lehessen az önkormányzati választáson. – Kezdjük a legpesszimistább verzióval: legitim lesz az az előválasztás, amin csak az MSZP és a Párbeszéd indul el? – Nem az adja egy előválasztás hitelességét, hogy hány párt indul rajta, hanem az, hányan vesznek rajta részt, illetve mennyire könnyítik meg a szervezők, hogy valaki elinduljon rajta. Ami az utóbbit illeti, mi kifejezetten azt támogatjuk, hogy az indulás – kis túlzással – bárki számára elérhető legyen. – És ami az előbbit illeti? – Több tízezer ember biztosan legitimálja az előválasztást, de a néhány ezer választó is erősebb hitelességet jelent, mintha a pártok „füstös szobákban”, vagy ne legyünk negatívak, akár szép erdei tisztásokon egyezkednek egymással. Én hiszek abban, hogy magas lesz a részvétel. – Azért mégis: mely formációk állhatnak ön szerint startvonalhoz? – A Párbeszéd mindig is támogatta az előválasztást, Karácsony Gergely be is jelentette, hogy beszáll a versenybe. Mi, fővárosi szocialisták Horváth Csabát indítjuk. A Szolidaritás Mozgalom is jelezte támogatását, a Liberálisok is bejelentették, hogy indítanak jelöltet. Természetesen érthető a Demokratikus Koalíció válasza, hogy csak valós verseny esetén támogatnak előválasztást, ez a feltétel azonban előállt. – Mit gondol, a Momentum hajlandó lesz felülírni azt a mondását, hogy hadd jöjjön az előválasztás, de csak az EP-választások után? – A kerületekben nyitott az együttműködésre a Momentum, így jó eséllyel egy jelölt száll szembe mindenhol a Fidesszel a demokratikus oldalon. A főpolgármester-jelölés és az előválasztás kapcsán viszont mintha halogatna a Momentum. Azonban az a biztos vereség forgatókönyve az önkormányzati választáson, ha az európai parlamenti választá után, nyáron kezdünk jelölteket versenyeztetni. – Miből gondolja, hogy ha egy párt jelöltjei alá is írják, hogy támogatják az előválasztás győztesét, nem kezdik el „kiesésük” után pocskondiázni? – Hiszem, hogy mindenki érti, hogy a 2022-es kormányváltást esélyét valójában az kínálja, ha az ellenzék megerősödik az önkormányzati választáson. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ahol érdemi megállapodásra jutunk, ott helyt tudtunk állni: Józsefvárosban ugyan vesztettünk, de több mint 36 százalékos eredménnyel, Rákospalotán és Szombathelyen viszont stratégiai sikert értünk el. Fővárosi MSZP-elnökként, mint a legerősebb ellenzéki párt elnöke személyes felelősségem az, hogy Budapesten megteremtsem az együttműködés és a győzelem lehetőségét – amivel közösen kell élni. Így nyerje bárki is az előválasztást, fegyelmezetten támogatni fogjuk, akkor is, ha nem a szívemnek legkedvesebb jelölt nyerne. – Beszéljünk technikáról. Hol lehetne leadni a voksokat, és hol számolnák azokat? – Az MSZP természetesen felajánlja irodáit, és erre kérünk mindenki mást is – legyen szó politikai alakulatról vagy magánszemélyről, civil szervezetről. – És kik számolják a szavazatokat? – A szavazatszámláló bizottságokban a pártok képviselői mellett, civil szervezeteket és független szakértőket is meghívunk. Emellett olyan intézeteket is felkérünk, amelyek az előválasztás jogszerűségét, átláthatóságát garantálják, mint például a Political Capital, a Méltányosság, a Republikon Intézet és a Publicus. Rajtuk kívül tekintélyes választási szakértőket is várunk, többek között Majtényi Lászlót, vagy Tóth Zoltánt. – Online is lehet majd szavazni? – A magyar választási rendszer hasonlatosan a világ szinte minden más rendszeréhez alapvetően személyes megjelenéshez kötött. A javaslatunk azonban lehetővé teszi, hogy akik személyesen részt vesznek az adategyeztetésben és elfogadják az előválasztás feltételeit, köztük személyes adataik kezeléséhez való hozzájárulást, később szavazhatnak online is. Az viszont elfogadhatatlan kockázatokat jelentene, ha a választópolgár és a szavazatszámláló bizottság között nem lenne személyes találkozó. Amennyiben bárki kizárólag online szavazást szeretne, nehéz azt hinni, hogy nem a Facebook like-okat keveri össze a valódi választással. Tarlós István és a Fidesz legyőzéséhez is személyesen kell megjelenni a szavazófülkékben. – Ha nem online alapú az előválasztás, akkor is „elfogadhatatlan” kockázatokkal járhat. Például, ha fideszes szavazók nevetve meghekkelik. – Minden megoldás rejt valamekkora kockázatot, azonban ne feledjük, hogy az itt szavazóknak hozzá kell járulniuk személyes adataik kezeléséhez, és értéknyilatkozatot kell aláírniuk, ez pedig jelentősen csökkenti a kockázatot. De az igazi garancia természetesen az, ha a baloldali választók nagy számban vesznek részt az előválasztáson. – Azt továbbra is tartja, hogy még idén megtartják az előválasztást? – Javaslatom szerint jobb lett volna, ha már idén decemberben megtaláljuk a kihívót, azonban más pártokkal való egyeztetések után az előválasztásra januárban kerül sor. 

Itt a vége, lemond Orbán barátja

Publikálás dátuma
2018.11.11. 21:41

Fotó: Frank Hoermann / AFP
A CSU új elnökét a jövő év elején választják meg.
Egybehangzó német lapértesülések szerint távozik a német Keresztényszociális Unió (CSU) éléről az Orbán Viktor kormányfővel is kiváló kapcsolatokat ápoló Horst Seehofer, s a döntésről vasárnap tájékoztatta a párt elnökségét. Várhatóan szövetségi belügyminiszter sem marad, az azonban nem világos, hogy erről a tisztségről mikor mond le. A hétvégi Spiegel arról számolt be, hogy a döntést legkorábban kedden jelenti be. A német dpa hírügynökség pedig azt közölte, hogy a jövő hét folyamán közli terveit. A pártelnöki tisztségről való távozását már eddig is kész tényként kezelték a német lapok. Egy hónapja ugyanis történelmien gyenge eredményt ért el a CSU a bajor tartományi választáson. Bár a bukás a vártnál kisebb volt, s a CSU kormányt tudott alakítani a szintén konzervatív Freie Wähler nevű tömörüléssel, nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy az élet nem mehet tovább a régi kerékvágásban. Mivel Markus Söder bajor miniszterelnök még csak március óta áll a tartományi kormány élén, ezért Seehofernek kell elvinnie a balhét.   A CSU új elnökét jövő év elején választják majd meg, a tisztségre azonban Söder az egyértelmű favorit.

661 ezer magyar katona és egy nemzet kivérzésének emlékére

Publikálás dátuma
2018.11.11. 21:10

Fotó: Mónus Márton / MTI
Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján, Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Mint azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta: Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban. Az akkori Magyarország területéről
3,8 millió
embert soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba.

Az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban. Ugyanis a kommunista időkben minden emlékhelyet megsemmisítettek Budapesten. A nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért. Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek.

A fájdalom piramisa

 Az emlékmű - amelyet Zsigmond Attila tervezett - egy gúlát, illetve piramist formáz. A belsejében 177 alakulat neve és 154 csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne.

Szerző