Csaknem két hónappal ezelőtt a PSG 3-2-re kikapott Liverpoolban, a Bajnokok Ligája csoportmérkőzésén. Nem volt az olyan hatalmas blamázs: a brazil Firmino a 93. percben szerezte a brit csapat győztes gólját. Ennek ellenére a Le Figaro című francia lap nem kegyelmezett: a vesztesek közül Marquinhosnak, Bernatnak, Di Mariának, Cavaninak, Neymarnak egyaránt 3-as, Rabiot-nak 4-es, Meunier-nek 4 és feles, Mbappénak 5-ös osztályzatot adott. (A maximum a 10-es.)
Más világ az: minálunk ilyen vereséget erőt adó eredménynek, ha nem átütő diadalnak állítanának be, de hát a „hármasozás” környezete a dekadens Nyugat. Ám a párizsiak esetében akad némi probléma a mifelénk sokat emlegetett (kinti) hanyatlással, mert a PSG a francia labdarúgó-bajnokságban tizenhárom forduló után éppen tizenhárom pontos előnnyel vezet, miután az évad eddigi mérkőzéseit kivétel nélkül megnyerte. Már a 12. győzelmével felülmúlta a Tottenham ritka sorozatát, amelyet korántsem a közelmúltban, hanem még 1961-ben produkált a londoni csapat.
Ez volt az öt nagy európai – az angol, a francia, a német, az olasz, a spanyol – liga leghosszabb sikerszériája idáig, amely nem kis részben annak következtében jött létre, hogy hatvan évvel ezelőtt, 1958. október 8-án a brit klub vezérkara ajánlatot tett Bill Nicholsonnak a tréneri poszt betöltésére, és a Tottenhamben 314 bajnoki mérkőzést játszó sportember három nappal később, 11-én igent mondott. Majd aznap délután a Spurs – a négygólos Bobby Smith vezérletével – 10-4-re győzött az Everton ellen a White Hart Lane 37 794 mámoros nézője előtt, miközben a liverpooli Jimmy Harris a világ legfölöslegesebb mesterhármasát érte el.
A PSG-nek 10-4-e nincs, „csak” két-két 5-0-ja és 4-0-ja, valamint 45-7-es gólkülönbsége van. A csapat a legtöbb gólt szerezte és a legkevesebbet kapta a Ligue 1-ben, amelyben az érdemjegyekkel sem gyűlik meg a baja: a bajnokság legjobb három játékosa, Mbappé (7,28-as átlag), Verratti (6,57) és Neymar (6,36) egyaránt a PSG-ből kerül ki. Mbappé 11, Neymar 10 gólos, a brazil csatár ráadásul hat gólt előkészített. Lehet mondani: ott folytatta, ahol abbahagyta. Az előző évadban súlyos sérülést szenvedett, de addigi húsz meccsén 19 góllal és 13 előkészítéssel tüntette ki magát; nem csoda, ha a bajnokság legjobbjának választották. Változatlan formája azért is feltűnő, mert – az AFP hírügynökség és a L’Equipe című francia sportlap egybehangzó információja szerint – csalárd módon szerződött a Barcelonához 2013-ban, s akár hat év börtönbüntetést is kaphat. Egyelőre azonban önfeledten játszik...
A francia vetélytársak meg majdnem olyan szomorúan festenek, mint a női tenisz Fed Kupája. Ennek döntőjében az amerikaiak kiállították Sofia Kenint és Alison Riske-et... Naná, hogy simán alulmaradtak a szintén szembeszökően tartalékos csehekkel szemben. Az emberben felvetődik: akkor vajon milyen presztizse van e tornának? Nagyjából olyan, mint a tekintélyt nem ismerő Mezőkövesden a Vidivé rövidült Videotonnak. A borsodiak nem törődtek a fehérváriak európai előmenetelével, és legyőzték a favoritot. E sikerükkel nincsenek egyedül, mert a Vidi megszenvedett a Pakssal (1-1), a Kisvárdával (2-2), az MTK-val (0-3) és felcsúti testvércsapatával (1-2) is; összességében tizenhárom bajnoki mérkőzése közül kevesebbet nyert meg, mint ahányat nem. Hat győzelem, négy döntetlen, három vereség a fényesnek nem nevezhető mérleg, és ez elvben gátat szab annak, hogy az együttest más dimenzióba helyezzék. Ám az itthoni értékelés gyakorlata nem feltétlenül liverpooli-párizsi...
Habár az is lehet, a helyzet kedvezőbb, mint gondolnánk. Az El-csoportban Szalonikiben és Budapesten is legyőzött PAOK kilenc győzelemmel, egy döntetlennel, valamint 17-4-es gólkülönbséggel áll a görög bajnokság élén. Az örök optimisták már fontolgatják: a tények arra utalnak, hogy a magyar bajnoki mezőny lényegesen erősebb a görögnél...
