323,09 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a dollárral és a japán jennel szemben erősödött - írta az MTI.
Az euró 323,09 forinton forgott reggel hét óra körül, 17 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a kedd esti 322,92 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 286,47 forintról 286,21 forintra gyengült, míg a svájci franké 283,81 forintról 284,17 forintra erősödött.
A jent 2,5128 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5145 forinttal.
Az euró 1,1288 dolláron forgott, napi szinten 0,02 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest ugyancsak 0,02 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1368 frankon jegyezték. 
Egy dollárért 1,0072 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,08 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 113,91 jent ért.

Drágábban nem kell az amerikai gáz, hiába forszírozza az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:10

Fotó: Molnár Ádám
Orosz függőségünk csökkentése érdekében vegyünk drágább amerikai gázt – üzeni Trump, amit Orbán elvet.
„No” - válaszolt Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a Népszava ama kérdésére, hogy a washingtoni adminisztráció akár az Egyesült Államokban termelt, hajón cseppfolyósítva szállított gáz (lng) árcsökkentésével, akár a horvát tengerparton tervezett lng-lefejtő megépítésének anyagi támogatásával kívánja-e erősíteni az ellátásunk javítása felett érzett elkötelezettségét. A magas rangú amerikai kormánytisztviselő beszédében arra figyelmeztetett, hogy egyetlen beszerzési forrás – jelesül Oroszország – kiszolgáltatottá teszi a térséget és veszélyezteti az energiabiztonságot. Ráadásul Moszkva szerinte helyzetét egy fajta kényszerítő fegyverként veti be. Ennek kapcsán emlékeztetett a 2009-es és az azóta bekövetkezett orosz gázstopokra, aminek nyomán „életek vesztek el”. Az Egyesült Államok erősen ellenzi az orosz Uszty-Lugából a német Greifswaldig a tenger alatt épülő, Északi Áramlat 2, illetve a szintén orosz kiindulópontú Török Áramlat elnevezésű vezetékterveket is. Rick Perry olvasatában ezek célja a közép- és kelet-európai egyensúly aláásása. Ezért Magyarországot és szomszédait ezek elutasítására ösztönzik. A kérést a magyar kormány minden jel szerint mereven elveti. Kérdésünkre a tájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz terv kapcsán úgy fogalmazott: jó, hogy Magyarország a jövőben lehetőségként számol egy új gázútvonal megjelenésével a déli határainkon. Az ehhez szükséges beruházásokat az érintett európai államok vállalják, ami részünkről alig igényel hozzájárulást. Ráadásul elvetendő kettős mércének tartja, hogy miközben a felszínen az unió oroszellenes, addig az Északi Áramlat 2-vel Európa legnagyobb, oroszokkal közös energetikai beruházását hozzák épp tető alá. A jelek szerint az álláspontok a Krk szigetnél tervezett gázlefejtő ügyében se közeledtek. Szijjártó Péter bevezetőjében jelezte: a horvát terminálterv jelenlegi gázár-ajánlata a piaci áraknál 20 százalékkal magasabb, amit versenyképtelennek tartunk. Így e tekintetben is az USA segítségét kérjük. Bár Magyarország teljes mértékben osztozik a több lábon állás – amerikaiak által is szorgalmazott – elvében, a horvát lng- és a Fekete-tenger román szakaszán talált gáz ideszállítása is a szomszédos államok döntéseitől függ - hangsúlyozta. Megfogalmazása szerint vannak jól hangzó tervek és politikai jószándék, de ezekkel nem lehet az ipart és a háztartásokat fűteni. (Ez a kifejezés már-már szó szerint megegyezik Gyurcsány Ferenc 2007-es szavaival, aki az akkor az USA és a Fidesz által is „elsődlegesnek” tekintett, azóta kudarcba fulladt Nabucco-gázvezetéktervet „álomnak” nevezte; ennek nyomán az akkor ellenzéki Fidesz – így Szijjártó Péter is - erőteljes politikai támadást intézett az akkori szocialista kormányfő ellen.) Ennek kapcsán Rick Perry arra szorítkozott, hogy az Egyesült Államok kormánya határozottan támogatja az lng-terminálról szóló, a horvát és a magyar fél közötti tárgyalásokat. Ezen túlmenően – így leginkább az energiaellátás elvei tekintetében - a két fél között teljes volt az egyetértés és a sajtótájékoztató alaphangulatát is ez uralta. Az amerikai tárcavezető kormánya baráti segítőkészségét hangsúlyozta, amit Szijjártó Péter megköszönt. Ama felvetésünk kapcsán, hogy tegnap Gordon Sondland, az EU mellé rendelt amerikai nagykövet az Északi Áramlat 2 vezeték kiépítésének megakadályozása kapcsán az USA részéről lépéseket helyezett kilátásba, kérdésünkre Rick Perry az amerikai eljárások alkalmazását ajánlotta. A felek az atomenergetika kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a tervezett paksi nukleáris blokkok orosz állami kivitelezője, a Roszatom egyik legfontosabb beszállítóvá az amerikai GE-t választotta. A tájékoztatót követően a tárcavezető találkozott Orbán Viktorral is. Ennek során – a magyar kormány közleménye szerint – egyetértettek a hagyományok és a keresztény gyökerek fontosságában, illetve a miniszterelnök üdvözölte az energiaügyekben tett amerikai erőfeszítéseket és beruházásokat. Az ATV tudósítása szerint a republikánus politikus saját, Fed up! című könyvének dedikált példányával ajándékozta meg Orbán Viktort. Rick Perry közép-kelet-európai körútja során Lengyelországban közös energiaügyi nyilatkozatot adott ki, a lengyel állami gázszolgáltató és az amerikai Cheniere pedig 24 éves lng-gázszállítási megállapodást kötött.
Szerző

Bércsata: Varga a kormány elé viszi a követeléseket

Publikálás dátuma
2018.11.14. 07:10

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A munkaadók csak 5, a munkavállalók viszont 13-15 százalékos béremelést szeretnének jövőre. A megegyezésben kulcsfontosságú lehet az szocho-csökkentés időpontja.
Egyelőre rendkívül távol áll egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja a jövő évi béremeléseket illetően: előbbiek 5, utóbbiak 13-15 százalékos bérnövekedést szeretnének elérni – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A szervezetek elképzeléseit Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen hallgatta meg, és ígérete szerint szerdán a kormány elé is viszi azokat. A kabinet álláspontját viszont nem ismertette, mert – mint a Pénzügyminisztérium közleménye fogalmaz – „a kormánynak az az érdeke, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás”. Az álláspontok közeledését ugyanakkor nagyban elősegítené, ha a kormány előrébb hozná a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésének időpontját, pláne, hogy gyakran hivatkozik is arra, mint a béremelés jövő évtől rendelkezésre álló fedezetére. Csakhogy a nyár elején elfogadott adócsomagban nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének, az eddigi kormányzati nyilatkozatokból pedig arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. (A dátum körüli bizonytalanság oka, hogy a két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében akkor csökken 2019-től a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. (A kormány azonban megelőlegezhetné ezeket az adatokat, és várhatóan egyfajta aduászként elő is rántja majd ezt a kártyát.)
A munkaadói oldal így most azzal a forgatókönyvvel számolva fogalmazta meg a várható inflációt csak kismértékben meghaladó 5 százalékos béremelési elképzeléseit, hogy csak 2019 júliusától csökken a szocho. Ha azonban a kormány előrébb hozná a járulékcsökkentést, felfelé mozdulhatna ez a szám – fogalmazott érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Az így visszamaradó összegekből ugyanis fedezni tudnának egy nagyobb mértékű béremelést is a cégek. A megbeszélésen szóba került a cafeteria ügye is. A munkaadók azt szeretnék, ha négy cafeteriaelem – a munkaerő mobilitását elősegítő lakhatási és az iskolakezdési támogatás, valamint az egészségpénztári és a nyugdíjmegtakarítási juttatások - esetében a kormány felülvizsgálná nyáron hozott döntését, azaz megtartaná azok kedvezményes adózását jövőre is. Az MGYOSZ alelnöke szerint ezek visszafogott, ám a munkaerőpiaci és a társadalmi célok szempontjából rendkívül fontos javaslatok. A cafeteria-rendszer egyszerűsítésével egyetértenek, de a munkaerő mobilitásának támogatása a jelenlegi munkaerőhiány idején szükségesebb, mint bármikor korábban, az öngondoskodás ösztönzése pedig fontos társadalmi cél. Az is érthetetlen: ha az óvodáztatási támogatás adókedvezménye megmarad, az iskolakezdési támogatásé miért nem? Rolek Ferenc megjegyezte: a fenti elemek adókedvezményeinek megtartása nem igényelne plusz költségvetési forrásokat, hiszen a cafeteria kerete változatlan maradna, csak nem SZÉP-kártyára kerülnének ezek az összegek. (A SZÉP-kártya adókedvezménye megmarad jövőre is.) Ami a cafeteriát illeti: a munkaadói oldal felvetéseivel egyetértenek a munkavállalókat képviselő szakszervezetek is. Mint Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke fogalmazott: a kormány kedden megszavazott legújabb cafeteria-módosítási ötlete – miszerint  a minimálbér értékéig továbbra is adómentesen lehet adni a dolgozóknak sport, illetve kulturális rendezvényekre szóló belépőket – csak olaj volt a tűzre, ezt senki nem kérte. Így jövő hétfőn a múlt heti, a cafeteria-változások miatt összehívott szakszervezeti demonstráció szervezői újra összeülnek majd, hogy megvitassák a lehetséges válaszreakciókat. A béremelés mértékét illetően már jóval kevésbé értenek egyet a munkaadói oldallal: a szakszervezetek a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emelését szeretnék elérni. Ez a jelenlegi bruttó 138 ezer forintos minimálbér helyett 156 ezer forintos minimálbért jelentene, a most 180 500 forintos garantált bérminimum pedig 208 ezer forintra emelkedne (mint korábban megírtuk, ez nem állna távol a Pénzügyminisztérium számaitól, ahol úgy tudjuk: 150 ezres és 202 ezres legkisebb bérekkel számolnak). Kordás László elmondta azt is: ütemezett, több évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amelynek része lenne a személyi jövedelemadó csökkentés (szja), vagy a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlése is. Az szja-csökkentést első körben a kiskeresetűeknél szeretnék elérni, azaz mintegy 1,2 millió garantált bérminimumot vagy annál kevesebbet kereső munkavállaló adóját csökkentenék 9 százalékra. A tárgyalások várhatóan jövő kedden folytatódnak.

A végső szó a kormányé

A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről. 

Szerző
Frissítve: 2018.11.14. 11:13