A szegényebb családba születő gyermekeket jóval kevésbé támogatja az állam, mint a tehetősebb családok gyermekeit, a rosszabbul kereső szülők ugyanis jóval kevésbé tudják igénybe venni a gyermekek után járó adókedvezményeket, mint a magasabb keresetűek. Ezt a régóta hangoztatott kritikát támasztotta most alá konkrét számokkal a Policy Agenda elemzése, amely a tavalyi személyi jövedelemadó bevallások alapján vizsgálta az adókedvezmények hatását a bérviszonyokra.
Kiderült: a 4,2 millió munkavállaló legjobban kereső 10 százaléka akkora összeget tudott leírni tavaly az adójából családi adókedvezmény címén, mint amennyit az alsó 48 százalék együttvéve. Az adókedvezményt a jól keresők nagyobb arányban is tudják kihasználni: a felső 10 százalékba tartozók 38 százaléka, míg az alsó 50 százaléknak csak a negyede tudta csak igénybe venni tavaly a családi adókedvezményt. Ez pedig azt jelenti, hogy 160 ezer tehetősebb szülő összességében ugyanúgy 54 milliárd forint adókedvezményt kapott a gyermekei után, mint 480 ezer alacsony keresetű szülő együtt.
Az adóbevallások alapján 2017-ben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12 443,6 milliárd forint volt. Ennek az összegnek a 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ebből négy módon - az első házasok, családi, súlyos fogyatékosság, illetve mezőgazdasági őstermelői kedvezménnyel - lehetett adóalapot csökkenteni, vagy adókedvezményt igénybe venni.
A legszélesebb kört a családi adókedvezmény érinti, és ez – mint a fenti adatokból látszik – nem a szegények támogatását jelenti, hanem a tehetősek helyzetbe hozását. A Policy Agenda elemzéséből az is látszik, hogy az első házasok adókedvezményét is inkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Az így visszaosztott pénznek ugyanis a 19 százaléka kerül a felső 10 százalékhoz, miközben a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka a kedvezmény csupán 28 százalékát kapja. Vagyis - arányaiban - még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.
Az összes adókedvezményt együttvéve vizsgálva pedig az látszik, hogy a legfelső jövedelmi kategóriába tartozó 10 százalék 60 milliárd forintot kap vissza, miközben a dolgozói társadalom közepén lévő ötödik tizedbe tartozók csupán 22 milliárd forintot, vagyis csupán a harmadát annak, mint a legjobban keresők.
Mindezek alapján a hazai egykulcsos adórendszer nemcsak a konzerválja, de a családi és az első házasok adókedvezményével együtt még tovább is növeli társadalmi szinten a jövedelmi egyenlőtlenségeket - mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. Mindezt úgy, hogy a hazai munkaerőpiacon már így is óriási bérkülönbségek vannak: a Policy Agenda korábbi elemzése szerint a dolgozói társadalom felső tíz százalékának bruttó keresete éppen annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. Ez a felső 10 százalék pedig éppúgy 15 százalék személyi jövedelemadót fizet be, mint az alsó 65 százalék.
