322,4 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.14. 19:18

Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,40 forintra csökkent este fél hét körül a reggel hét óra körül jegyzett 323,09 forintról.
Az euró szerdán 322,25 forint és 323,22 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 284,17 forintról 283,34 forintra, a dolláré pedig 286,21 forintról 285,62 forintra csökkent.
Az euró a reggeli 1,1288 dollár után este 1,1289 dolláron állt.
Szerző
Frissítve: 2018.11.15. 07:50

Még gyengék a nyugdíjasszövetkezetek

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:56
Illusztráció
Fotó: KÁLLAI MÁRTON
Tavaly óta megnégyszereződött a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek száma, ám alkalmazotti létszámuk és árbevételük egyelőre csekély – derül ki az Opten nevű céginformációs szolgáltató adataiból.
A tavalyi év közepén bevezetett forma az aktív nyugdíjasokat irányítaná vissza a munkaerőpiacra. E szerveződéseket jóval kisebb közteher sújtja. A nyugdíjasszövetkezetek száma tavaly október óta 36-ról 148-ra nőtt. Az alapítási láz elsősorban Budapestet és Pest megyét jellemezte, ahol 41, illetve 32 működik. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér megyében és Győr-Moson-Sopron megyében láttak fantáziát e lehetőségben - derül ki az Opten felméréséből. A legtöbben, 62-en egyéb emberierőforrás-ellátás-gazdálkodással, 18-an pedig munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak. E társulások más gazdasági szereplők különböző szakterületei számára közvetítenek nyugdíjas munkaerőt. 11-en máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatást, 9-en pedig összetett adminisztratív szolgáltatást végeznek. A leadott 145 pénzügyi beszámoló tanúsága szerint összesített árbevételük 632 millió forintra rúgott. Egy szövetkezetre tehát egyelőre csak 4,3 millió forint jut. Alkalmazottként 583 főt jelentettek le, bár a tagok száma ezen felül értendő. A társulások számának megugrásán túl a nyugdíjasok ilyen típusú tömeges foglalkoztatása és e szövetkezetek gazdasági megerősödése még várat magára – állapítja meg Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere.
Szerző

Többet dolgozunk, de kevesebbet érünk el vele

Publikálás dátuma
2018.11.14. 16:29

Fotó: Molnár Ádám
Akár 9 milliárd eurót is hozzáadhat a magyar gazdaság teljesítményéhez 2025-ig a digitalizáció, de ehhez még nagyon sokat kell tenni, főképp az oktatás-képzés terén – állítja egy friss tanulmány.
Elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést a válság vége óta Magyarország, a munkaerőpiaci expanzió azonban kifulladóban van, a foglalkoztatottsági ráta gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét. A ledolgozott munkaórákat tekintve ráadásul a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak - hazánkban évi 1 760 órát, míg Nyugat-Európában évi 1 592 órát -, ám a ledolgozott munkaóránként előállított hazai teljesítmény jelentősen elmarad a nyugati országok szintjétől. Az úgynevezett digitális éllovasok - a skandináv államok, a Benelux-országok, Írország és Észtország - több mint négyszer olyan hatékonyak – mutat rá friss tanulmányában a McKinsey & Company. A tanácsadó cég szerint  Magyarországnak ezért a következő periódusban a termelékenység javítására kell összpontosítani, ebben pedig prioritást kell élvezzen a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása. 
A közüzemi szolgáltatások terén elmaradunk a többi kelet-közép-európai országtól
Fotó: Népszava
A digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, feltéve, hogy Magyarország képes lesz kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált – állítja a McKinsey. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai: a McKinsey szakembereinek álláspontja alapján ez durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a  régiótól is leszakadhat Magyarország. Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában - Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban -, de a tanulmány szerint már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal. Egyes iparágakban – például az üzleti szolgáltatások vagy a közszolgáltatások terén - a digitalizáció mértékét tekintve Magyarország meg is előzi a régiós versenytársakat, más szektorokban viszont – például a feldolgozóiparban és a közüzemi szolgáltatások terén - elmarad a többi kelet-közép-európai országtól.
Digitális oktatás
Fotó: Kállai Márton
A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok (kkv) működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen a digitális megoldások. A magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, miközben a digitális éllovasoknál az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata terén szintén nagy a lemaradás: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, az éllovasoknál a cégek fele. A tanulmány szerint ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitalizációban éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépnie. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a másokkal való kommunikáció, a csapatban történő munkavégzés mind-mind a jövőbeni elhelyezkedés zálogai. Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a digitális transzformációt – véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető partnere. Szerinte érdemes kihasználni a jelenlegi növekedési lendületet, a kedvező gazdasági klímát, a Magyarországon és a régióban elérhető szakemberállományt, valamint a digitális infrastruktúra fejlettségét - ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el a legjobbaktól.
Szerző
Frissítve: 2018.11.14. 16:36