Veszedelmes balkáni viszonyok: Orbán már korábban is mindent bevetett barátjáért

Publikálás dátuma
2018.11.14. 20:04
Gruevski érkezik a bíróságra
Fotó: Robert ATANASOVSKI / AFP
Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátsága több okra vezethető vissza. Az azonban aligha véletlen, hogy politikájuk kísértetiesen hasonlít egymásra.
Amikor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként szolgált (2006-2016), korlátozta a sajtó szabadságát, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak játszotta át, s amikor már egyre inkább szorult körülötte a hurok, minden rossz okozójának Soros Györgyöt nevezte meg. Az itthon jól ismert szólamokat hangoztatta, miszerint a magyar származású milliárdos beengedné az országba menekülteket, illetve az ő utasítására bontaná le a baloldal a kerítést a macedón-bolgár határon. Gruevszki azonban ennél messzebbre is ment, kiderült, hogy több tízezer embert – politikusokat, újságírókat, egyházi személyiségeket - hallgattatott le. Tavaly nyáron ezért is vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt. Miután az előző rezsim egy sor illetékese ellen eljárás indult, Orbán Viktor már akkor mentőövet akart dobni macedón bajtársainak. Jellemző, hogy 2017 őszén a helyi titkosszolgálat két volt tagja, akit Görögországban, hamis bolgár útlevéllel fogtak el, épp Budapestre akart szökni. S az is sokatmondó, hogy Gruevszki akkoriban Orbán meghívását lobogtatva követelte bevont útlevelének visszaszolgáltatását. A Seeobserver azóta megszűnt portálján már tavaly ősszel megjelent a hír, mely szerint a bukott macedón politikai elit egykori vezetői Magyarországra menekülnének. Orbán Viktor valóban minden tőle telhetőt be is vetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. A tavaly októberi macedón önkormányzati választáson személyesen is kampányolt Gruevszkiék mellett, azt állítván, az ő pártja tudja útját állni a menekülteknek. Néhány nappal korábban két fideszes politikus, Németh Zsolt és Gulyás Gergely is felszólalt a jobboldal egyik kampányrendezvényén, s a „Soros-tervet” ostorozták. A magyar kormányfő, akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett, és csapata azonban nem járt sikerrel, a voksolás a jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet. Kétségtelen, hogy Orbán önkényes vezetési stílusa egyfajta modellé vált némely balkáni országokban. Gruevszkin kívül Aleksandar Vucic szerb államfő is követendőnek tartja a magyar mintát, a szerb sajtóban is egyre kevesebb az ellenzéki hang. Belgrád látszólag ugyan próbál lavírozni Oroszország és Brüsszel között, de Moszkva befolyása itt is egyértelmű.
A politikai önkény mellett azonban a másik fontos kapocs Orbán és Gruevszki között Oroszország. A Fideszhez hasonlóan a volt kormánypárt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) igen erős orosz kapcsolatokkal rendelkezett. Azt persze nem állítanánk, hogy orosz közvetítésre kerültek ennyire jó viszonyba egymással, az azonban tény, hogy miután 2017 májusában Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök kormánya vette át a balkáni ország irányítását, az orosz kapcsolat fokozatosan háttérbe szorult. Igaz, a Kreml befolyása mindmáig érzékelhető, amint azt az ország nevéről szóló, érvénytelen referendum is megmutatta. (Ha elfogadták volna az ország új nevét, Macedónia előtt megnyílt volna az Európai Unió és a NATO kapuja, mivel Görögország nem fenyegetett volna tovább vétóval. A népszavazás eredménytelen volt, később azonban a parlament kétharmados szavazáson felülbírálta a döntést és jóváhagyta az új névhez szükséges alkotmánymódosítást.) Miért annyira fontos Macedónia Oroszország számára? A Kreml prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Ez azonban még jobban felértékelte Szkopje szerepét. Gruevszki idején orosz kémek és diplomaták aktív tevékenységet fejtettek ki azért, hogy az ország ne csatlakozzék a NATO-hoz. Az OCCRP nevű szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet meg is szerzett olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműsítik nemcsak az orosz befolyásolási kísérleteket, hanem azt is, hogy a szerb hírszerzés is támogatta a Gruevszkihez közel álló oroszbarát macedón nacionalistákat. A dokumentumokból kiderül, hogy ezen erőfeszítések eredménye az ország mély megosztottsága lett, illetve az, hogy Macedónia elszigetelődött a Nyugattól. Moszkva nem is tagadja, nagyon ellenzi, hogy Szkopje az észak-atlanti szövetség tagja legyen. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött egy ízben Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. Az orosz Sztrojtranszgaz nevű cég 2015-ben kezdte építeni a gázvezetéket. Kulturális szempontból is érzékelhető volt az orosz befolyás, a „pánszláv identitást” hirdették, s országszerte 30 macedón-orosz „baráti szervezetet” alapítottak, illetve Moszkva egy sor ortodox kereszt elkészítését finanszírozta. Macedónia cserében nem csatlakozott a 2014-ben Moszkva ellen a Krím félsziget megszállása elrendelt szankciókhoz. Oroszország számára ezért komoly vereséggel ért fel, hogy 2016 decemberében Gruevszkiék nem szereztek többséget a parlamentben. Ezután vészterhes időszak következett az ország történetében, 2017. április 27-én nacionalista tüntetők betörtek a szkopjei parlamentbe, több képviselőt megvertek, megsérült Zoran Zaev is. Ebből is látszik, hogy a jobboldal nem válogatott az eszközökben. Az orosz támogatás mellett azonban Gruevszki karja alá nyúltak a jobboldali radikális amerikai politikai élet szereplői. Egyes republikánus képviselők azt állították, Soros György segíti az ellenzéket. Ettől függetlenül a mai amerikai adminisztráció nem Gruevszkit támogatja. James Mattis amerikai védelmi miniszter még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Nyilván Washingtonnak érdekében is állna, hogy Szkopje a NATO tagja legyen. Nyilvánvaló, hogy az ország euroatlanti integrációjának elhúzódása orosz érdekeket szolgál, s nem véletlen, hogy a névváltoztatásról szóló referendumon Gruevszkiék hevesen kampányoltak a távolmaradás mellett. Ha Görögország áldását adja is Macedónia új nevére, az geopolitikai szempontból komoly vereség lenne Oroszország számára. A jelek szerint azonban Budapest a Kreml megbízható bástyája marad.

A Gruevszki elleni vádpontok

Gruevszki ellen az ügyészség öt pontban emelt vádat, a hivatali visszaélés mellett azzal vádolják, hogy elcsalta a 2013-as parlamenti választást, törvénytelenül szerzett be luxuslimuzinokat, s támadást szervezett meg egy ellenzéki polgármester ellen. Ha mindezekben a vádpontokban bűnösnek találnák, akár 27 éves börtönnel sújthatnák. Emellett illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják.

Őrizetbe vettek két macedón politikust

A macedón hatóságok szerdán őrizetbe vették Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszkit, a kormány egykori főtitkárát, mert úgy ítélték meg, fennáll a veszélye annak, hogy Nikola Gruevszki volt miniszterelnökhöz hasonlóan ők is megszökhetnek az országból – közölte értesülését a Vesti.mk szkopjei hírportál. Mindkét politikus Nikola Gruevszki kormányának a tagja volt korábban, és hivatali visszaélés miatt eljárás folyik ellenük azokban az ügyekben, amelyeknek az első számú vádlottja Gruevszki. Lile Sztefanova, a macedón különleges ügyészség ügyésze szerdán újságírókkal közölte: Mile Janakieszkit és Kiril Bozsinovszkit kedd este fogták el, mert minden jel arra utalt, hogy Gruevszkihez hasonlóan meg akartak szökni Macedóniából.  Nikola Gruevszki kormányának korábbi tagjai ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás. Oliver Szpaszovszki belügyminiszter – miután megerősítést kapott a magyar belügyi szervektől arról, hogy a volt miniszterelnök valóban Magyarországon tartózkodik – bejelentette: Szkopje Nikola Gruevszki kiadatását fogja kérni Budapesttől. Azt is elmondta, hogy Gruevszkinek nincs útlevele, ezért biztos, hogy illegálisan távozott Macedóniából.

Frissítve: 2018.11.14. 21:43

A műemlékvédelem felszámolását hozta a bürokráciacsökkentés

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:51
Illusztráció - A már megszüntetett Forster Központ vállalta, hogy a Kodály köröndön 2014-ben kigyulladt ház tetőszerkezete helye
Fotó: Vajda József / Népszava
Koncepciótlan leépítés áldozata lehetett az örökség- és műemlékvédelem, ez ugyanakkor senkit sem ért meglepetésként: egy ideje már a törvények is kifejezetten a nagyberuházásoknak kedveznek a műemlékekkel szemben.
Néhány nappal azután, hogy a "bürokráciacsökkentésnek" nevezett leépítések a közszférában elvezettek az állami természetvédelem – lehet, hogy jogsértő – elsorvasztásához, sorra került az örökségvédelem is - számol be az Index.hu. Mint írják, úgy tűnik,

szinte teljesen eltűnik az érdemi örökségvédelem és műemlékvédelem szakmai képviselete a minisztériumi szintről.

Értesüléseik szerint kirúgták a területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát, közel 40 embert. Van olyan osztály, ahol ketten maradtak a már így is kezelhetetlen mennyiségű munkára, de van olyan osztály, ami teljesen megszűnt: az örökségvédelmi tudományos osztályt például felszámolták, és gyakorlatilag megszűnt a régészeti államigazgatás. A Miniszterelnökség Táncsics utcai épülete teljesen kiürül, még akiket nem menesztettek, azoknak is máshol keresnek helyet.
A műemlékvédelmet 2001-ben az első Orbán-kormány a műtárgyvédelemmel és a régészettel együtt az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) alá vonta, amit viszont a második Orbán-kormány megszüntetett. A feladatokat ekkor előbb megint szétaprózták, majd ismét összevonták a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ alatt, amit aztán 2016-ban szintén felszámoltak. A terület helyettes államtitkárságának a választások óta nem volt kinevezett vezetője.
A portálnak nyilatkozó szakember szerint még a törvények is az örökségvédelem rovására, a nagyberuházások segítésére vannak szabva. A feladatok azonban megmaradtak, így a szakmabeliek szerint a koncepciótlan megszüntetések után kényszerű újratervezés várható.
Szerző

„Igen, történt házkutatás" - Erősítette meg lapunk információit Simonka kabinetfőnöke

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
„Igen, történt házkutatás. A házkutatás az eljárás szokásos része. Képviselő úr továbbra is áll minden vizsgálat elé. Mindenféleképp szeretné tisztázni magát”– erősítette meg lapunk információit Simonka György fideszes országgyűlési képviselő kabinetfőnöke. A házkutatásról a Magyar Narancs is értesült.
A Népszava több egymástól független forrásból megerősített információja szerint kedd reggel összehangolt akció keretében tartottak házkutatást Simonka Békés megyei ingatlanaiban, a hozzáköthető gazdasági társaságok telephelyein, például Újkígyóson és Pusztaottlakán. Úgy tudjuk, a hatóságok iratokat foglaltak le a Fidesz orosházi székházában is, ugyancsak kedden. Az akcióra azután került sor, hogy a Legfőbb Ügyészség kérésére az Országgyűlés két hete megfosztotta mentelmi jogától Békés megye 4.számú választókerületének parlamenti képviselőjét. Az akció méreteire jellemző – állították egybehangzóan a nevük elhallgatását kérő forrásaink, hogy húsznál több ingatlannál volt a Simonka-üggyel összefüggésben valamilyen „nyomozati cselekmény.” A lapunkat tájékoztató források úgy tudják, hogy esetenként tíz-tizenkét autóval érkeztek a különböző helyszínekre nyomozók. Meg nem erősített hírek szerint öt személyautót és két tehergépkocsit is lefoglaltak, ezeket egy orosházi rendőrségi telephelyen őrzik. A Népszava szerda délelőtt kereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, ahonnan írásban és szóban azt a választ kaptuk: „A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozás folyamatban van, a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben rövidesen sajtóközleményt ad ki”. Erre eddig nem került sor. Mint arról korábban többször beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz az ügyben. A gyanú szerint Simonka György másokkal összehangoltan jogtalan vagyoni haszonhoz jutott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a tagállami költségvetésből a termelői szervezetek beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatások jogellenes megszerzésével. Az ügyészség szerint Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 29 embert hallgatott ki gyanúsítottként, ők valamennyien szabadlábon védekeznek.
Frissítve: 2018.11.14. 18:58