Veszedelmes balkáni viszonyok: Orbán már korábban is mindent bevetett barátjáért

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:04
Gruevski érkezik a bíróságra
Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátsága több okra vezethető vissza. Az azonban aligha véletlen, hogy politikájuk kísértetiesen hasonlít egymásra.
Amikor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként szolgált (2006-2016), korlátozta a sajtó szabadságát, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak játszotta át, s amikor már egyre inkább szorult körülötte a hurok, minden rossz okozójának Soros Györgyöt nevezte meg. Az itthon jól ismert szólamokat hangoztatta, miszerint a magyar származású milliárdos beengedné az országba menekülteket, illetve az ő utasítására bontaná le a baloldal a kerítést a macedón-bolgár határon. Gruevszki azonban ennél messzebbre is ment, kiderült, hogy több tízezer embert – politikusokat, újságírókat, egyházi személyiségeket - hallgattatott le. Tavaly nyáron ezért is vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt. Miután az előző rezsim egy sor illetékese ellen eljárás indult, Orbán Viktor már akkor mentőövet akart dobni macedón bajtársainak. Jellemző, hogy 2017 őszén a helyi titkosszolgálat két volt tagja, akit Görögországban, hamis bolgár útlevéllel fogtak el, épp Budapestre akart szökni. S az is sokatmondó, hogy Gruevszki akkoriban Orbán meghívását lobogtatva követelte bevont útlevelének visszaszolgáltatását. A Seeobserver azóta megszűnt portálján már tavaly ősszel megjelent a hír, mely szerint a bukott macedón politikai elit egykori vezetői Magyarországra menekülnének. Orbán Viktor valóban minden tőle telhetőt be is vetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. A tavaly októberi macedón önkormányzati választáson személyesen is kampányolt Gruevszkiék mellett, azt állítván, az ő pártja tudja útját állni a menekülteknek. Néhány nappal korábban két fideszes politikus, Németh Zsolt és Gulyás Gergely is felszólalt a jobboldal egyik kampányrendezvényén, s a „Soros-tervet” ostorozták. A magyar kormányfő, akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett, és csapata azonban nem járt sikerrel, a voksolás a jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet. Kétségtelen, hogy Orbán önkényes vezetési stílusa egyfajta modellé vált némely balkáni országokban. Gruevszkin kívül Aleksandar Vucic szerb államfő is követendőnek tartja a magyar mintát, a szerb sajtóban is egyre kevesebb az ellenzéki hang. Belgrád látszólag ugyan próbál lavírozni Oroszország és Brüsszel között, de Moszkva befolyása itt is egyértelmű.
A politikai önkény mellett azonban a másik fontos kapocs Orbán és Gruevszki között Oroszország. A Fideszhez hasonlóan a volt kormánypárt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) igen erős orosz kapcsolatokkal rendelkezett. Azt persze nem állítanánk, hogy orosz közvetítésre kerültek ennyire jó viszonyba egymással, az azonban tény, hogy miután 2017 májusában Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök kormánya vette át a balkáni ország irányítását, az orosz kapcsolat fokozatosan háttérbe szorult. Igaz, a Kreml befolyása mindmáig érzékelhető, amint azt az ország nevéről szóló, érvénytelen referendum is megmutatta. (Ha elfogadták volna az ország új nevét, Macedónia előtt megnyílt volna az Európai Unió és a NATO kapuja, mivel Görögország nem fenyegetett volna tovább vétóval. A népszavazás eredménytelen volt, később azonban a parlament kétharmados szavazáson felülbírálta a döntést és jóváhagyta az új névhez szükséges alkotmánymódosítást.) Miért annyira fontos Macedónia Oroszország számára? A Kreml prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Ez azonban még jobban felértékelte Szkopje szerepét. Gruevszki idején orosz kémek és diplomaták aktív tevékenységet fejtettek ki azért, hogy az ország ne csatlakozzék a NATO-hoz. Az OCCRP nevű szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet meg is szerzett olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműsítik nemcsak az orosz befolyásolási kísérleteket, hanem azt is, hogy a szerb hírszerzés is támogatta a Gruevszkihez közel álló oroszbarát macedón nacionalistákat. A dokumentumokból kiderül, hogy ezen erőfeszítések eredménye az ország mély megosztottsága lett, illetve az, hogy Macedónia elszigetelődött a Nyugattól. Moszkva nem is tagadja, nagyon ellenzi, hogy Szkopje az észak-atlanti szövetség tagja legyen. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött egy ízben Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. Az orosz Sztrojtranszgaz nevű cég 2015-ben kezdte építeni a gázvezetéket. Kulturális szempontból is érzékelhető volt az orosz befolyás, a „pánszláv identitást” hirdették, s országszerte 30 macedón-orosz „baráti szervezetet” alapítottak, illetve Moszkva egy sor ortodox kereszt elkészítését finanszírozta. Macedónia cserében nem csatlakozott a 2014-ben Moszkva ellen a Krím félsziget megszállása elrendelt szankciókhoz. Oroszország számára ezért komoly vereséggel ért fel, hogy 2016 decemberében Gruevszkiék nem szereztek többséget a parlamentben. Ezután vészterhes időszak következett az ország történetében, 2017. április 27-én nacionalista tüntetők betörtek a szkopjei parlamentbe, több képviselőt megvertek, megsérült Zoran Zaev is. Ebből is látszik, hogy a jobboldal nem válogatott az eszközökben. Az orosz támogatás mellett azonban Gruevszki karja alá nyúltak a jobboldali radikális amerikai politikai élet szereplői. Egyes republikánus képviselők azt állították, Soros György segíti az ellenzéket. Ettől függetlenül a mai amerikai adminisztráció nem Gruevszkit támogatja. James Mattis amerikai védelmi miniszter még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Nyilván Washingtonnak érdekében is állna, hogy Szkopje a NATO tagja legyen. Nyilvánvaló, hogy az ország euroatlanti integrációjának elhúzódása orosz érdekeket szolgál, s nem véletlen, hogy a névváltoztatásról szóló referendumon Gruevszkiék hevesen kampányoltak a távolmaradás mellett. Ha Görögország áldását adja is Macedónia új nevére, az geopolitikai szempontból komoly vereség lenne Oroszország számára. A jelek szerint azonban Budapest a Kreml megbízható bástyája marad.

A Gruevszki elleni vádpontok

Gruevszki ellen az ügyészség öt pontban emelt vádat, a hivatali visszaélés mellett azzal vádolják, hogy elcsalta a 2013-as parlamenti választást, törvénytelenül szerzett be luxuslimuzinokat, s támadást szervezett meg egy ellenzéki polgármester ellen. Ha mindezekben a vádpontokban bűnösnek találnák, akár 27 éves börtönnel sújthatnák. Emellett illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják.

Őrizetbe vettek két macedón politikust

A macedón hatóságok szerdán őrizetbe vették Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszkit, a kormány egykori főtitkárát, mert úgy ítélték meg, fennáll a veszélye annak, hogy Nikola Gruevszki volt miniszterelnökhöz hasonlóan ők is megszökhetnek az országból – közölte értesülését a Vesti.mk szkopjei hírportál. Mindkét politikus Nikola Gruevszki kormányának a tagja volt korábban, és hivatali visszaélés miatt eljárás folyik ellenük azokban az ügyekben, amelyeknek az első számú vádlottja Gruevszki. Lile Sztefanova, a macedón különleges ügyészség ügyésze szerdán újságírókkal közölte: Mile Janakieszkit és Kiril Bozsinovszkit kedd este fogták el, mert minden jel arra utalt, hogy Gruevszkihez hasonlóan meg akartak szökni Macedóniából.  Nikola Gruevszki kormányának korábbi tagjai ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás. Oliver Szpaszovszki belügyminiszter – miután megerősítést kapott a magyar belügyi szervektől arról, hogy a volt miniszterelnök valóban Magyarországon tartózkodik – bejelentette: Szkopje Nikola Gruevszki kiadatását fogja kérni Budapesttől. Azt is elmondta, hogy Gruevszkinek nincs útlevele, ezért biztos, hogy illegálisan távozott Macedóniából.

2018.11.14 20:04
Frissítve: 2018.11.14 21:43

Elindult a paksi "kenőakció" és irdatlan összeget költhet a kormány helikopterekre

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:34

Fotó: Airbus Helicopters/
Miközben a fenébe kívánja a kormány Macron Európa-politikáját, katonai és atombizniszt szívesen bonyolít Franciaországgal.
Hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések - mondta Párizsban Szijjártó Péter a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal folytatott megbeszélését követően. A külgazdasági és külügyminiszter két francia cég, köztük egy állami tulajdonú vállalat komoly megbízásokat kapott a jelenlegi paksi atomerőmű működtetésében és a leendő új paksi erőmű turbináinak építésében. "Tovább erősítjük azt a francia-magyar szövetséget, amely a nukleáris energia békés célú felhasználása mentén már körvonalazódott, hiszen Franciaország és Magyarország is azt az elvet vallja, hogy a nemzeti energiamixnek az összetétele nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon" - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.
A bejelentés nem volt váratlan, hiszen ahogy azt a Népszava megírta, a kormány Paks esetén félrenézést vásárol.
Ez praktikusan annyit tesz, hogy az orosz primátusú beruházásba amerikai, francia és német cégeket emel be, így kerekítve le az uniós ellenérzéseket.
Továbbá a a magyar honvédség pedig húsz Airbus típusú helikoptert rendelt Franciaországtól. Ez a beszerzés Szijjártó szerint a NATO-n belüli és az Európán belüli magyar-francia védelmi ipari együttműködést is magasabb szintre emeli, az autóipar területén pedig a Peugeot francia autógyár komoly szerepet szánt Szentgotthárdnak az új, innovatív korszak kihívásaira történő válaszadásban.
Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot.
Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül.
A tárcavezető a Nyugat-Balkáni kézi-és könnyűfegyverekkel kapcsolatos francia-német koordinációs kezdeményezés magas szintű találkozójára érkezett Párizsba, ahol találkozott Heiko Maas német külügyminiszterrel is, akivel az európai energiabiztonság helyzetét tekintették át.
2018.12.11 17:34

Hasogdzsit és az üldözött újságírókat választotta a Time az év embereivé

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:16

Fotó: /
Ők nagy kockázatokat vállaltak a még nagyobb igazságok felderítése érdekében – indokolta a döntést a lap főszerkesztője.
Az október elején meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi, a fülöp-szigeteki Maria Ressa, a mianmari Wa Lone és Kyaw Soe Oo, valamint az annapolisi Capital Gazette szerkesztősége lett az Év Embere a Time magazinnál. Edward Felsenthal, a lap főszerkesztője a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságírók
„nagy kockázatokat vállaltak a még nagyobb igazságok felderítése érdekében”.
Dzsamál Hasogdzsi személyében először lett az Év Embere valaki, aki már nem él. Az Egyesült Államokban élő szaúdi újságírót október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson. A CIA kiszivárogtatott elemzése szerint Hasogdzsit a szaúdi koronaherceg utasítására gyilkolták meg. A szaúdi uralkodó és a koronaherceg egyaránt határozottan cáfolta, hogy tudomása lett volna a gyilkosság tervéről és végrehajtásáról.
A fülöp-szigeteki újságíró, Maria Ressa a Rappler nevű híroldal alapítója és ügyvezető igazgatója, a portál több ízben feltárta a kormány sötét ügyeit. Ressa a BBC-nek februárban azt mondta: határozott benyomása, hogy január közepén azért vonták vissza az oldal működési engedélyét, mert „túl sokat” foglalkozott a Rodrigo Duterte elnök vezette kormány sötét ügyeivel.
A két mianmari újságírót szeptember elején ítélték börtönbüntetésre. A Reutersnek író riportereket tavaly decemberben vették őrizetbe, amikor oknyomozást folytattak tíz férfi és fiatal meggyilkolása ügyében. Az áldozatokkal a hadsereg végzett Észak-Rakhine Inn Din nevű falujában – mindegyikük a muzulmán rohingya kisebbség tagja volt. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták. „Nem félek. Semmi rosszat sem tettem. Hiszek a demokráciában és a szabadságban” – hangoztatta Wa Lone.
A marylandi Annapolisban található Capital Gazette szerkesztőségben júniusban tört ki lövöldözés, a támadásban öt ember vesztette életét. A The Baltimore Sun tulajdonában lévő Capital Gazette az ország egyik legrégebbi újságja. A támadás után a rendőrség megerősítette a New York városi szerkesztőségek védelmét is.

Az Index újságírójáról is írnak

A Time kapcsolódó vezércikkében az Indexes Dezső András ügyéről is írnak – emelte ki a portál. Még az áprilisi választások előtt a köztévében nyilatkozott egy nő, aki azt állította, hogy azért költözött haza Svédországból, mert annyira rossz ott a közbiztonság a migránsok miatt. Az újságíró kiderítette, hogy a nőt több ízben is elmarasztalták rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért a svédországi hatóságok. Ezután eljárás indult nyilvános adatbázisból dolgozó kollégánk ellen különleges személyes adattal való visszaélés miatt. Megrovást kapott, ami ellen fellebbezett.

2018.12.11 17:16
Frissítve: 2018.12.11 17:16