Előfizetés

Kikukázott az állam egymilliárdot és háromévi munkát, hogy új kedvenc kapjon lehetőséget

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.15. 08:07
A Müpa és a Nemzeti Színház - illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Miután hosszas szakmai egyeztetés után elkészültek a Müpa és a Nemzeti Színház közé szánt kongresszusi központ tervei, újabb 150 millióért megrendelte ugyanoda egy rendezvényközpont tanulmányterveit a kormány.
Finta József megtervezte a budapesti Müpa és a Nemzeti Színház közé a kongresszusi központot, ám most a kormány egy rendezvénycentrumot rendelt annak helyére - írja a hvg.hu. A 2015-ös közbeszerzésen a Finta és Társai Építész Stúdió kapott lehetőséget, hogy a Millenniumi Városközpontban, vagyis a Müpa és a Nemzeti Színház mellé megtervezzen egy 4-5 ezer fős kongresszus befogadására is alkalmas épületet.
Ám az újabb kormányhatározat az elkészült kiviteli tervekről szót sem ejt. Ellenben megbízza az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak egy 3-4 ezer fős rendezvényközpont tanulmánytervének elkészítéséről, méghozzá ugyanoda, a Millenniumi Városközpontba.
A szakma kiakadt, a költség újabb 150 millióval nő, a háttérben pedig Orbán Ráhel kapcsolati hálója sejlik fel.

A rendezvényközpontot a Müpával együttműködésben kell megvalósítani. A Müpa vezérigazgatója, Káel Csaba pedig - mint azt a HVG megjegyzi - ugyancsak ahhoz a körhöz tartozik, amelyben a rendezvényszervezésből diplomázott Orbán Ráhel is osztja tanácsait a magyarországi turizmus irányítóinak. A munkában részt vevő minisztereknek mindenesetre együtt kell működniük a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, amelynek Orbán Ráhel az egyik tanácsadója.
Miután pedig a Müpát a kormány egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Zoboki Gábor tervezte, közbeszerzési kötelezettségek ide vagy oda, a bennfentesek már tudni vélik, hogy az újabb épület kitalálását is Zobokira bízzák. Különösképp, mivel a kormányhatározat szerint a tervezéskor ki kell aknázni a két épület közös üzemeltetésében rejlő előnyöket.
Egymilliárd-ötvenötmillió forint mehet így a szemétbe

- közölte a lap érdeklődésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), ugyanis ennyit fizettek ki Fintáéknak az elkészült tervekért. „Nem tudom értelmezni a döntést, de nem mondtam le róla, hogy megépüljön az ország számára rendkívül fontos kongresszusi központ” – nyilatkozta erről Finta József építész.
Szakmai körökben évtizedes konszenzus van arról, hogy Budapestnek szüksége van egy rangos kongresszusokat kiszolgálni képes konferencia-központra. A rendezvényszervezők, az utazásszervezők, a beutaztatók és a szállodaszövetség hosszan egyeztettek a Finta Stúdióval. Ennek eredményeként a mérnökök éppen olyan épületre kapták meg az engedélyt, amilyet a turisztikai szakemberek szerettek volna – és amely gyökeresen különbözik a rendezvényhelyszínektől. Míg előbbiben ugyanis ülés- és szekciótermekre, illetve konyhára van szükség, utóbbiban csak folyosói büfékre, illetve színpadra.
Arról nem nyilatkozott sem az MNV, sem a Miniszterelnökség, mi lesz a kongresszusi központ elkészült terveivel. A kormányfő mindenesetre már utasította a pénzügyminisztert, hogy adjon 150 millió forintot az üzleti turisztikai fejlesztési program kidolgozására és a rendezvényközpont tanulmánytervének elkészítésére.

Gruevszki-ügy: már figyel az Unió is

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.11.15. 06:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Burkoltan figyelmeztette az EU Magyarországot: a Gruevszki-ügyben a jogállami normáknak megfelelően kell eljárnia, a bírósági eljárásokat pedig nem szabad politikai célok szolgálatába állítania. Maja Kocijancic, az EU külügyi főképviselőjének, Federica Mogherininek a szóvivője kérdésünkre kifejtette: az Európai Unió a jogállami elvek érvényesítését várja el mind a tagállamoktól, mind a csatlakozó országoktól.
“A feleknek szigorúan tartaniuk kell magukat a vonatkozó szabályokhoz, a bírósági folyamatot pedig nem befolyásolhatják politikai megfontolások ”

— tette hozzá.

Kocijancic közölte, hogy tisztában vannak a Nikola Gruevszkivel kapcsolatos fejleményekkel, de nem kívánják kommentálni a folyamatban lévő menekültügyi eljárást, ami egyébként is tagállami hatáskör.

200 ezer embert károsítottak meg - Havi ötmilliárdot ért a jogi trükk

Vas András
Publikálás dátuma
2018.11.15. 06:00

Fotó: NAPHAT JORJEE
200 ezer embert károsított meg hét éven át a kormány a rokkantsági ellátás alkotmányellenes csökkentésével – állítja egy szakértő.
A törvény 2012-es bevezetése és az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése között eltelt szűk hét esztendőben havonta nagyjából ötmilliárd, azaz összesen több százmilliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket. Az Ab által – a Kúria kezdeményezése nyomán – megsemmisített, a rokkantsági ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabály 200 ezer valamilyen fogyatékkal élőt érintett. Az összesen negyedmillió ellátásban részesülőt alapulvéve átlagosan havi húszezer forinttal csökkent a járandóságuk. Hegedüs Lajos ügyvéd, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője jutott ilyen összesítésekre számításai nyomán. A szakértő a most elbukott törvény bevezetésétől – 2015-ig a MEOSZ- elnökeként – folyamatosan tiltakozott az érintettek számára nemcsak anyagilag káros, de megalázó át-és újraminősítési eljárás ellen. - Protestáltunk a kormánynál, a parlamentnél, az Alkotmánybíróságnál, s a strasbourgi bíróság előtt, eljárásokat kezdeményeztünk, demonstrációt szerveztünk, szakmai javaslatokat készítettünk, s egészen mostanáig úgy tűnt, hiába – mondta Hegedüs Lajos. – Ugyanis nyilvánosan, tévéműsorokban, parlamenti bizottsági üléseken és mindenütt máshol is, az illetékes kormányképviselők hazugsággal, politikai hangulatkeltéssel vádoltak, amikor rámutattunk, hogy a propagandagépezetükben szajkózott érveik hazugságok. A MEOSZ korábbi elnöke szerint a nagyjából 250 ezer megváltozott munkaképességű nyolcvan százalékát érintette az átminősítés, melynek hatására a 2011-es, átlagosan 72 ezer forintos ellátás 2014-re 52 ezerre csökkent. - Amúgy is meglehetősen alacsony összegekről beszéltünk, így ezek megkurtítása rengeteg családnak napi szintű megélhetési nehézséget okozott, az anyagi helyzet megromlása nemegyszer tragédiába torkollott – jegyezte meg Hegedüs Lajos. – Voltak, aki nem tudták tovább fizetni a törlesztő-részletüket, s így az utcára kerültek, mások, hogy ezt elkerüljék, öngyilkosok lettek. Csak mert a jogszabály szerinti rokkantság felülvizsgálatok azt mutatták, hogy a világtrenddel ellentétben Magyarországon a kora előrehaladtával mindenkinek javul az egészségi és fizikai állapota. Mint például az általam képviselt betegnek, akit 30 év folyamatos munkaviszony és járulékfizetés után, gégerák miatti teljes gégefő-kiirtást követően beszédképtelenül a korábbi jogszabály véglegesen II. csoportos rokkantnak minősített. Ezután súlyos halláskárosodás és látásromlás lépett fel nála, a tavalyi felülvizsgálatokon mégis visszaminősítették 68 százalékos rokkantnak, s a korábbinál 13 ezer forinttal kevesebb ellátást állapítottak meg számára. A somogyi mozgáskorlátozott egyesület elnöke szerint, ahogy védence, úgy a többi érintett sem fogja visszakapni az évek során elvett milliókat, bár megjegyezte, mostantól azért küzd majd, hogy valamilyen kárpótlást kapjanak a rokkantsági ellátásban részesülők. - Ne feledjük, azzal, hogy az AB megsemmisítette a törvényt, még ugyanazt az összeget kapják az érintettek, mint eddig, hiszen új jogszabályt kell hoznia a parlamentnek – tette hozzá. – Csak remélni tudom, hogy a képviselők érdemben leszűrik és felhasználják az AB-határozatot, bár jelzésértékű, hogy az AB kormánypárti tagjai csatolt különvéleményükben mind azt vallották, hogy megfelelő az eddigi szabályozás. Jövő március végéig kell meghozni az új törvényt, s kérdés, a kormánytöbbség szavazógépként működik majd, vagy átérzi korábbi felelősségét, s érdemi, pozitív változást hoz a fogyatékkal élők életébe.

Elmeszelt jogszabály

Az Alkotmánybíróság (Ab) – mint arról korábban beszámoltunk –  a múlt pénteken közzétett határozatában kimondta: A rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását. Az Ab alkotmányos követelményként rögzítette: állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.