Varga Mihály szimplán hozamvadászoknak bélyegezte a lakásra takarékoskodókat

Publikálás dátuma
2018.11.15 16:44

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
Nem tudni mi okból, újra támadás indult a lakástakarékpénztárak ellen, holott a költségvetésnek az állami támogatás mellett is plusz bevételt hozott a konstrukció.
Adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eddig ugyan nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ám ha érkezik, azt a felügyelet kivizsgálja - nyilatkozta csütörtökön Windisch László, a jegybank alelnöke.  A lakáskasszáknak (lpt) arról kell számot adniuk, hogy mekkora a betét- és hitelállományuk a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának elvételét követő 30. napon, azaz november 16-án. Ugyanis az lpt-knek 30 napjuk van feldolgozni az utolsó pillanatban kötött szerződéseket. A kormányt sem hagyja nyugodni, mondhatni bosszantja, hogy - Varga Mihály állítása szerint - 140 ezren "last minute" lakástakarékpénztári (ltp) szerződést kötöttek. Ők azok, akik amint megtudták, hogy a kormány megszünteti a ltp-k évi legfeljebb 30 százalékos (legfeljebb 72 ezer forintos) állami támogatást élvező lakástakarékossági formát, a törvény hatálybalépéséig, vagyis október 16-ig még hátralévő 48 óra alatt szerződés kötöttek. A pénzügyminiszter erről az ATV-ben beszélt, amikor is úgy fogalmazott, hogy az utolsó napokban szerződést kötőknél sokszor a hozamvadász  szempontok érvényesültek. Magyarán azzal vádolta meg ezeket az embereket, hogy sok esetben nem lakásvásárlási, -felújítási, hanem spekulatív célja volt a szerződéskötésnek. Varga Mihály egyetértett a támogatás megvonásáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjével, a fideszes Bánki Erikkel abban, hogy a támogatást gyakran medence és szauna építésére használták fel, a miniszter állítása szerint ezt adatokkal is bizonyítani tudják. Sőt, azt is kifogásolta a tárcavezető, hogy a lakáskassza-piac legnagyobb szereplője a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez. Szakértők szerint Varga Mihály állítása azért is furcsa, mert az ltp-k hitelezési tevékenysége mindig is kiegyensúlyozott volt, nem véletlen, hogy a gazdasági világválság időszakában akár saját nyereségük feláldozása árán, majd azt követően is töretlenül hiteleztek. Ezzel lehetővé tették ügyfeleiknek otthonaik felújítását, amellyel nem csak lakásukat komfortosították, hanem a GDP is növekedett, és az általuk elvégeztetett valamennyi munkáról számlát mutattak be egy olyan gazdasági szegmensben, az építőipar piacán, ahol igencsak elterjedt a feketemunka. A "megszólított" Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, Tátrai Bernadett azonban már korábban cáfolta Varga Mihály állítását az extraprofitról, és kijelentette, hogy a lakástakarékok 110 milliárd forint bevételt generálnak az államkasszának, miközben az állami támogatási keret 60-70 milliárdos volt az idén, tehát az állam jól jár. A pénzügyminiszter viszont a lakáskassza első emberét igyekezett korrigálni, amikor csütörtöki interjújában úgy vélekedett, hogy nem pontosak a számok, mert már 800 milliárdos állománynál tartunk, tehát messze nem 110 milliárd forintról van szó, hanem 800 milliárdról. A miniszter viszont téved, ugyanis ő a teljes, élő hitelállományról beszél, míg Tátrai Bernadett csak az ideiről. A Fundamenta-vezér kijelentése azonban így is megállja a helyét: az állam számára kifizetődő volt a lakáskasszák támogatása. Miközben Varga Mihály szerint szó sincs arról, hogy visszamenőleges hatálya lenne a törvénymódosításnak, egyben megragadta az alkalmat, hogy megalapozatlanul rágalmazzon, a szerződéskötőkkel szemben bizalmatlanságot keltsen. Véleménye szerint ugyanis az esetleges visszamenőleges hatályról szóló találgatások mögött "az az állítás lakozik, hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések".  Feltehetően ennek nyomán kért be adatokat az MNB is.  Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kijelentette: bárki, aki a törvény hatályba lépése előtt kötött szerződést, az jogszerűen járt el, aki ez után, az törvényellenesen, és ugyancsak utalt rá, hogy nagy a gyanú, hogy a törvény hatályba lépése után is kötöttek szerződéseket.  

Rengeteg ember elesett a lehetőségtől

Az MSZP közleményében reagált Varga Mihály ATV-s interjújára, s úgy vélik, hogy ilyet is csak az tud mondani, akinek nem kell spórolnia és hitelt felvennie ahhoz, hogy saját lakáshoz jusson Az Orbán-kormány 3 nap alatt eltüntette a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, amivel több millió embertől vették el a tisztes lakhatás lehetőségét. Mint írják: "Megtették mivel a fideszes uraknak nem kell takarékoskodniuk a lakásvásárláshoz vagy felújításhoz, mivel ők közpénzből vesznek kastélyokat, építenek vadászházakat, így nem is tudhatják, hogy mitől fosztottak meg rengeteg embert." Feltették a kérdést, hogy ha Varga Mihály szerint azok tisztességtelenek, akik éltek a lehetőséggel, akkor mit mond arra a pécsi KDNP-s képviselőre, aki üzletkötőként még az utolsó pillanatban is serényen dolgozott és toborozta az új ügyfeleket?  

2018.11.15 16:44

Debreceni főpályaudvar: felülvizsgálják a terveket, akár 13 milliárddal drágulhat a beruházás

Publikálás dátuma
2019.01.20 21:02

Fotó: epiteszforum.hu/
Mindezt azzal indokolják, hogy az eddigi elképzelések nem igazodnak a város gazdasági fejlődéséhez.
Többe kerül majd és később készül el a debreceni főpályaudvar, a terveket felülvizsgáltatja az Innovációs Minisztérium – hangzott el az RTL Klub híradójában. Információik szerint a beruházás teljes költsége 21 milliárd helyett akár 34 milliárd forint is lehet.   A debreceni önkormányzat még pénteken közölte az MTI-vel, hogy eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Közleményük szerint a debreceni intermodális központ fejlesztésének közösségi közlekedési részei – az autóbusz- és vasúti pályaudvar – áttervezés után a 2020-ban kezdődő európai uniós fejlesztési ciklus elején valósulhatnak meg. A közúti közlekedési elemek közül a Mikepércsi úti körforgalmi csomópontok áttervezés után, valamint a Hadházi utca és a Nyíl utca csomópontjának átépítése az elkészült terveknek megfelelően, 2020-ban lesz indítható. A főpályaudvar fejlesztéshez kapcsolódó Petőfi tér rekonstrukcióját Debrecen önkormányzata az Új Főnix Terv keretében tervfelülvizsgálat után az eredetileg tervezett időben, 2020-ban valósítja meg, az ehhez szükséges forrás az önkormányzatnál rendelkezésre áll – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint a főpályaudvar terveinek és tervezett műszaki tartalmának felülvizsgálatát indokolja, hogy
a tervezési időszakhoz (2013) viszonyítva az elmúlt évek gazdasági fejlesztései miatt megváltoztak a közúti és vasúti személy- és áruszállítási igények, növekedtek a kivitelezési költségek. Az ipari-gazdasági fejlesztések miatt jelentős növekedés várható a közösségi közlekedés személyszállítási és áruszállítási ágazatában, amely igényekkel a főpályaudvar jelenlegi terve nem kalkulál.
Mindemellett az elmúlt év végén kormányhatározat született a 108-as vasúti vonal fejlesztéséről, villamosításáról, az észak-nyugati gazdasági övezetet kiszolgáló új vasúti terminál megépítéséről, a tócóvölgyi vasútállomás fejlesztéséről, a Debrecen–Balmazújváros és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről. E fejlesztéseket szintén összhangba kell hozni a megvalósítandó debreceni főpályaudvar terveivel. Debrecen önkormányzata elkötelezett egy olyan főpályaudvar fejlesztése mellett, amely a gazdaság fejlődése miatt megváltozott igényeket is képes tökéletesen kiszolgálni – zárult az önkormányzat közleménye.
2019.01.20 21:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22