Varga Mihály szimplán hozamvadászoknak bélyegezte a lakásra takarékoskodókat

Publikálás dátuma
2018.11.15 16:44

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
Nem tudni mi okból, újra támadás indult a lakástakarékpénztárak ellen, holott a költségvetésnek az állami támogatás mellett is plusz bevételt hozott a konstrukció.
Adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eddig ugyan nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ám ha érkezik, azt a felügyelet kivizsgálja - nyilatkozta csütörtökön Windisch László, a jegybank alelnöke.  A lakáskasszáknak (lpt) arról kell számot adniuk, hogy mekkora a betét- és hitelállományuk a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának elvételét követő 30. napon, azaz november 16-án. Ugyanis az lpt-knek 30 napjuk van feldolgozni az utolsó pillanatban kötött szerződéseket. A kormányt sem hagyja nyugodni, mondhatni bosszantja, hogy - Varga Mihály állítása szerint - 140 ezren "last minute" lakástakarékpénztári (ltp) szerződést kötöttek. Ők azok, akik amint megtudták, hogy a kormány megszünteti a ltp-k évi legfeljebb 30 százalékos (legfeljebb 72 ezer forintos) állami támogatást élvező lakástakarékossági formát, a törvény hatálybalépéséig, vagyis október 16-ig még hátralévő 48 óra alatt szerződés kötöttek. A pénzügyminiszter erről az ATV-ben beszélt, amikor is úgy fogalmazott, hogy az utolsó napokban szerződést kötőknél sokszor a hozamvadász  szempontok érvényesültek. Magyarán azzal vádolta meg ezeket az embereket, hogy sok esetben nem lakásvásárlási, -felújítási, hanem spekulatív célja volt a szerződéskötésnek. Varga Mihály egyetértett a támogatás megvonásáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjével, a fideszes Bánki Erikkel abban, hogy a támogatást gyakran medence és szauna építésére használták fel, a miniszter állítása szerint ezt adatokkal is bizonyítani tudják. Sőt, azt is kifogásolta a tárcavezető, hogy a lakáskassza-piac legnagyobb szereplője a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez. Szakértők szerint Varga Mihály állítása azért is furcsa, mert az ltp-k hitelezési tevékenysége mindig is kiegyensúlyozott volt, nem véletlen, hogy a gazdasági világválság időszakában akár saját nyereségük feláldozása árán, majd azt követően is töretlenül hiteleztek. Ezzel lehetővé tették ügyfeleiknek otthonaik felújítását, amellyel nem csak lakásukat komfortosították, hanem a GDP is növekedett, és az általuk elvégeztetett valamennyi munkáról számlát mutattak be egy olyan gazdasági szegmensben, az építőipar piacán, ahol igencsak elterjedt a feketemunka. A "megszólított" Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, Tátrai Bernadett azonban már korábban cáfolta Varga Mihály állítását az extraprofitról, és kijelentette, hogy a lakástakarékok 110 milliárd forint bevételt generálnak az államkasszának, miközben az állami támogatási keret 60-70 milliárdos volt az idén, tehát az állam jól jár. A pénzügyminiszter viszont a lakáskassza első emberét igyekezett korrigálni, amikor csütörtöki interjújában úgy vélekedett, hogy nem pontosak a számok, mert már 800 milliárdos állománynál tartunk, tehát messze nem 110 milliárd forintról van szó, hanem 800 milliárdról. A miniszter viszont téved, ugyanis ő a teljes, élő hitelállományról beszél, míg Tátrai Bernadett csak az ideiről. A Fundamenta-vezér kijelentése azonban így is megállja a helyét: az állam számára kifizetődő volt a lakáskasszák támogatása. Miközben Varga Mihály szerint szó sincs arról, hogy visszamenőleges hatálya lenne a törvénymódosításnak, egyben megragadta az alkalmat, hogy megalapozatlanul rágalmazzon, a szerződéskötőkkel szemben bizalmatlanságot keltsen. Véleménye szerint ugyanis az esetleges visszamenőleges hatályról szóló találgatások mögött "az az állítás lakozik, hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések".  Feltehetően ennek nyomán kért be adatokat az MNB is.  Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kijelentette: bárki, aki a törvény hatályba lépése előtt kötött szerződést, az jogszerűen járt el, aki ez után, az törvényellenesen, és ugyancsak utalt rá, hogy nagy a gyanú, hogy a törvény hatályba lépése után is kötöttek szerződéseket.  

Rengeteg ember elesett a lehetőségtől

Az MSZP közleményében reagált Varga Mihály ATV-s interjújára, s úgy vélik, hogy ilyet is csak az tud mondani, akinek nem kell spórolnia és hitelt felvennie ahhoz, hogy saját lakáshoz jusson Az Orbán-kormány 3 nap alatt eltüntette a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, amivel több millió embertől vették el a tisztes lakhatás lehetőségét. Mint írják: "Megtették mivel a fideszes uraknak nem kell takarékoskodniuk a lakásvásárláshoz vagy felújításhoz, mivel ők közpénzből vesznek kastélyokat, építenek vadászházakat, így nem is tudhatják, hogy mitől fosztottak meg rengeteg embert." Feltették a kérdést, hogy ha Varga Mihály szerint azok tisztességtelenek, akik éltek a lehetőséggel, akkor mit mond arra a pécsi KDNP-s képviselőre, aki üzletkötőként még az utolsó pillanatban is serényen dolgozott és toborozta az új ügyfeleket?  

Elmúlóban a magyar gazdaság kegyelmi állapota, csökkennek az uniós források

Publikálás dátuma
2019.03.21 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén megtörik a hazai gazdasági növekedés lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP a tavalyi 4,9 százalékkal szemben – közölte előrejelzésük fő megállapítását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. (PK Zrt.) tudományos tanácsadója. A múlt évben kedvezőek voltak a külső feltételek, bőséggel áramlott az országa az uniós forrás, és a lakossági fogyasztás növekedése az 5 százalékot is meghaladta. Ez utóbbit a több mint 8 százalékos reálkereset növekedés is serkentette, amiből a kormányzat mellett a versenyszféra is kivette részét. A Pénzügykutató előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése idén várhatóan 4,5 százalékra esik vissza. Idén lanyhul a külső konjunktúra, a világgazdaságban nőnek a feszültségek. Növekedési gondokkal küzd a magyar  gazdaság exportpiacának 80 százalékát adó Európa is. Az eurózóna motorjának számító Németország növekedési üteme valószínűleg legföljebb 1 százalék közelében lesz. Nagy kérdés, mi lesz európai autóexport sorsa, ha Donald Trump amerikai elnök mégis bevezeti-e a 25 százalékos vámtarifát.  A kutatók szerint 2019-ben 3,2 százalék lesz az átlagos infláció, ami az év végén felkúszhat 3,3 százalékra is. A forint árfolyama a legfőbb valutákkal szemben az utóbbi időben erősödött, nem függetlenül a nagy hitelminősítő intézetek kedvező döntéseiről. A forint-euró árfolyam például tavaly átlagosan 320 forint volt, de előfordult, hogy a 330 forintos sávba is ellátogatott. Ebben az évben várhatóan a 318-as szint lesz a mérvadó. A bérnövekedés már így is megelőzte a termelékenység bővülését, s ez gátat szabhat a kormány belföldi keresletnövelő lehetőségeinek. Ezt egyébként a jegybanki inflációs cél és az államháztartás 3 százalékos hiánykorlátja is visszafogja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a második félévben már szigoríthat a monetáris politikáján, de az egyre súlytalanabbá váló alapkamat valószínűleg marad a 0,9 százalékos szinten. Szűkítheti a kamatfolyosót, az egynapos betéti kamatot pedig a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nullára emelheti. Várhegyi Éva úgy vélte, erősen túlfűtött a magyar gazdaság. Az egyre drámaibb szakemberhiány, a munkaerőpiac helyzete is ezt bizonyítja. A nagyjából 60 százalékos foglalkoztatási rátán már nem igen lehet tovább erősíteni. A munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben nehezíti a beruházásokat és a gazdaság fejlődését. Sokatmondó, hogy mindegyik program azzal indul, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem fenntartható, a versenyképesség növelésére erre meg erre van még szükség - tette hozzá Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató kutatója. Ehhez képest a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB egymástól független, összehangolatlan versenyképességjavító programcsomagot készített. Ráadásul Lengyel László, a PK Zrt. vezérigazgatója szerint a végső döntés Orbán Viktor kezében van, a szakmai szempontokat felülírhatják a politikai megfontolások. A hatástanulmányok, háttérelemzések között szemezgetni pedig kockázatos. Arról nem is szólva, hogy ha újra szükség lesz kormányzati élénkítő lépésekre, arra nem lesz költségvetési mozgástér. A sikeres Audi-sztrájk fontos üzenet: a nagy béremelés szokássá válhat - fogalmazott Herczog László kutató. Új jelenség, hogy mind több multinacionális cégnél egyre inkább az országok közti bérkülönbségeket nézik, s ez további béremeléseket jelenthet. A növekedés dinamikája azonban kissé lassulhat. Ami a multiknak még nem okoz gondot, a hazai, főleg kis és közepes vállalkozásokat (kkv) nehéz helyzetbe hozhatja. Ahogy a foglalkoztatás már nemigen növekedhet, úgy a munkanélküliségi viszont elindulhat fölfelé. A kutató szerint a külföldön dolgozó, magyarok a hazai foglalkoztatottak legalább 10-15 százalékát adják, ráadásul elsősorban éppen a legképzettebbek hagyták el az országot. A munkaerőpiacról hiányzó 400-600 ezer ember jelentős gondot okoz, s a munkanélküliek ezt a hiányt nem képesek pótolni, mindez további bérfelhajtó hatású lehet. Az elvileg a szakember utánpótlást adó szakoktatás „rángatása”, néhány éven belüli újabb jelentős átalakítása sem segíti a versenyképességet. Egy oktatási reform hatása legkevesebb 5-6, de inkább még hosszabb idő után lesz érezhető, rövid távon a bizonytalanság inkább elriasztja a fiatalokat a szakiskoláktól – mondta a Népszava kérdésére válaszolva Herzog László. 
Frissítve: 2019.03.21 09:30

A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait

Publikálás dátuma
2019.03.21 08:15
A létesítési engedélyek kiadása előtt megépülhetnek a felvonulási épületek a kormány szerint
Fotó: PAKS2.HU
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek áll a zászló a háromezermilliárdos paksi blokkok első érdemi beruházására, az építkezéshez szükséges úgynevezett felvonulási épületek kivitelezésére kiírt pályázaton – bányászható ki az orosz Roszatom kiírási oldalának mélyéről. A beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. oldala szerint a Roszatom fővállalkozást végző leányvállalata, a JSC ASE szeptemberben írt ki pályázatot egy 300, illetve egy 360 fős iroda, valamint egy százfős étterem-főzőkonyha kivitelezésére. Ezek azok az ingatlanok, amiket az orosz fél a teljes beruházásból elsőként igyekezett engedélyeztetni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH), ám tavalyelőtti beadványukat – Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szavai szerint - „kisebb-nagyobb kérdések” miatt átdolgozásra visszadobták. Mint azóta kiderült, az orosz fél terveiben kevéssé veszi figyelembe a magyar előírásokat és – vélhetőleg erőforráshiány miatt - alapvetően mindent a Paks 2-es fejlesztés Oroszországban már megépített „mintaerőművének” irataiból emel át. Ugyanakkor a tavaly újra beadott kérvényt az OAH már engedélyezte. A felvonulási épületek több ezer iratból álló, nyilvános pályázati anyagának legutolsó, március 1-i dokumentuma a leendő nyertesre is erőteljesen utal. Eszerint eredetileg négy társaság jelentkezett a munkára. A KÉSZ 9,5 millió eurót (3 milliárd forintot), a török Pasifik Gayrimenkul 11,4 millió eurót (3,6 milliárd forintot), az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közel álló Paár Attila tulajdonolta West Hungária Bau 19,7 millió eurót (6,2 milliárd forintot), az orosz OES pedig 23,6 millió eurót (7,4 milliárd forintot) kért. Ám a KÉSZ versenytársai lassan kiszóródtak. A legutolsó körben a török céget győzte le, magasabb megbízhatósági pontszámmal. Így a kiíró döntőbizottsága a KÉSZ-t javasolja szerződéskötésre. A KÉSZ Csoport valóban indult a Paks 2-es fejlesztés felvonulási épületeire kiírt pályázaton, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tette – közölte megkeresésünkre Pintyőke Marcell szóvivő. Jelenleg további értékelés és műszaki egyeztetés zajlik – fűzte hozzá. A Kod Média-HG Média keddi energetikai konferenciájáról távozóban alkalmunk adódott Süli Jánost, a Paks 2-es fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert is megkérdezni a felvonulási épületekről. Habár korábban lapunknak márciusra tette a munkálatok megkezdését, erre ezúttal már nem kívánt határidőt megadni. Ám rögzítette: a szerződés további egyeztetéseket követően, hamarosan aláírásra kerülhet a leendő kivitelezővel. Azt követően pedig már vélhetőleg semmi se hátráltatja a munkálatok megkezdését. (Pedig tavalyelőtt még 2018 év eleji "első kapavágást” se zártak ki.) Süli János a parlamentben is rendszeresen védi a felvonulási terület kialakítását. Többen észlelték ugyanis, hogy már megindultak a tereprendezési munkálatok. A miniszter szerint ugyanakkor ez pusztán a felvonulási épületek megvalósítását készíti elő, aminek építészetileg nincs köze magához a nukleáris erőműhöz. Így, bár a blokkok kivitelezéséhez alapvetően szükséges úgynevezett létesítési engedélykérelmet még be sem adták, a felvonulási épületek ettől függetlenül is megépülhetnek – érvel a kormányzat. Tavaly már megépült a területen egy, a munkálatokhoz szükséges transzformátorállomás, de nem az oroszok, hanem a Paks II Zrt. saját beruházásában.

Az alapítvány is Varga Mihályé

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. áttételes gazdája, a Priori Zrt. közvetlen részvényese tavaly június óta nem a csoport tulajdonosaként ismert Varga Mihály vállalkozó, hanem az osztrák Vitalis Privatstiftung elnevezésű alapítvány – derül ki a cégbírósági adatokból. Bár a váltásról a társaság mindeddig nem adott hírt, Pintyőke Marcell szóvivő lapunknak úgy fogalmazott, hogy Varga Mihály a KÉSZ Csoport alapítója. Ugyanakkor kérdésünkre rögzítette: a Vitalis mögött szintén Varga Mihály áll alapítóként. (Offshore-ügyekkel foglalkozó oldalak tanúsága szerint ilyen alapítványokat elsősorban adómérséklési okokból hoznak létre, Európán belül főképp Ausztriában és Lichtensteinben. A Piac és Profit korábbi anyaga szerint ezen keresztül a vagyonadó elkerülésével pontosabban megtervezhető az örökhagyás, adómentessé tehető a vagyontárgyak eladása, de alkalmas családi tulajdonváltozások lebonyolítására, a céges tulajdonrész családon belüli adómentes átruházására, illetve az esetleges örökösödési viták megelőzésére. A legfontosabb döntésekre az alapító jogosult. Az építőipari profilú KÉSZ Csoportot 40 milliárd forint körüli tavalyelőtti árbevételével Magyarországon a 200 legnagyobb forgalmú vállalkozás között tartották számon. A HVG tavalyi Top 500-as kiadványa szerint a társaság hárommilliárdos csoportszintű eredménye a 14. legmagasabbnak számított a hazai szakvállalatok körében.

Frissítve: 2019.03.21 08:15