Varga Mihály szimplán hozamvadászoknak bélyegezte a lakásra takarékoskodókat

Publikálás dátuma
2018.11.15. 16:44

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Nem tudni mi okból, újra támadás indult a lakástakarékpénztárak ellen, holott a költségvetésnek az állami támogatás mellett is plusz bevételt hozott a konstrukció.
Adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eddig ugyan nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ám ha érkezik, azt a felügyelet kivizsgálja - nyilatkozta csütörtökön Windisch László, a jegybank alelnöke.  A lakáskasszáknak (lpt) arról kell számot adniuk, hogy mekkora a betét- és hitelállományuk a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának elvételét követő 30. napon, azaz november 16-án. Ugyanis az lpt-knek 30 napjuk van feldolgozni az utolsó pillanatban kötött szerződéseket. A kormányt sem hagyja nyugodni, mondhatni bosszantja, hogy - Varga Mihály állítása szerint - 140 ezren "last minute" lakástakarékpénztári (ltp) szerződést kötöttek. Ők azok, akik amint megtudták, hogy a kormány megszünteti a ltp-k évi legfeljebb 30 százalékos (legfeljebb 72 ezer forintos) állami támogatást élvező lakástakarékossági formát, a törvény hatálybalépéséig, vagyis október 16-ig még hátralévő 48 óra alatt szerződés kötöttek. A pénzügyminiszter erről az ATV-ben beszélt, amikor is úgy fogalmazott, hogy az utolsó napokban szerződést kötőknél sokszor a hozamvadász  szempontok érvényesültek. Magyarán azzal vádolta meg ezeket az embereket, hogy sok esetben nem lakásvásárlási, -felújítási, hanem spekulatív célja volt a szerződéskötésnek. Varga Mihály egyetértett a támogatás megvonásáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjével, a fideszes Bánki Erikkel abban, hogy a támogatást gyakran medence és szauna építésére használták fel, a miniszter állítása szerint ezt adatokkal is bizonyítani tudják. Sőt, azt is kifogásolta a tárcavezető, hogy a lakáskassza-piac legnagyobb szereplője a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez. Szakértők szerint Varga Mihály állítása azért is furcsa, mert az ltp-k hitelezési tevékenysége mindig is kiegyensúlyozott volt, nem véletlen, hogy a gazdasági világválság időszakában akár saját nyereségük feláldozása árán, majd azt követően is töretlenül hiteleztek. Ezzel lehetővé tették ügyfeleiknek otthonaik felújítását, amellyel nem csak lakásukat komfortosították, hanem a GDP is növekedett, és az általuk elvégeztetett valamennyi munkáról számlát mutattak be egy olyan gazdasági szegmensben, az építőipar piacán, ahol igencsak elterjedt a feketemunka. A "megszólított" Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, Tátrai Bernadett azonban már korábban cáfolta Varga Mihály állítását az extraprofitról, és kijelentette, hogy a lakástakarékok 110 milliárd forint bevételt generálnak az államkasszának, miközben az állami támogatási keret 60-70 milliárdos volt az idén, tehát az állam jól jár. A pénzügyminiszter viszont a lakáskassza első emberét igyekezett korrigálni, amikor csütörtöki interjújában úgy vélekedett, hogy nem pontosak a számok, mert már 800 milliárdos állománynál tartunk, tehát messze nem 110 milliárd forintról van szó, hanem 800 milliárdról. A miniszter viszont téved, ugyanis ő a teljes, élő hitelállományról beszél, míg Tátrai Bernadett csak az ideiről. A Fundamenta-vezér kijelentése azonban így is megállja a helyét: az állam számára kifizetődő volt a lakáskasszák támogatása. Miközben Varga Mihály szerint szó sincs arról, hogy visszamenőleges hatálya lenne a törvénymódosításnak, egyben megragadta az alkalmat, hogy megalapozatlanul rágalmazzon, a szerződéskötőkkel szemben bizalmatlanságot keltsen. Véleménye szerint ugyanis az esetleges visszamenőleges hatályról szóló találgatások mögött "az az állítás lakozik, hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések".  Feltehetően ennek nyomán kért be adatokat az MNB is.  Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kijelentette: bárki, aki a törvény hatályba lépése előtt kötött szerződést, az jogszerűen járt el, aki ez után, az törvényellenesen, és ugyancsak utalt rá, hogy nagy a gyanú, hogy a törvény hatályba lépése után is kötöttek szerződéseket.  

Rengeteg ember elesett a lehetőségtől

Az MSZP közleményében reagált Varga Mihály ATV-s interjújára, s úgy vélik, hogy ilyet is csak az tud mondani, akinek nem kell spórolnia és hitelt felvennie ahhoz, hogy saját lakáshoz jusson Az Orbán-kormány 3 nap alatt eltüntette a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, amivel több millió embertől vették el a tisztes lakhatás lehetőségét. Mint írják: "Megtették mivel a fideszes uraknak nem kell takarékoskodniuk a lakásvásárláshoz vagy felújításhoz, mivel ők közpénzből vesznek kastélyokat, építenek vadászházakat, így nem is tudhatják, hogy mitől fosztottak meg rengeteg embert." Feltették a kérdést, hogy ha Varga Mihály szerint azok tisztességtelenek, akik éltek a lehetőséggel, akkor mit mond arra a pécsi KDNP-s képviselőre, aki üzletkötőként még az utolsó pillanatban is serényen dolgozott és toborozta az új ügyfeleket?  

Cégkapuba tereli a NAV az alapítványokat és a kft-ket is

Publikálás dátuma
2018.11.15. 14:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A gazdálkodó szervezetek jövő évtől csak csak egy kormányzati honlapon keresztül intézhetik adóügyeiket.
Legyen gazdasági társaság, egyesület vagy alapítvány, 2019-től kizárólag elektronikusan, cégkapun keresztül intézheti adóügyeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) – jelentette be Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán csütörtökön Kis szerint az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, viszont az szja-bevallásokban felajánlott egy százalékot fogadó alapítványok, illetve egyesületek is kötelesek cégkaput létrehozni- idézi a beszélgetést az MTI.
A cégkaput az elektronikus kapcsolattartás mellett a bevallások beküldésére és hivatalos dokumentumok letöltésére is lehet használni. A ilyen hozzáféréssel még nem rendelkező gazdálkodási szervezetek előtt két fontos feladat áll január elseje előtt -figyelmeztetett a szóvivő: egyrészt regisztrálnia kell a céget annak képviselője, másrészt ki kell osztani a hozzáférési jogosultságokat a cégkapu intézőinek.A cégkaput a https://cegkapu.gov.hu oldalon lehet regisztrálni. 
Szerző
Témák
cégkapu NAV

Meglepetés az öt százalék, de mégsem mi vagyunk az Unió motorjai

Publikálás dátuma
2018.11.15. 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A régió országai a harmadik negyedévben rég nem látott mértékben növekedtek, de mégsem mi vagyunk az Unió motorjai.
A várakozásoknál sokkal gyorsabban növekedett az évesített GDP a harmadik negyedévben. A KSH szerdán közölt adatai szerint 4,8 százalékos volt a bővülés mértéke, s mivel eggyel kevesebb munkanap volt ebben az időszakban, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés még ennél is nagyobb, 5 százalékos volt. Még csak az első becslés áll rendelkezésre (a részletes adatokat december 5-én hozzák nyilvánosságra), de a statisztikai hivatalból származó hírek szerint elsősorban az építőipar, néhány piaci szolgáltatás kiugróan jó teljesítménye, valamint egyes agrártermékek, főként a kukorica, a napraforgó és a szőlő bő termése okozhatta a kellemes meglepetést. A beruházások növekedésében oroszlánrésze volt az idén bőven áramló uniós forrásoknak, előlegeknek, de más jellegű fejlesztések is történtek, erre lehet következtetni az import felfutásából. Viszont az ipar teljesítménye - miként az Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjában olvasható - alig járult hozzá a növekedéshez, köszönhetően annak, hogy a szeptembertől érvényes új károsanyag mérési szabályzatok bevezetésének elhúzódása visszafogta a hazai autógyártás teljesítményét. Az elemző azonban megjegyezte, hogy amint az üzemek megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így a mostani hatást csak átmenetinek tekinti. A turizmus-vendéglátás is jó időszakot mondhat magáénak, ennek az ágazatnak azonban a teljesítményét az elemzők csak késve tudják értékelni, ezért is kelthettek meglepetést a kedvezőbb háromnegyed éves számok. Bár kétségtelenül lehetett hatása a belföldi turizmusra annak, hogy idén a szokásosnál több volt a hosszú hétvégék száma, azonban a várakozást felülmúló idegenforgalmi adatok főleg a külföldiek magyarországi tartózkodásának köszönhető. Vagyis a turizmus húzóágazattá vált. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a reálbérnövekedés révén a háztartások fogyasztása is nagyobb lett. 
Idén az Európai Unió tagállamainak növekedése kettészakadt. Ezt támasztja alá, hogy az ugyancsak szerdán közzétett Eurostat adatok szerint a német gazdaság kiábrándítóan teljesített 2018 első kilenc hónapjában, évesített növekedése mindössze 1,1 százalékos volt, sőt az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a visszaesése. Az autóipar már említett gondjai a gyárak termelését visszafogta. (Érdekes hogy a magyarországi üzemek nem csökkentették termelésüket, feltehetően készletre termeltek, mivel az exportjuk is mérséklődött.) Franciaország évesített GDP-je is csak 1,5 százalékkal növekedett. Az euróövezet 19 tagállamában a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévihez képest, az Európai Unió 28 tagállamában is csak 0,3 százalékkal.  A harmadik negyedévben a legnagyobb éves növekedést Lengyelország érte el, 5,7 százalékosat. A növekedési rangsorban a második Lettország lett 5,5 százalékkal, a harmadik pedig Magyarország a már említett 5,0 százalékkal. A román GDP éves növekedési üteme 4,1 százalékról 4,3 százalékra gyorsult,  Szlovákiáé pedig 4,5 százalékról 4,6 százalékra élénkült. A csehek viszont továbbra sem tudtak kikecmeregni a gödörből, a növekedés üteme 2,4 százalékról 2,3 százalékra lassult. Ennek ellenére nem mondható, hogy Közép-Kelet-Európa az Unió motorja, aminek Orbán Viktor magyar kormányfő látni szeretné. Ennek oka, hogy a térség gazdaságát továbbra is azok termelési, illetve kereskedelmi láncok dinamizálják, amelyek többségének anyacége Nyugat-Európában, főként Németországban található. A régiós országok - bár földrajzilag közel vannak egymáshoz -, saját termékeiket csak kis mértékben tudják elhelyezni egymás piacán. Kevés olyan társaság van, mint a Mol Nyrt., amely képes a regionális terjeszkedésre. Annak, hogy nem alakultak ki a régióban helyi központú, saját tőkével rendelkező társaságok, elsősorban az az oka, hogy a piacméret nem kedvez a kelet-közép-európai multik gazdaságos működésének. Feltehetően nem csak a magyar, de a régiós GDP is most jutott a csúcsára - vélik az elemzők. Jövőre lassulásra lehet számítani, de ennek mértéke feltehetően magasabb lesz, mint az eddig jósolt 3,2-3,5 százaléknak.
Szerző
Témák
GDP