Előfizetés

Ennyit a műanyag elleni háborúról: maradnak a zacskók

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.11.15. 21:13

Fotó: Shutterstock
Hiába van uniós kötelezettség, a kormány kivár, amíg lehet.
Nem nyerte el a kormány tetszését a műanyag zacskók termékdíjemelési terve - közölte a tegnapi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Az innovációs és technológiai tárca első körben a normál, könnyű és nagyon könnyű műanyag szatyrokra darabonkénti, az egyszerhasználatos műanyag étkezési eszközökre pedig kilónkénti termékdíj kiszabását javasolta. Hosszú távon teljes tiltást terveztek. Gulyás Gergely indoklása szerint az erre vonatkozó uniós kötelezvényt csak akkor léptetik érvénybe, ha az már elkerülhetetlen.

Ha a 11 év fizetését összegyűjti, na akkor lesz új lakása Pesten

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.15. 20:32
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Gyorsul a budapesti ingatlanárak növekedése, tovább nyílik az olló főváros és vidék között.
Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások – idézi az Index a Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci Jelentését. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy 2018 első félévében is nőtt az árolló a fővárosi és vidéki ingatlanok között.
2018 második negyedévére ugyanis a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme, miközben vidéki városokban  13 ,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent a növekedési ütem. Az átlagfizetésekhez képest Budapesten érdemben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. Míg országos átlagban nem nőttek érdemben az átlagos négyzetméterárak az átlagkeresetekhez viszonyítva, addig Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások. Országos átlagban 5,4 és 9,4 évnyi nettó átlagbér összegét teszi ki egy 65 négyzetméteres használt és új lakás ára, és ezek az értékek nem változtak érdemben 2013 óta. Budapesten viszont egyre nehezebb lakáshoz jutni: 2013-ban még csupán 5,9 évnyi átlagbér kellett egy 65 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan, ami 2018-ra 8,9 évnyi átlagjövedelemre emelkedett. Mindez budapesti új lakások esetén már több mint 10 évnyi jövedelmet tesz ki - teszi hozzá a portál.

Varga Mihály szimplán hozamvadászoknak bélyegezte a lakásra takarékoskodókat

Bonta Milkós
Publikálás dátuma
2018.11.15. 16:44

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Nem tudni mi okból, újra támadás indult a lakástakarékpénztárak ellen, holott a költségvetésnek az állami támogatás mellett is plusz bevételt hozott a konstrukció.
Adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eddig ugyan nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ám ha érkezik, azt a felügyelet kivizsgálja - nyilatkozta csütörtökön Windisch László, a jegybank alelnöke.  A lakáskasszáknak (lpt) arról kell számot adniuk, hogy mekkora a betét- és hitelállományuk a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának elvételét követő 30. napon, azaz november 16-án. Ugyanis az lpt-knek 30 napjuk van feldolgozni az utolsó pillanatban kötött szerződéseket. A kormányt sem hagyja nyugodni, mondhatni bosszantja, hogy - Varga Mihály állítása szerint - 140 ezren "last minute" lakástakarékpénztári (ltp) szerződést kötöttek. Ők azok, akik amint megtudták, hogy a kormány megszünteti a ltp-k évi legfeljebb 30 százalékos (legfeljebb 72 ezer forintos) állami támogatást élvező lakástakarékossági formát, a törvény hatálybalépéséig, vagyis október 16-ig még hátralévő 48 óra alatt szerződés kötöttek. A pénzügyminiszter erről az ATV-ben beszélt, amikor is úgy fogalmazott, hogy az utolsó napokban szerződést kötőknél sokszor a hozamvadász  szempontok érvényesültek. Magyarán azzal vádolta meg ezeket az embereket, hogy sok esetben nem lakásvásárlási, -felújítási, hanem spekulatív célja volt a szerződéskötésnek. Varga Mihály egyetértett a támogatás megvonásáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjével, a fideszes Bánki Erikkel abban, hogy a támogatást gyakran medence és szauna építésére használták fel, a miniszter állítása szerint ezt adatokkal is bizonyítani tudják. Sőt, azt is kifogásolta a tárcavezető, hogy a lakáskassza-piac legnagyobb szereplője a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez. Szakértők szerint Varga Mihály állítása azért is furcsa, mert az ltp-k hitelezési tevékenysége mindig is kiegyensúlyozott volt, nem véletlen, hogy a gazdasági világválság időszakában akár saját nyereségük feláldozása árán, majd azt követően is töretlenül hiteleztek. Ezzel lehetővé tették ügyfeleiknek otthonaik felújítását, amellyel nem csak lakásukat komfortosították, hanem a GDP is növekedett, és az általuk elvégeztetett valamennyi munkáról számlát mutattak be egy olyan gazdasági szegmensben, az építőipar piacán, ahol igencsak elterjedt a feketemunka. A "megszólított" Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, Tátrai Bernadett azonban már korábban cáfolta Varga Mihály állítását az extraprofitról, és kijelentette, hogy a lakástakarékok 110 milliárd forint bevételt generálnak az államkasszának, miközben az állami támogatási keret 60-70 milliárdos volt az idén, tehát az állam jól jár. A pénzügyminiszter viszont a lakáskassza első emberét igyekezett korrigálni, amikor csütörtöki interjújában úgy vélekedett, hogy nem pontosak a számok, mert már 800 milliárdos állománynál tartunk, tehát messze nem 110 milliárd forintról van szó, hanem 800 milliárdról. A miniszter viszont téved, ugyanis ő a teljes, élő hitelállományról beszél, míg Tátrai Bernadett csak az ideiről. A Fundamenta-vezér kijelentése azonban így is megállja a helyét: az állam számára kifizetődő volt a lakáskasszák támogatása. Miközben Varga Mihály szerint szó sincs arról, hogy visszamenőleges hatálya lenne a törvénymódosításnak, egyben megragadta az alkalmat, hogy megalapozatlanul rágalmazzon, a szerződéskötőkkel szemben bizalmatlanságot keltsen. Véleménye szerint ugyanis az esetleges visszamenőleges hatályról szóló találgatások mögött "az az állítás lakozik, hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések".  Feltehetően ennek nyomán kért be adatokat az MNB is.  Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kijelentette: bárki, aki a törvény hatályba lépése előtt kötött szerződést, az jogszerűen járt el, aki ez után, az törvényellenesen, és ugyancsak utalt rá, hogy nagy a gyanú, hogy a törvény hatályba lépése után is kötöttek szerződéseket.  

Rengeteg ember elesett a lehetőségtől

Az MSZP közleményében reagált Varga Mihály ATV-s interjújára, s úgy vélik, hogy ilyet is csak az tud mondani, akinek nem kell spórolnia és hitelt felvennie ahhoz, hogy saját lakáshoz jusson Az Orbán-kormány 3 nap alatt eltüntette a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, amivel több millió embertől vették el a tisztes lakhatás lehetőségét. Mint írják: "Megtették mivel a fideszes uraknak nem kell takarékoskodniuk a lakásvásárláshoz vagy felújításhoz, mivel ők közpénzből vesznek kastélyokat, építenek vadászházakat, így nem is tudhatják, hogy mitől fosztottak meg rengeteg embert." Feltették a kérdést, hogy ha Varga Mihály szerint azok tisztességtelenek, akik éltek a lehetőséggel, akkor mit mond arra a pécsi KDNP-s képviselőre, aki üzletkötőként még az utolsó pillanatban is serényen dolgozott és toborozta az új ügyfeleket?