Észak-Ciprus belefáradt a vitába - interjú Kudret Özersay külügyminiszterrel

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:00
Özersay szerint nyíltan ki kellene mondani, hogy a görög fél nem akarja megosztani az államot, de együtt kell működniük
Fotó: Népszava
Kudret Özersay török ciprióta külügyminiszter szerint már semmi szükség a szigeten állomásozó ENSZ-békefenntartókra.
Harmincöt éve már annak, hogy a kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság kikiáltotta függetlenségét, és több mint ötven éve, hogy olykor halálos küzdelmet vívnak egymással a szigetért a görög és a török ciprióták. Habár a szögesdrót mára inkább csak mementó Cipruson, a befagyott és egyre inkább elfeledett konfliktus kínos kudarc és csak újabb feszültségforrás az Európai Uniónak. Észak-Ciprus miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét, Kudret Özersayt a soha véget nem érő tárgyalásokról, az unió felelősségéről és Magyarország szerepéről kérdeztük a törökök által Lefkosának nevezett fővárosban.    - Ennyi év után tudnak még újat mondani egymásnak?  - Az elmúlt ötven év során már eleget vitatkoztunk, minden érvet kimerítettünk, most már jobb lenne nyíltan beszélni. Az utóbbi időben olyan jeleket kapunk a görög ciprusi vezetőktől, hogy nem akarják megosztani az államot, a hatalmat és jólétet velünk. 1964 óta egyedül kormányozzák a Ciprusi Köztársaságot, és ezen nem is akarnak változtatni. Nincs okuk rá, hiszen így is mindent megtehetnek. Ám ha ez az igazság, akkor legyen kimondva! Ez tiszta beszéd lenne. Ha a görög ciprusi vezetők és társadalom nem akar osztozni, akkor egyszerűen nem éri meg időt fecsérelni a föderális megoldás kidolgozására. Jobban tesszük, ha inkább az együttműködés más formáira koncentrálunk, ha előre nézünk, és megpróbálunk konkrét eredményekre jutni! - Ezek szerint együtt tudnak működni? - Bizonyos kérdésekben igen. Például 2011-ben egy robbanás miatt a görög ciprióták elektromos hálózata összeomlott, mire mi felajánlottuk, hogy áramot adunk el nekik. Ugyan először haboztak, de végül belementek. Ez persze csak azért történhetett meg, mert szükségük volt valamire, de éppen ezekre a szükségletekre kell építeni. Létezik egy kulturális bizottságunk is, amely templomokat, mecseteket, és más történelmi helyeket ápol és újít fel a sziget mindkét oldalán. Szükség lenne egy bűnügyi bizottságra is, hiszen alapesetben, ha valaki elkövet egy bűncselekményt a sziget egyik felén, és átmegy a másikra, akkor nem lehet megbüntetni. A gyakorlatban, nem hivatalosan bűncselekmények esetében ugyan már történt némi információcsere, és nagyon hasznos is volt. Vagy ki lehetne terjeszteni az együttműködést a turizmusra is, hiszen például a hirdetés is sokkal olcsóbb lenne. - Mi az Európai Unió felelőssége abban, hogy még mindig itt tartunk? - Vannak olyan nehézségek, melyeket éppen az Európai Unió teremtett. Ilyen például, hogy a konfliktus egyik szereplőjét anélkül vették fel, hogy feltételül szabták volna a probléma megoldását. Ezek után mégis hogyan lenne elkerülhető, hogy a görög ciprusiak megvétózzanak bármiféle vonatkozó döntést? Az EU többé már nem lehet megbízható, semleges harmadik fél. Jelenleg nincsenek is túl nagy elvárásaink ezzel kapcsolatban. Persze ez változhat, ha a jövőben a döntésmechanizmus is megváltozik, és a tagállamok képesek lesznek nyomást gyakorolni a görög cipriótákra. A múltban történt már hasonló: a gazdasági válság idején az EU beavatkozott a pénzmosás, különösen az orosz pénzek elhelyezése ellen. Tehát ha megvan az akarat, akkor minden lehetséges. Mivel a történések sértették az uniós tagállamok nemzeti érdekeit, képesek voltak megmutatni erejüket. A kérdés csak az, hogy a ciprusi konfliktus kapcsán miért nem teszik ugyanezt.    - Magyarország egyike azon kevés helyeknek, ahol van észak-ciprusi képviseleti iroda. Ilyen jók a kapcsolatok? - Külügyminiszterként még nem volt hivatalos találkozóm magyar tisztviselőkkel, még csak tárgyalóként volt alkalmam beszélni néhányukkal. Remélem a közeljövőben ez változni fog. Általánosságban azt mondhatom, hogy az uniós tagállamok képviselői nem szívesen nyilatkoznak a török cipriótákkal folytatott találkozókról. Nincs is ezzel semmi gond, nem célunk, hogy miattunk nehézségeik legyenek. Számunkra az a fontos, hogy kifejezhessük magunkat, bemutassuk az álláspontunkat, elmagyarázzuk a pozíciónkat és leszámoljunk az előítéletekkel. Már többször világossá tettük, hogy bárkivel szívesen együttműködünk anélkül, hogy elismerésünket kérnénk. A terrorizmus, az emberkereskedelem, a korrupció és pénzmosás elleni küzdelemben néhány országgal már nem hivatalosan együtt is dolgozunk, és partnereink köre egyre bővül.  - Magyar ENSZ-békefenntartók is állomásoznak a szigeten. Szükség van még rájuk? - Az ENSZ-békefenntartók szerepe mára rendkívül korlátozott. A ’60-70-es évekkel összehasonlítva a mai helyzetet, egyre többen úgy vélik, hogy már nincs is szükség rájuk. Erre általában azt szokták válaszolni, hogy ha az ENSZ-erők távoznának, akkor vita alakulna ki az ütközőzóna miatt. Csakhogy ez a vita enélkül is zajlik. Nem hiszem, hogy a visszahívásuk fegyveres összetűzéshez vezetne. Egyébként is, ha a két vezető le tud ülni egymással tárgyalni, ha a különféle testületek tudnak egyeztetni kultúráról, bűnözésről, egészségügyről, kommunikációról, akkor ugyan mi szükségünk lenne az ENSZ-re, hogy közvetítsenek? Hogy úgy tegyünk, mintha ők hoznának össze minket? Mikor nélkülük is ugyanúgy összejövünk? Ráadásul ötven év tárgyalás után óhatatlanul mindenki megpróbál „jó pontokat” szerezni a harmadik félnél, akire már nincs is szükség. Az Egyesült Államok most szeretné, ha csökkentenék a békefenntartó erők létszámát és költségeit, és én remélem is, hogy sikerrel járnak.  
Témák
Ciprus
Frissítve: 2018.11.17 11:00

Lázadás készül Theresa May ellen

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:11

Fotó: AFP/ ISABEL INFANTES
A kormány már a hét elején lemondásra szólíthatja fel a fizikailag és mentálisan egyaránt megroggyantnak látszó tory vezetőt. A legutóbbi napok eseményei megpecsételhették Theresa May politikai pályafutását A 62 éves kormányfő megfáradt, feladatai ellátására szellemileg és testileg képtelen ember benyomását keltette mind a westminsteri parlamentben, a Downing Street 10.-ben és Brüsszelben, az Európai Tanács csütörtöki ülésén. Az, hogy a nyilvánosság előtt imamalomként hajtogatja saját, a parlament által kétszer visszautasított Brexit-stratégiáját, köztudott volt, de az elmúlt héten, beszámolók szerint a konzervatív párti frakció tagjainak támogatását kereső megbeszélésen, illetve az Unió vezetői és a 27 megmaradt tagország elnökei-miniszterelnökei jelenlétében tartott meghallgatáson is csalódást és megrökönyödést okozott kevéssé koherens és meggyőző fellépésével. A The Times napilap szombati számában külön cikk foglalkozik May egészségi állapotával. A szerző, Kat Lay orvosokra és pszhichológusokra hivatkozva úgy véli, hogy hangjának többszöri elvesztése kritikus helyzetekben mélyebb okokra utal. A politikus 2013 óta szenved 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben, aminek a rá nehezedő nyomás, stressz, alváshiány és a rendszeres, egészséges étkezés hiánya minden bizonnyal súlyosan árt. A vasárnapi brit lapok egymást próbálják felülmúlni a kormányfő eltávolításáról szóló hírekkel. A The Sunday Times információi szerint “lázas telefonálgatások után a legmagasabb rangú miniszterek megállapodtak abban, hogy a kormányfőnek le kell mondania, miután mérgező és kiszámíthatatlan, hajmeresztő ítélőképességű figurává vált”. Az összeesküvők állítólag a hétfői kormányülésen konfrontálják a hétvégét vidéki rezidánciáján, Chequersben töltött May asszonyt. Ha elutasítja a visszavonulás lehetőségét, a miniszterek tömeges lemondással fenyegetőznek majd, illetve a nyilvánosság előtt követelik a fejét. A múlt év végi bizalmatlansági indítvány megnyerése után a toryk hivatalosan ez év december 12-ig nem intézhetnek kihívást Theresa May ellen. A lázadók ezekben a válságos napokban el akarják kerülni a hosszú demokratikus vezetőválasztási folyamatot, így ez év végéig a kormányfő de facto helyettesét, David Lidingtont ültetnék be a székébe ügyvezetői minőségben, hogy levezényelje a Brexit életbe lépését. A Sky News vasárnapi hírmagazinjában, Sophy Ridge showjában megszólaltatott Philip Hammond, maradás-párti pénzügyminiszter igyekezett távol tartani magát a puccs-sztoritól. Inkább arra emlékeztetett, hogy a szigetország alig két hét múlva a no-deal Brexit, vagy a kilépés visszavonásának súlyos választása előtt állhat. Ilyen körülmények között “nem a kormányfő vagy bármely más egyén, hanem az ország jövője a kérdés”. Szombaton egymillióan tüntettek Londonban, a Hyde Park Corner és a Parliament Square között rendezett békés felvonuláson az Európai Unió elhagyása ellen. E sorok írásakor közel ötmillióan írták alá az 50. cikkely visszavonását követelő petíciót. Párhuzamosan folytatódott a March to Leave elnevezésű távozás-támogató menetelés a kilépéssel jelképesen összefonódott Sunderland és London között. A UKIP egykori, a Brexit Párt jelenlegi vezetője, Nigel Farage részvételével folyó demonstráció március 29-én, az eredeti, mára elszállt Brexit D-Day-en fejeződik be.

Már a nyolcszázat közelíti a délnyugat-afrikai Idai ciklon áldozatainak száma

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:47
Testvérpár az egyik Idai ciklon sújtotta mozambiki város elárasztott utcáján
Fotó: AFP or licensors/ YASUYOSHI CHIBA
Mozambik elnöke már a pusztítás után arról beszélt, a vihar és az azt követő árvíz ezernél is több holtestet hagyhatott maga után. A legfrissebb hírek négy országban összesen 762 halottról szólnak.
Tovább nőtt az Idai ciklon halálos áldozatainak száma: Celso Correia mozambiki környezetvédelmi miniszter vasárnap elmondta, hogy az ítéletidő eddig 446 emberéletet követelt az afrikai országban - írja az atv.hu. A szomszédos Zimbabwe-ből eddig 259, Malawiból 56, Madagaszkár szigetéről pedig további 1 áldozatot jelentettek, azaz
a térség legsúlyosabb katasztrófája immár 762 ember haláláért felelős.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, Filipe Nyusi mozambiki elnök a vihar után repülővel járta be az érintett területeket, és úgy fogalmazott, az áldozatok száma az ezret is meghaladhatja - sajnos egyre inkább úgy fest, becslése nem volt túlzó, hiszen a kutatás még mindig sok helyütt tart. Az Idai ciklon, amely az egyik legpusztítóbb vihar lehetett, amely valaha lecsapott a déli féltekére, március 14-én érte el Mozambik középső részét, majd Zimbabwe és Malawi felé haladt tovább, ott is nagy pusztítást végezve. A vihar okozta esőzések hatalmas áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak.
Csak Mozambikban a hírek szerint összesen több mint félmillió embert érint a katasztrófa.
A Nemzetközi Vöröskereszt ráadásul pénteken arra figyelmeztetett, hogy esetleg kolerajárvány ütheti fel a fejét a környéken, néhány ilyen jellegű megbetegedést már jelentettek is a mozambiki Beira városából.

Az afrikai földrész délnyugati régiójában ezt megelőzően a 2000-es Leon-Eline ciklon okozta a legsúlyosabb katasztrófát: az áldozatok száma ott a legsötétebb becslés szerint 722 volt.
Frissítve: 2019.03.24 14:45