A szivárványos háttér már nem fért bele a Családok Évébe

Publikálás dátuma
2018.11.16. 15:11
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Háttér Társaság a másság elfogadásáról szervez közösségi napot, de hiába szerettek volna csatlakozni a kormány által indított családi programhoz, nem is válaszoltak levelükre.
Kibújt a megkeresések elől az Emberi Erőforrások Minisztériuma, válaszolni sem hajlandóak a Háttér Társaság megkeresésére, hogy egy, az LMBTQI-emberekről szóló nap is bekerülhessen a kormány által indított Családok Éve programba – állítja a társaság. A szervezet november 17-én tartja második közösségi napját, ahol szülőknek és más családtagoknak segítenek majd a a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek elfogadásában. Már hetekkel ezelőtt  jelezték a Családbarát Ország Nonprofit Kft.-nek, hogy az eseménnyel csatlakozna a Családok Éve programsorozathoz. A programot szervező állami cég az EMMI-nek továbbította a megkeresést. A minisztérium ugyanakkor többszöri telefonos és emailes egyeztetés után sem hozott döntést. 
„Úgy gondoljuk, hogy szándékos időhúzásról van szó” - mondta el Hauer Szilvia, a Háttér Társaság lelki egészség programvezetője. - „Azóta, hogy jeleztük csatlakozási szándékunkat, több más esemény is felkerült a Családok Éve honlapjára ugyanerre a napra. A kormányzati kampány szerint szülőnek lenni életre szóló kaland. Hisszük, hogy LMBTQI gyermeket nevelni, vagy LMBTQI személyként családot alapítani ugyanúgy életre szóló élmény, és a kormány nem tehet különbséget család és család között. Hogy erre felhívjuk a figyelmet, alternatív plakátokat készítettünk, és valószínűleg az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulunk.”
“Úgy gondoljuk, hogy szándékos időhúzásról van szó” - mondta el Hauer Szilvia, a Háttér Társaság lelki egészség programvezetője. - “Azóta, hogy jeleztük csatlakozási szándékunkat, több más esemény is felkerült a Családok Éve honlapjára ugyanerre a napra. A kormányzati kampány szerint szülőnek lenni életre szóló kaland. Hisszük, hogy LMBTQI gyermeket nevelni, vagy LMBTQI személyként családot alapítani ugyanúgy életre szóló élmény, és a kormány nem tehet különbséget család és család között. Hogy erre felhívjuk a figyelmet, alternatív plakátokat készítettünk, és valószínűleg az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulunk.”
Lapunk is megkérdezte a minisztérium sajtóosztályát, hogy mi az oka a hallgatásnak. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.

A magyarok közel fele szégyellne egy meleg családtagot

Mint a Háttér Társaság írja, felmérések szerint a magyar népesség 5-8 százalékát teszik ki az LMBTQI emberek. Az Európai Társadalmi Elemzések című reprezentatív kutatás tavaly azt állapította meg, hogy a magyarok 44 százaléka szégyellné, ha meleg vagy leszbikus lenne egy családtagja. Pontosan ugyanezt az eredményt mutatta a Budapest Pride idei felmérése is. Abból viszont az is kiderült, hogy a válaszadók 36 százaléka ugyan megpróbálná pozitívan fogadni egy családtagja bejelentését, de úgy gondolja, romlana a kapcsolatuk az elhangzottak után. 
A családon belüli elfogadás nem csak (LMBTQI) emberek életét határozza meg, hanem a családjukét is. Ráadásul a MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság kutatásai szerint közel kétszer olyan valószínűséggel voltak öngyilkossági gondolatai azon válaszadóknak, akiknek szülei rosszul fogadták a bejelentést. Ezért is indította el a Háttér Társaság azt programot , ami a szülőknek és más családtagoknak segít az elfogadásban.
Szerző

A DK feljelenti Orbán Viktort embercsempészet miatt

Publikálás dátuma
2018.11.16. 12:58

Fotó: Népszava
A Demokratikus Koalíció (DK) embercsempészet és illegális határátlépés segítése miatt feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt.
A DK ügyvezető alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként azt mondta, hogy a magyar kormány napok óta hazudozik a hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megszöktetéséről. Az albán média tudta meg, majd az albán rendőrség megerősített, hogy az elítélt politikus a tiranai magyar nagykövetség autójával hagyta el Albániát - emlékeztetett Molnár Csaba. Az Orbán-kormány tehát nem pusztán bújtat egy elítélt bűnözőt, hanem a magyar adófizetők pénzén segíti is az illegális határátlépésben - jelentette ki a politikus. Az EP-képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy "hagyjon fel végre a hazudozással (...) és mondja el, hogyan csempészték be illegális módon Magyarországra ezt az elítélt bűnözőt". A DK egyúttal kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a jövő hétfői ülésén vegye napirendre és tárgyalja meg az esetet - jelentette be Molnár Csaba. Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, viszont a héten nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá. A volt miniszterelnök később bejelentette, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. A DK-s politikust kérdezték arról a rejtett kamerás felvételről, amin az Advocates Abroad nevű civil szervezet egyik munkatársa elmondja, megtanítják a menekülteknek, hogy mit mondjanak a hatósági interjúkon. Molnár Csaba azt felelte, hogy az elmúlt napokban egyetlen egy migránsokat támogató szervezet tevékenységét látta, "ezt úgy hívják, hogy magyar kormány".

Miniszterelnökség: a magyar hatóságok nem segítették kijutni Nikola Gruevszkit Macedóniából

Sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit Macedóniából való kijutásában - közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel. Azt írták, Macedónia korábbi miniszterelnöke egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani. A magyar hatóságok biztonsági okokból jogszerűen tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki - tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt - menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák. A BÁH a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le - tudatták. Közölték, az eljárás további részleteiről a magyar jogi szabályozással és a nemzetközi gyakorlattal összhangban - az eljárás lezárásáig - a magyar hatóságok nem adnak további tájékoztatást. Nikola Gruevszki a menekültügyi eljárások jogszabályi előírásainak megfelelően, jogszerűen tartózkodik Magyarországon - jelentették ki.

Szerző

A cinizmus csimborasszója – hajnali közmeghallgatás Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.11.16. 12:38

Fotó: Vajda János / MTI
Igen lehetetlen időpontban, csütörtök reggel hét órára hirdetett közmeghallgatást a fideszes többségű miskolci önkormányzat. Az időpont azért is furcsa, mert egy ipari városban - mint amilyennek a borsodi megyeszékhely hirdeti magát -, az üzemekben a munka ilyenkor már rég elkezdődött, az esti műszakot befejezők pedig épp alváshoz készülődnek.
A városban sokan úgy gondolják, hogy szándékosan azért tették reggel hét órára a közmeghallgatást, hogy minél kevesebb állampolgár vegyen részt rajta, s ossza meg esetleges kritikai észrevételeit a város vezetőivel. Ha ez volt a szándék, akkor a csel bevált: mindössze tizenketten jelezték előzetesen a felszólalásukat, s közülük sem jelent meg mindenki. Spontán, a helyszínen felszólalást jelző érdeklődő pedig egy sem akadt a 160 ezres városban, ahol nagyjából 120 ezer a szavazóképes választópolgárok száma. - Ez a cinizmus csimborasszója – mondta lapunknak Tompa Sándor, a miskolci önkormányzat DK-s képviselője, aki szerint a demokrácia megcsúfolása, ami közmeghallgatás címszó alatt a városban zajlik. Így nemhogy ösztönöznék a helyieket arra, hogy elmondják a véleményüket, hanem kifejezetten az elhallgattatásukra törekszenek. - Nem a miskolciak vannak a város vezetőiért, nekik kellene lenniük értünk, még ha ezt el is felejtik – így reagált Csikós Marianna civil aktivista, aki rendszeresen szervez ételosztást a hajléktalanoknak Miskolcon. Ő írásban is jelezte a város felé, méltatlannak tartja a reggel hét órára összehívott közmeghallgatást, s azt kérte, hogy – miként az üléseket – a helyi televízió a közmeghallgatásokat is közvetítse. A miskolci közmeghallgatáson teljesen megtelt a városháza közgyűlési terme - állította Szabó Máté a városháza sajtóosztályának vezetője. Közölte: a megyei jogú város közgyűlése hagyományosan reggel 7.00 órakor kezdi üléseit, az évenkénti közmeghallgatás pedig a közgyűlési munkarend része. Az előzetes regisztrációra csak annak érdekében volt szükség, hogy a felmerülő kérdések megválaszolására a szakembereink fel tudjanak készülni, és az érdeklődők érdemi válaszokat kapjanak, munkatársaik pedig minden érkezőt beengedtek a közgyűlési terembe. Novemberben egyébként több civil szervezet is kampányt szervezett a közmeghallgatásokról, azt erősítve, hogy a helyiek vegyenek részt ezeken és hallassák a hangjukat. A nemzetközi SPEAK! kampány részeként a világ 60 országában, közel 200 esemény hívja fel a figyelmet az állampolgári aktív részvétel és az emberek közötti közvetlen párbeszéd fontosságára. A Civil Kollégium Alapítvány szerint az ilyen beszélgetések, valamint a részvétel a helyi közmeghallgatásokon egy hosszútávú folyamathoz járulhat hozzá, melyben a közösségek együtt képesek formálni a települések s az ország életét.

Miért kell szólni?

A közmeghallgatás a helyi állampolgári részvétel egyik formája, hasonló egy lakossági fórumhoz. Lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen és együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, polgármesterektől vagy közintézmények vezetőitől – olvasható a TASZ „Helyi önkormányzati aktivizmus 1×1 kisokosában”. A közmeghallgatások nyilvánosak, bárki részt vehet rajtuk. Csak helyi közügyekben, közérdekű kérdéseket lehet feltenni, de itt lehet beszámolni problémákról és javaslatokat tenni, amire a testületi üléseken nincs lehetőség, mert ott nem szólalhatnak fel a lakók.

Szerző
Frissítve: 2018.11.16. 15:37