Rosszul járnak az egyenruhásokat segítők

Publikálás dátuma
2018.11.16. 16:50

Fotó: Vajda József
Belegázolhatnak a jogaikba, cserébe szinte semmit nem kapnak a rendvédelmi alkalmazottak. A kormány nekik is gyártott egy gyors törvényt, amiről ma délután tárgyalnak a Miniszterelnökségen.
Riasz-nak „becézett” (teljes nevén rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak hívott) életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai, jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára valószínűnek tartja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát. Bárdos Judit a Népszavának úgy nyilatkozott, a kormány javaslata egyetlen tollvonással megszünteti a jelenlegi kollektív megállapodásokat, s cserébe nem kínál semmilyen plusz juttatást. A BRFK dolgozói például nem kaphatják tovább a havi utazási bérletet, ami önmagában is több mint százezer forintot vesz ki a zsebükből.  

Kikre vonatkozik a törvény?

A rendőrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a nemzetbiztonsági szolgálatok, és a szakszolgálat, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint a rendészeti szakgimnáziumok nem hivatásos állományhoz tartozó alkalmazottaira. A szöveg egyáltalán nem titkoltan a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról és az eddigi állami alkalmazottakra vonatkozó törvény passzusaiból vett át nagyon sok kérdést.

A dolgozókra nézve hátrányos passzusok

 • Ezeknek a szerveknek az alacsony végzettségű, de nagyon sok fontos technikai háttérmunkát végző alkalmazottai átkerülnek a Munkatörvénykönyve általános szabályai alá, ami hátrányosabb helyzetbe hozza őket. • A rendvédelmi alkalmazottak beleegyezésük nélkül átirányíthatók, átrendelhetők más munkahelyre, ha az oda-vissza utazás nem haladja meg a három órát. • Ha két évig kirendelik őket egy másik munkahelyre, nem biztos, hogy visszakerülhetnek egyáltalán a szervezetükhöz. • Az új törvény szerint napi munkaidejük nem lehet több 12 óránál, heti munkaidejük 48 óránál! A túlmunka kifizetéséről nem esik szó. • Ráadásul a munkáltató kettéoszthatja a napi munkát, amivel végképp elveszi a dolgozó egész napját. • A munkáltatók durván korlátozhatják a rendvédelmi alkalmazottak alapjogait: bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, vagy, ahogy fogalmaznak, technikai ellenőrzés alá vethetik őket. Ide tartozik internetes jelenlétük vizsgálata is, magyarul a Facebookon sem minden megengedett nekik. • Egy részük átvilágításra számíthat. • A bérek nem lesznek kiszámíthatók és stabilak, a munkahelyi vezető minden évben felülvizsgálja azokat, és nem csak a teljesítményértékelést veszi figyelembe, vagyis teljesen az ő szubjektív döntésén múlik, hogy ki mennyit kap az adott besoroláson belül. Az adható legalacsonyabb és legmagasabb összeg között nagy a távolság, tehát nagyot lehet bukni, ha valaki nem tetszik a főnökének. • Akár hetekig készenlétben kell maradni a rendvédelmi alkalmazottnak.
Témák
szakszevezet

Kézről kézre adták magyar diplomaták az elítélt Gruevszkit

Publikálás dátuma
2018.11.16. 16:45

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Három balkáni ország magyar külügyérei segíthettek abban, hogy a hivatali visszaélés miatt két év börtönre ítélt volt macedón kormányfő eljusson Magyarországra
Macedón személyi és magyar diplomataautók tették lehetővé Gruevszkinek, hogy „mint egy kémfilmben", három balkáni országon átutazzon, és Budapestre érkezzen -. írja az Index, a a német közszolgálati Deutsche Welle macedón kiadását idézve. 
A cikkben van néhány momentum, ami már Magyarországon is megjelent, mindenesetre összefoglalójuk szerint
• Gruevszki november 11-én 19.10-kor belépett Albániából Montenegróba a személyijével Bozaj átkelőnél. Itt két magyar diplomata a podgoricai (montenegrói főváros) követségről már várta.  • Egy Volkswagen Jettával utaztak Podgoricába, ahol a nagykövethelyettes már várta, és egy további személlyel együtt átültek egy másik autóba, és Dobrakovo felé vették az irányt. • A dobrakovói átkelőnél este 10-kor beléptek Szerbiába, és átadták Gruevszkit újabb magyar diplomatáknak, akik Belgrádból ezért jöttek. • A találkozó és a „fogolyátadás" Gostunban, a Lux motelben volt. 
A lap állítja, a helyi határőrség megerősítette ezt az információt – úgy tudják, hogy Gruevszki ekkor személyivel még simán tudott utazni, mert nem adták ki ellene az elfogatóparancsot, és a balkáni országok közötti szerződések alapján elég egy személyi a határlépéshez. A cikk nem szerepelt, de már tudható, hogy az exkormányfő Albániából Montenegróba is követségi autón ment, illetve, hogy „egy Macedónián kívüli magyar követségen”, azaz feltehetően Tiranában jelezte, hogy magyar menedékjogért fog folyamodni.
Az albán hatóságok továbbra is vizsgálják, mikor és hogy lépett be abba az országba Gruevszki, és segítették-e abban a magyar diplomaták. Vélhetően az a határátlépés illegális volt, és gyalog történt, vagy a Preszpa-tó mellett vagy Debar macedón város közelében léphette át a határt. Ami biztos, az az, hogy az albán hatóságok nem regisztrálták, hogy Gruevszki belépett. A Deutsche Welle azt is írja, hogy az albán és montenegrói rendőrséggel ellentétben a macedónok nem nyilatkoznak, az ottani média pedig összevissza ír mindent. Az is megjelent ott, hogy Gruevszki még Albániában van, de az is, hogy női ruhában verte át a hatóságokat. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.16. 17:02

A szivárványos háttér már nem fért bele a Családok Évébe

Publikálás dátuma
2018.11.16. 15:11
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Háttér Társaság a másság elfogadásáról szervez közösségi napot, de hiába szerettek volna csatlakozni a kormány által indított családi programhoz, nem is válaszoltak levelükre.
Kibújt a megkeresések elől az Emberi Erőforrások Minisztériuma, válaszolni sem hajlandóak a Háttér Társaság megkeresésére, hogy egy, az LMBTQI-emberekről szóló nap is bekerülhessen a kormány által indított Családok Éve programba – állítja a társaság. A szervezet november 17-én tartja második közösségi napját, ahol szülőknek és más családtagoknak segítenek majd a a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek elfogadásában. Már hetekkel ezelőtt  jelezték a Családbarát Ország Nonprofit Kft.-nek, hogy az eseménnyel csatlakozna a Családok Éve programsorozathoz. A programot szervező állami cég az EMMI-nek továbbította a megkeresést. A minisztérium ugyanakkor többszöri telefonos és emailes egyeztetés után sem hozott döntést. 
„Úgy gondoljuk, hogy szándékos időhúzásról van szó” - mondta el Hauer Szilvia, a Háttér Társaság lelki egészség programvezetője. - „Azóta, hogy jeleztük csatlakozási szándékunkat, több más esemény is felkerült a Családok Éve honlapjára ugyanerre a napra. A kormányzati kampány szerint szülőnek lenni életre szóló kaland. Hisszük, hogy LMBTQI gyermeket nevelni, vagy LMBTQI személyként családot alapítani ugyanúgy életre szóló élmény, és a kormány nem tehet különbséget család és család között. Hogy erre felhívjuk a figyelmet, alternatív plakátokat készítettünk, és valószínűleg az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulunk.”
“Úgy gondoljuk, hogy szándékos időhúzásról van szó” - mondta el Hauer Szilvia, a Háttér Társaság lelki egészség programvezetője. - “Azóta, hogy jeleztük csatlakozási szándékunkat, több más esemény is felkerült a Családok Éve honlapjára ugyanerre a napra. A kormányzati kampány szerint szülőnek lenni életre szóló kaland. Hisszük, hogy LMBTQI gyermeket nevelni, vagy LMBTQI személyként családot alapítani ugyanúgy életre szóló élmény, és a kormány nem tehet különbséget család és család között. Hogy erre felhívjuk a figyelmet, alternatív plakátokat készítettünk, és valószínűleg az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulunk.”
Lapunk is megkérdezte a minisztérium sajtóosztályát, hogy mi az oka a hallgatásnak. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.

A magyarok közel fele szégyellne egy meleg családtagot

Mint a Háttér Társaság írja, felmérések szerint a magyar népesség 5-8 százalékát teszik ki az LMBTQI emberek. Az Európai Társadalmi Elemzések című reprezentatív kutatás tavaly azt állapította meg, hogy a magyarok 44 százaléka szégyellné, ha meleg vagy leszbikus lenne egy családtagja. Pontosan ugyanezt az eredményt mutatta a Budapest Pride idei felmérése is. Abból viszont az is kiderült, hogy a válaszadók 36 százaléka ugyan megpróbálná pozitívan fogadni egy családtagja bejelentését, de úgy gondolja, romlana a kapcsolatuk az elhangzottak után. 
A családon belüli elfogadás nem csak (LMBTQI) emberek életét határozza meg, hanem a családjukét is. Ráadásul a MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság kutatásai szerint közel kétszer olyan valószínűséggel voltak öngyilkossági gondolatai azon válaszadóknak, akiknek szülei rosszul fogadták a bejelentést. Ezért is indította el a Háttér Társaság azt programot , ami a szülőknek és más családtagoknak segít az elfogadásban.
Szerző