– A menedékjogi szabályok utóbbi években történt szigorítása azt eredményezte, hogy az ország területén működő befogadó intézményekben az elhelyezettek száma radikálisan lecsökkent, mely a befogadó intézményrendszer jelentős átszervezését igényli. Ezek okán a jelenleg önálló költségvetési szervként működő, főosztály jogállású Befogadó Állomás és Közösségi Szállásnak, valamint a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központnak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalba jogutódlással történő megszüntetése indokolt – áll abban a rendelettervezetben, amely a kormány honlapjára került fel, és amit a 168 Óra vett észre.
A rendelet alapján az intézmények 2018. december 31.-ével szűnnek majd meg, mert „így 2019. január 1-jén már az új szervezeti rendben folytathatja a működését a BMH. Ehhez igazodik a hatálybalépés napja" – áll a kormányzati indoklásban.
A Belügyminisztérium által előkészített, ám nem miniszteri, hanem kormányzati szintű rendelet lényegében egyetlen tollvonással szünteti meg ezeket az intézményeket, s noha a jogszabály előírni jogutódlást, ez minden esetben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, amely azonban – mindezek alapján – a jövőben kizárólag a tranzitzónákban nyújt majd bárminemű ellátást a menekülti vagy oltalmazotti státuszért folyamodó embereknek.
Tény, hogy ezeken az állomásokon annak ellenére nincsenek ellátottak, hogy korábban az Európai Unió anyagi támogatásával megépültek és bővültek, sőt, az Orbán-kormánynak 2014-ben még hétéves stratégiája („Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentum) is volt arra, hogy hogyan is kellene kezelni emberségesen a Magyarországon menedéket kérőket.
Csakhogy mára a menekülti, vagy oltalmazotti státusba kerülőket semmilyen szociális juttatásban nem részesíti a magyar állam, miután az Orbán-kormány eltálal 2015 óta elfogadott törvénymódosítások nyomán az államnak csupán a menekültellátó intézményekben maradt bárminemű ellátási kötelezettsége - írja a lap.
Eközben a kormány szeptemberben és októberben csaknem 40 milliárd forintot kapott a csak jogilag létező tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére, tavaly pedig több mint 150 milliárd forintot költhettek el ugyanerre a homályos célra.