Előfizetés

A NAV sem tud mit kezdeni a civilek "migránsadójával"

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2018.11.19. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hónapok óta nem tudja eldönteni az adóhivatal, mely civil szervezeteket lehetne megadóztatni a "bevándorlás segítése" miatt.
Már csaknem három hónapja hatályba lépett a menekülteket segítő civil szervezeteket megsarcoló törvény, a potenciális érintettek azonban – mint például a Migration Aid, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International Magyarország – még egy fillér bevándorlási különadót sem fizettek. Ennek elsősorban az az oka, hogy még a sarc beszedésével megbízott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem tudja, pontosan mely szervezeteket és milyen tevékenység alapján kellene megadóztatni. A bevándorlási különadó idén januárban, a választási kampány idején jelent meg a Stop Soros! névre keresztelt törvénycsomagban, onnan azonban végül kivették és az adótörvények közé emelték át, majd augusztus 25-én hatályba léptették. A Pénzügyminisztérium akkori közleménye szerint a különadót "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után kell fizetni, mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 százaléka. Vagyis a „bevándorlást segítő” támogatások negyedét kellene leadózniuk az érintett szervezeteknek. Sors László, a NAV-ot vezető államtitkár a Magyar Idők című kormányközeli lapnak augusztusban ugyan még úgy nyilatkozott, az adóhivatal felkészült a különadó beszedésére, az új adóteher szabályait pedig következetesen számon fogja kérni az érintett szervezeteken, ám úgy tűnik, a NAV-nál gondok vannak a szabályozás értelmezését illetően. Szerettük volna megtudni, augusztus óta sikerült-e bármilyen szervezetre rábizonyítani, hogy támogatja az migrációt, s ha igen, a bevándorlási különadót befizették-e. Kérdéseinkre eddig nem tudtak válaszolni, nem kaptunk tájékoztatást. A Magyar Helsinki Bizottság ellenben azt írta lapunknak, nem kaptak semmilyen tájékoztatást a NAV-tól azzal kapcsolatban, kell-e bevándorlási különadót fizetniük. Szerintük ez rendben is van, mert álláspontjuk szerint nem végeznek olyan tevékenységet, amelyre vonatkozna a törvény. Lényegében ugyanezt közölte az Amnesty International Magyarország is. A Menedék Egyesülettől azt a tájékoztatást kaptuk, a NAV jelenleg „támogató eljárás” keretében vizsgálja, kell-e különadót fizetniük. - Az eljárás még tart, visszajelzést csak annak lezárásakor fogunk kapni – írták. A Migration Aid Facebook-közleményben jelezte, az ő szervezetükkel kapcsolatban sem jutott még dűlőre az adóhivatal, a támogató eljárást november végéig meghosszabbították. „A NAV továbbra sem tud válaszolni a bevándorlási különadóval feltett kérdéseinkre, ami nem az adóhivatal hibája, csak egyszerűen rossz a törvény. Minden jel szerint nem is teljesíthető jogszerűen a bevallás” – olvasható a közleményben. A szervezetek és jogi képviselőik már a törvény elfogadása előtt jelezték, hogy a különadóról szóló rendelkezések nem elég pontosak, sőt alkotmányellenesek is lehetnek. A kormány indoklása szerint a különadóra azért van szükség, mert az migráció elleni védekezés megterheli a költségvetést, ám a civil szervezetek megadóztatásával nem sok bevételre, csupán néhány tízmillió forintra számíthatnak. A különadó célja egyértelműen nem gazdasági, hanem politikai természetű: a büdzsé szempontjából jelentéktelen összeg, ám a kormánynak nem tetsző civil szervezeteknek nagy forráskiesést jelent.

Egyre durvább a kórházak eladósodása

D. A.
Publikálás dátuma
2018.11.19. 06:25

Fotó: Népszava
Újabb ötmilliárddal nőtt októberben a kórházak eladósodása.
Az októberi több mint ötmilliárdos növekménnyel a magyar kórházak tartozása már 51 milliárd forinthoz közelített a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint - írja a napi.hu.  Jelenleg sem hivatalos, sem pletykaszintű információ nem kering arról, miként és mikor akarja az állam kiegyenlíteni a már felhasznált termékek, eszközök, szolgáltatások árát, miközben a gazdaság kiváló teljesítményéről szóló hírek alapján ehhez minden feltétel adott lenne. Nem rejt különösebb meglepetést a friss adóslista: a sort 3,2 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti, ahol egy hónap alatt 462 millió forint értékű lejárt számla kifizetését halasztották el. A másodiknak felzárkózott a március végén még nulla forint adóssággal rendelkező, október végére 2,73 milliárdnyi adósságot felhalmozó Honvédkórház, ahol csak az október 776 millió forinttal gyarapította az állományt. Kétmilliárd fölötti a tartozása két nagy megyei intézménynek is, a Békés megyei kórháznak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórháznak. Alig néhány tízmillióval marad el az adóslista élén állóktól a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tartozása, nyomukban a mintegy 1,9 milliárdos adósságot maga előtt görgető Szegedi Tudományegyetemmel. További tíz fekvőbeteg-ellátó intézmény tartozik egyenként 1-2 milliárd forint közötti összeggel. A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség szerint a cégek már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy októberben meglódult a lejárt kintlévőség-állományuk és durvább lett a kórházak nem-fizetése. Ebben a levélben jelezték, hogy az év végi, egyösszegű adósságkonszolidáció helyett az ellátórendszer megfelelő és kiszámítható finanszírozására lenne szükség . Iparági információk szerint egyes cégeknek kötelesek fizetni a kórházak, akár a többiek kárára is. A jelenlegi helyzet nem csak a tavaly októberinél nagyobb adósságállomány miatt tanúskodik romló állapotról - kommentálta a friss számokat a gazdasági portálnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Népszava
Publikálás dátuma
2018.11.18. 17:53

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.