Felpörög a hajléktalanok kiszorítása: aluljárókat zárnának le éjszakára

Publikálás dátuma
2018.11.19. 08:07
Illusztráció
Fotó: Népszava
Blokkolnák a kijáratokat a metró üzemzárása után a reggeli első járat érkezéséig.
A következő szakaszába lépne a hajléktalanok eltüntetése a közterületről: Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára fizikailag is lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után – írja a hvg.hu a birtokába került kormányzati előterjesztés alapján. A portál szerint a Kásler Miklós tárcája által kidolgozott, nem nyilvános előterjesztés három nagy tervet visz a kormány elé.

Éjszakai lezárások

„Egyértelműen látszik, hogy a fővárosi aluljárók rendezett állapotának hosszú távú fenntartásához az éjszakai lezárásuk elengedhetetlen.”

– olvasható az előterjesztésben.

A dokumentum szerint „a kiemelt helyen lévő aluljárókat” a metró üzemzárása után a reggeli első járat érkezéséig fizikailag lezárnák – így azok, akik ebben az időszakban gyalogosan akarnak átkelni ezeken a nagy csomópontokon, csak a felszínen közlekedhetnek majd. Mindezt azzal indokolják, hogy így egyaránt biztosítható „a közbiztonság, a köztisztaság, az állagmegóvás”, illetve a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”. Indoklásként hivatkoznak az új szabályozás bevezetése óta eltelt első hónap tapasztalataira, valamint a Ferenciek terén lévő aluljáró 2016-os lezárására. A terven komolyan gondolkodhatnak: a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a BKK és a Budapesti Közút Zrt. szakmai szervezetei már ki is dolgozták, hogyan zárnák le a kiemelt gyalogos aluljárókat éjszakára. A javaslat szerint ez két ütemben történne, mivel jelenleg nem mindenhol oldható meg azonnal a gyalogosok biztonságos, felszíni átkelése, hiszen nincsenek mindenhol kiépítve az ehhez szükséges átkelők, lámpák. Az első ütemben azt a 9 kiemelt aluljárót zárnák le még 2018-ban, ahol a felszínen „forgalomtechnikai módosítás nélkül” már biztosított a gyalogosközlekedés, már kiszámolva azt is, hány kijáratot kell egy-egy helyen blokkolniuk éjszakára: 
  • Deák tér aluljáró – 5 kijárat
  • Corvin negyed aluljáró – 10 kijárat
  • Kálvin téri aluljáró – 7 kijárat
  • Új-Buda központ aluljáró – 4 kijárat
  • Móricz Zsigmond téri aluljáró – 11 kijárat
  • Ecseri úti aluljáró – 3 kijárat
  • Váci út – Csanády u. aluljáró – 4 kijárat
  • Boráros tér 1. – 3 kijárat
  • Lehel tér déli aluljáró – 4 kijárat
A portál azt írja, a BKK becslése szerint az első ütem költsége mintegy 96 millió forint, amit a Fővárosi Önkormányzat fizetne. A második ütemben azok a további nagy aluljárók következnének, ahol jelenleg nem lehet a felszínen biztonságosan átkelni, de ez kiépíthető. Az előterjesztés szerint a gyakorlatban a lejáratok (lépcsők, rámpák) aljára felszerelt, elektromosan működő rácsokkal zárnák le az aluljárókat. Biztonsági okból ez az utolsó metró után a közterület-felügyelők jelenlétében történne. Kifejtik azt is, hogy a katasztrófavédelem munkatársai kivételt jelentenek, ők az éjszakai zárlat alatt is le tudnának jutni az aluljárókba. Ha pedig a közműszolgáltató cégeknek kellene valamiért ebben az időszakban lemenniük, akkor a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság segítségével juthatnak be. 

Új, központi otthon

A portál szerint az előterjesztésben leszögezik, hogy bővíteni kell a legsúlyosabb állapotban lévő hajléktalanok számára létrehozott, speciális gondozó otthonok kapacitását, mert túl kevés az ilyen jellegű férőhely. Egy 150 fő ellátásra alkalmas hajléktalanotthon jönne létre Újpesten, a korábbi Árpád úti Kórház területén, és azok kerülnének ide, akik koruk, egészségi vagy mentális állapotuk miatt nem képesek az önellátásra, illetve tartós ápolásra szorulnak. Az új otthont a főváros hajléktalanellátó szervezetének, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) javaslata alapján hoznák létre. Most országosan mindössze 446 férőhely van ezeknek a legsúlyosabb állapotban lévő emberek számára, az Újpesten kialakítandó új, nagy otthonban viszont rögtön további 150 ember tartós ellátása oldódna meg. A helyszínnek kinézett, korábbi Árpád úti Kórház területén lévő ingatlan az előterjesztés szerint megfelelő, így „minimális forrásigény bevonásával, rövid határidőn belül” alkalmassá tehető, hogy hajléktalanotthonként megnyissák. A beruházás teljes becsült költsége 270,9 millió forint, az otthon fenntartása pedig évente 97,7 millió forintba kerülne. Utóbbi szám a minden egyes befogadott hajléktalan után, fejenként adott 650 ezer forintos állami támogatásból jön ki, ezt szorozták be a 150 férőhellyel.

További férőhelyek

A harmadik kormány elé vitt intézkedésjavaslat, hogy az ezévi túlköltés ellenére adjanak plusz pénzt több hajléktalan-ellátást végző szervezetnek további férőhelyekre. Ilyen egyedi kérelmek elbírálására a törvény kétszer ad lehetőséget, de idén a második kört már meg sem hirdették, mert az erre szánt költségvetési előirányzat idén már „36 milliárd forinttal teljesül túl”. Az előterjesztés hat szervezetnek – köztük a Vöröskereszt fővárosi és somogyi szervezetének, az evangélikus egyháznak, a Baptista Integrációs Központnak vagy a pécsi Támasz Alapítványnak – a kérelmét támogatná. Ha a kormány rábólint erre, akkor 346 további hely jön létre az ország több pontján a hajléktalanoknak, ami az állami büdzséből további 116 millió forintba kerülne. Utána pedig ezek a férőhelyek az EMMI támogatása alapján bekerülnének a finanszírozási rendszerbe.

„Nem alakítható ki reális kép”

A hvg.hu azt írja, az előterjesztésen november 13-i dátum szerepel és több körös – így a közigazgatási államtitkári – egyeztetés. Az nem derül ki, hogy pontosan mikor kerülhet a kormány elé, de még október elején az volt a terv, hogy november 15-e körül levonhatóak lesznek az új szabályozás első tapasztalatai. Csakhogy – az előterjesztés szerint – „az ilyenkor szokásosnál enyhébb időjárása miatt ugyanis nem alakítható ki reális kép” a szociális ellátórendszer iránti „valós szükségletekről”, ezért végül december közepén terjesztenének a kormány elé egy olyan másik anyagot, ami a szabályváltozás utáni első időszak tapasztalatait összegezné és már az ellátórendszer középtávú fejlesztési irányairól szólna.

Szerző
Frissítve: 2018.11.19. 09:38

Egy szagelszívó okozhatta a tüzet a DK irodáiban

Publikálás dátuma
2018.11.19. 07:36

Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Még nem tudták felmérni az anyagi károkat. Az okokat hatósági eljárás keretében vizsgálják.
Elképzelhető, hogy egy szagelszívó miatt gyulladt ki annak a Teréz körúti irodaháznak a teteje, amelyben a Demokratikus Koalíció központja is volt – hangzott el az ATV híradójában. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője a csatornának azt mondta, még nem tudták felmérni az anyagi károkat, de gyakorlatilag mindenük odaveszett. Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelem szóvivő-helyettese közölte: a tetőszerkezeti tűzesetet megelőzően, ugyanabban az épületben, a földszinten egy étterem konyhájában a szagelszívó berendezés égett, ehhez riasztották a tűzoltókat, majd a tűzoltás közben értesítették a kollégáit, hogy a tetőszerkezetben is tűz keletkezett. „Hogy a kettő között van-e összefüggés, azt most jelenleg nem tudjuk megmondani, hatósági eljárás keretében vizsgáljuk a tűz keletkezési okait” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíciónak az MSZP és a Liberálisok is felajánlották, hogy ameddig nem találnak jobb megoldást, nyugodtan dolgozzanak az ő irodáikban.
Szerző
Témák
tűz Budapest

A NAV sem tud mit kezdeni a civilek "migránsadójával"

Publikálás dátuma
2018.11.19. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hónapok óta nem tudja eldönteni az adóhivatal, mely civil szervezeteket lehetne megadóztatni a "bevándorlás segítése" miatt.
Már csaknem három hónapja hatályba lépett a menekülteket segítő civil szervezeteket megsarcoló törvény, a potenciális érintettek azonban – mint például a Migration Aid, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International Magyarország – még egy fillér bevándorlási különadót sem fizettek. Ennek elsősorban az az oka, hogy még a sarc beszedésével megbízott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem tudja, pontosan mely szervezeteket és milyen tevékenység alapján kellene megadóztatni. A bevándorlási különadó idén januárban, a választási kampány idején jelent meg a Stop Soros! névre keresztelt törvénycsomagban, onnan azonban végül kivették és az adótörvények közé emelték át, majd augusztus 25-én hatályba léptették. A Pénzügyminisztérium akkori közleménye szerint a különadót "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után kell fizetni, mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 százaléka. Vagyis a „bevándorlást segítő” támogatások negyedét kellene leadózniuk az érintett szervezeteknek. Sors László, a NAV-ot vezető államtitkár a Magyar Idők című kormányközeli lapnak augusztusban ugyan még úgy nyilatkozott, az adóhivatal felkészült a különadó beszedésére, az új adóteher szabályait pedig következetesen számon fogja kérni az érintett szervezeteken, ám úgy tűnik, a NAV-nál gondok vannak a szabályozás értelmezését illetően. Szerettük volna megtudni, augusztus óta sikerült-e bármilyen szervezetre rábizonyítani, hogy támogatja az migrációt, s ha igen, a bevándorlási különadót befizették-e. Kérdéseinkre eddig nem tudtak válaszolni, nem kaptunk tájékoztatást. A Magyar Helsinki Bizottság ellenben azt írta lapunknak, nem kaptak semmilyen tájékoztatást a NAV-tól azzal kapcsolatban, kell-e bevándorlási különadót fizetniük. Szerintük ez rendben is van, mert álláspontjuk szerint nem végeznek olyan tevékenységet, amelyre vonatkozna a törvény. Lényegében ugyanezt közölte az Amnesty International Magyarország is. A Menedék Egyesülettől azt a tájékoztatást kaptuk, a NAV jelenleg „támogató eljárás” keretében vizsgálja, kell-e különadót fizetniük. - Az eljárás még tart, visszajelzést csak annak lezárásakor fogunk kapni – írták. A Migration Aid Facebook-közleményben jelezte, az ő szervezetükkel kapcsolatban sem jutott még dűlőre az adóhivatal, a támogató eljárást november végéig meghosszabbították. „A NAV továbbra sem tud válaszolni a bevándorlási különadóval feltett kérdéseinkre, ami nem az adóhivatal hibája, csak egyszerűen rossz a törvény. Minden jel szerint nem is teljesíthető jogszerűen a bevallás” – olvasható a közleményben. A szervezetek és jogi képviselőik már a törvény elfogadása előtt jelezték, hogy a különadóról szóló rendelkezések nem elég pontosak, sőt alkotmányellenesek is lehetnek. A kormány indoklása szerint a különadóra azért van szükség, mert az migráció elleni védekezés megterheli a költségvetést, ám a civil szervezetek megadóztatásával nem sok bevételre, csupán néhány tízmillió forintra számíthatnak. A különadó célja egyértelműen nem gazdasági, hanem politikai természetű: a büdzsé szempontjából jelentéktelen összeg, ám a kormánynak nem tetsző civil szervezeteknek nagy forráskiesést jelent.
Szerző
Frissítve: 2018.11.19. 07:49