Már 418 hazai madárfaj van, előkerült a lazúrcinege

Publikálás dátuma
2018.11.19. 11:10

Fotó: MME/Barkóczi Csaba
Egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. A lazúrcinege megjelenését és viselkedését tekintve a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapkája kék és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő. A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű, szigetszerű állománya.- közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai cinegékhez hasonlóan fészkelőterületén ez a madár is állandó, ritka kóborló példányai Európa-szerte fel-feltűnnek, van megfigyelési adata a volt Jugoszlávia területéről is. Ezeknél a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő a kék cinege és a lazúrcinege hibridei. Ezek rendszertani besorolása többször is változott, hol önálló fajként, hol alfajként szerepelt. Magyarországon eddig legalább három ilyen madár került kézre, legutóbb a mostani megfigyelési helyhez közel, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában 2008. november 6-án.
A lazúrcinege-megfigyeléssel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít. Annak köszönhetően, hogy a madárról jó minőségű bizonyító fotók is készültek, a Nomenclator Bizottság ilyenkor szokásos ellenőrzését követően a madár valószínűleg gond nélkül felkerül a hazai fajlistára. 
Észak-európai megfigyelések alapján a lazúrcinege sem idegenkedik az ember közelségétől, így amennyiben a faj nagyobb létszámú kóborlásáról van szó, a következő hetekben, hónapokban, országszerte akár az etetőkön is feltűnhet egy-egy példány.  A következő napokban valószínűleg további több száz madármegfigyelő zarándokol majd el a térségbe, akár külföldről is, hogy megfigyelhessék ez a különleges megjelenésű madarat.
Szerző
Témák
madárfaj cinege

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17. 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Szerző
Témák
napenergia

Van, ahol már javában tombol a tél

Publikálás dátuma
2018.11.16. 11:16

Fotó: Shutterstock
Ojmjakonban november 8-án már mínusz 41 fokos hőmérsékletet mértek.
Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb az időjárás, van, ahol már javában tombol a tél. Szibériában az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest jelentősen megnőtt a hóval borított területek kiterjedése, ami elősegítette a hőmérséklet jelentős visszaesését. Ennek is köszönhető, hogy nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel Ázsia északi része felett. Ezt igazolja az is, hogy a világ leghidegebb településeként ismert Ojmjakonban november 8-án már -41 fokos hőmérsékletet is mértek - írta a Sokszínű Vidék.
A Föld leghidegebb települése, Ojmjakon, 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza változó. Decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. A leghidegebb hőmérsékleti rekordot az alig 500 lélekszámú falu tartja: 1933-ban  mínusz 67,7 Celsius-fokot mértek.  A januári átlaghőmérséklet mínusz 50 Celsius fok. A hőingadozás viszont igen szélsőséges, ugyanis volt már nyáron 30 fokos hőség is a településen.
A bátrak kipróbálhatják, milyen az, ha az ajkukra fagy a nyáluk, ahogy egy új-zélandi fotós fogalmazott a kirándulásról, ugyanis több utazási iroda is szervez túrákat Ojmjakonba. Az itt élők, mivel növény nem terem a területen, rénszarvas- és lóhúst esznek, az orvosok szerint az állatok teje elegendő tápanyagot biztosít számukra. Arról, hogy milyen az élet a "hideg sarkában", itt olvashat többet.
Szerző
Témák
tél hideg