Zavaros áramszünet-magyarázattal odázta el a hűtő- és mosogépcsere-pályázatot a kormányzat

Publikálás dátuma
2018.11.19. 14:09

Fotó: MTI
Beadási lehetőség helyett áramzavarokkal kapcsolatos, ködös üzenetek fogadták az energiatámogatási honlapon a jelentkezni próbáló közép-magyarországiakat. Szerdán új kör.
Meglepő üzenet fogadta az állami hűtő- és mosógépcsere-támogatást lebonyolító állami NFSI honlapján azokat, akik élni kívántak a közép-magyarországiak – így a fővárosiak – számára eredetileg ma 10 és 14 óra közötti idősávban meghirdetett lehetőséggel. Eszerint a „Mai napon az ELMŰ-ÉMÁSZ karbantartási munkálatai miatt áramszünet lesz, ezért a közép-magyarországi régió lakosai részére a pályázatbeadás egy későbbi időpontban lesz lehetséges. Együttműködésüket köszönjük!” Röviddel 11 óra után az NFSI-t felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már módosított magyarázattal jelentkezett. Eszerint „Technikai okok miatt megváltozik az Otthon Melege Program utolsó fordulójának időpontja. A közép-magyarországi régióban a korábban tervezett, november 19. 10-14 órai pályázati időpont helyett egy későbbi időpontban pályázhatnak a Budapesten és Pest megyében élők. A változás oka, hogy a közép-magyarországi régióban a mai napon is áramszünettel járó karbantartási munkálatokat végez az ELMŰ-ÉMÁSZ. Így vannak olyan területei a régiónak, ahol az adott időszakban a pályázók nem tudják használni számítógépeiket. A pályázatbeadás ezért egy későbbi időpontban lesz, hogy senkit ne érjen hátrány. A pályázatbenyújtás új időpontja 2018. november 21. 16.30 – 20.30.” Hamar a honlapon közzétett szöveg is hasonlóra változott. Az Elmű-ÉMÁSZ ellátási területén rendszeresen hajt végre karbantartásokat – tájékoztatta az ügy kapcsán lapunkat Boross Norbert szóvivő. Ez rendszerint néhány utcát érint. A mai napon se történt a közép-magyarországi térségben kiemelt, nagyobb területet érintő karbantartás, éppígy jelentős üzemzavarról se értesültek. Kérdésünkre visszaigazolta: november 9-én, amikor az NFSI 10 és 14 óra között Észak-Magyarország lakossága számára biztosította a jelentkezés lehetőségét, az ÉMÁSZ szintén végzett a területen szokásosnak mondható karbantartásokat. Az áramszolgáltató eme munkálatokról az érintett háztartásokat legkésőbb azok megkezdése előtt 15 nappal kiértesíti, így lehetőséget biztosítva a felkészülésre. (Igény esetén térítés ellenében aggregátorokat is rendelkezésre bocsátanak.) Az ügy kapcsán a társaság előzetesen semminemű megkeresést nem kapott az NFSI-től – szögezte le. November 21-én 16 óra 30 perc, vagyis munkaidő után viszont már valóban jóval kevesebb eséllyel zajlanak a társaság ellátási területén előre ütemezett karbantartási műveletek – valószínűsítette Boross Norbert. A helyzet jelenleg teljesen érthetetlen. Míg az első közleményből arra lehetett következtetni, hogy az áramkarbantartás magát az NFSI-t (ügyvitelét, szerverei működését) akadályozza, a második szerint már azért aggódnak, mert az érintett térség hárommillió lakosából néhány száznál – előre ismert módon – nincs áram. (Ebből a szempontból az NFSI eredeti közleményéből az a téves következtetés is levonható lenne, hogy karbantartás miatt az egész térség sötétségbe borult, ami szintén nem felel meg a valóságnak.) A pályázatbeadási honlapon cikkünk írásakor csak a közlemény volt olvasható, se továbblépési lehetőséget, se elérhetőségeket, se pályázati dokumentumokat nem kínálnak fel. Kísérleteinkre a Google memóriából kibányászott, eredeti honlapon szereplő hat ügyfélszolgálati telefonszám mindegyike foglaltat jelzett. Azóta eme adatokat visszahelyezték a kezdőlapra. Feszítő kérdés, hogy vajon hány lehetséges jelentkező szenvedett tényleges hátrányt az - előre tudható - áramszünet miatt ahhoz a kárhoz képest, ami a váratlan lépéssel a beadást tervezőket érte.    Tisztázó jellegű kérdéseinkkel írásban kerestük úgy az NFSI-t, mint az ITM-et; esetleges válaszukról szintén tájékoztatjuk olvasóinkat. Mindazonáltal az eddigi jelekből erőteljesen valószínűsíthető, hogy a kiírt magyarázat nem fedi a halasztás valós okait. Így az pusztán az Orbán-kabinet egy újabb kommunikációs kamuja. Nem ez az első eset, hogy Fidesz-KDNP-kormányzás alatt az energiatámogatási rendszer összeomlik. 2014 októberében a kazán-, nyílászáró- és hűtőcsere-pályázat se indult el az ígért időpontban . Akkori – valósnak bizonyult – hivatkozásuk szerint informatikai rendszerük nem bírt a jelentkezők rohamával. Kétségtelen: szakértők szerint a térségenként felkínált néhány százmillió forint támogatási keret rendkívül lényegében csak jelzésértékű a lakosság tényleges igényeihez képest. Ennek nyomán a biztosított összeget rendszerint néhány óra alatt lejegyzik. Nagy valószínűséggel a szerverösszeomlásokra vezethető vissza az az akkor született döntés is, hogy az egész ország helyett térségenként nyitják meg az online lehetőséget. (Azt viszont, hogy a beadási ablak az érdeklődők számára tényleg csak néhány órán át áll nyitva, most szentesítették először.) Bár akkor felelősöket nem neveztek meg – a galibát sokak egy fontos pozícióba ültetett rokon rossz döntéseire vezették vissza -, a lebonyolítást az állami ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-től az e célra alapított állami NFSI vette át. Az elmúlt évek során a pályáztatás ebből a szempontból - egy 2015-ös "hálózati üzemzavart leszámítva - nyugodt mederben zajlott. (Szakértők szerint nagy számú, egyidejű online megkeresés kezelése az informatika világában régóta megoldott.) Míg a jelentkezési ablakot korábban hajnali 0 órától nyitották meg, két éve átálltak a reggel 8-ra. Az értelemszerűen ekkor induló áramhálózati karbantartások mindeddig mégse merültek fel a pályáztatást akadályozó tényezőként. Az Orbán-kormány parlamenti választások utáni átszabása jelentős törést hozott a tavalyra egyre inkább felfutó, vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági támogatások terén. Így az új fenntarthatósági államtitkár, Weingartner Balázs csak október közepén hirdette meg a tavalyi háztartásinagygépcsere-pályázat folytatását, vagyis a keret kétmilliárd forintos feltöltését. Eszerint az állam a listából kiválasztott hűtő, fagyasztó vagy mosógép árából annak energiahatékonysági mutatói alapján 25-45 ezer forintot térít meg. A jelentkezéseket a hét térség érdeklődői szokás szerint november 5-től mostanáig más-más napokon adhatták fel, rendre 10 és 14 óra között. A messze legnagyobbnak számító, ezúttal összesen 612 millió forintra érdemesült közép-magyarországi térséget ezúttal utolsóra hagyták. A korábban illetékes nemzeti fejlesztési tárcától eltérően az ITM mindeddig nem adott ki közleményt a jelentkezők térségenkénti számáról és a beadott igényekről.
Szerző
Frissítve: 2018.11.19. 15:35

A borzasztó drága Budapest miatt egyre jobb biznisz az agglomerációban is lakást kiadni

Publikálás dátuma
2018.11.19. 13:24
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni a fővárosi agglomerációban, mint a belső kerületekben, ám a különbség egyre csökken.
Többnyire még mindig jobb feltételekkel lehet lakást vagy házat bérelni az agglomerációban: a fővároshoz közeli településeken a budapesti Belvároshoz képest átlagosan 70-80, a külső kerületekhez viszonyítva 20-30 százalékkal kerül kevesebbe a lakásbérlet.  A főváros külső budai és pesti körzeteiben, illetve a szomszédos agglomerációs városokban található kiadó családi házak esetében viszont már kisebb a különbség a bérleti díjakban, mint a lakásoknál – derül ki az az Otthontérkép.hu elemzéséből, amely 15 agglomerációs település kiadó ingatlanait vizsgálta. Ennek oka, hogy a cégek egyre nagyobb arányban keresik ezeket a házakat cégközpont céljából vagy vezetőik számára. Az agglomerációs bérleti piacon egyébként növekszik a kereslet, mivel egyre többen költöznek oda. A KSH november elején közzé tett jelentése szerint Pest megye vándorlási egyenlege - a 2000-es évek elején és közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően - ismét meredeken emelkedik, azaz folyamatosan híznak az agglomerációs települések.  Budapesten már elviselhetetlenül magasak az árak és nagy a zsúfotság, ezért egyre erősödik a fővárosból való kivándorlás. A keleti-délkeleti országrészekből pedig azért érkeznek egyre többen a főváros környéki településekre, mert ott sokkal jobbak a munkalehetőségek, mint a hátrahagyott országrészekben. A bérleti kínálat azonban nem tart lépést ezzel a népességszámnövekedéssel: a viszonylag kevés lakás gyorsan elkel, főképp, ha jó a közlekedés az általában fővárosi munkahelyhez – mutatott rá Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Hozzátette: a jövőben az agglomerációs bérleti piac további aktivizálódása várható. Felgyorsulhat ugyanis a kisebb, 4-8 lakásos társasházak bérbeadási célú építése, valamint egyes új lakóparkokban a családi házak megjelenése a kínált bérlemények között. Egy-két településen - például Gyálon vagy Vecsésen - már kialakítottak olyan épületeket, ahol kifejezetten átmeneti bérleményeket kínálnak jó felszereltséggel. A folyamatos betelepülés miatt Szigetszentmiklóson és Dunakeszin is várható hasonló. A portál kutatása alapján egyébként az elmúlt három évben  a legtöbb kiadó lakást vagy házat a nyugati és délnyugati agglomerációs városokban jegyezték fel. Érd, Budaörs vezeti a sort, ezekben a városokban eleve fejlettebb ez a piac, mint más fővárosközeli településeken. Mivel viszonylag nagy a választék, az árak ezeken a településeken már kissé csökkentek is az elmúlt három évben. A vizsgált időszakban leggyorsabban Gyálon nőttek a bérleti díjak: csaknem kétszer annyit kérnek egy átlagos méretű házért, mint 2016 elején, körülbelül 140-160 ezer forintot havonta. Ami pedig a bérlőket illeti: sokan keresik a 40-50 négyzetméteres lakásokat, valamint a 200 négyzetméternél nagyobb házakat, házrészeket. A nagyobb területű ingatlanokat többgyerekes vagy összeköltöző családok, valamint vállalkozások szemelik ki.        
Szerző

Metrófelújítás – hajlandók sokat fizetni az oroszok, hogy ne legyen balhé

Publikálás dátuma
2018.11.19. 11:50

Fotó: Tóth Gergő
Ha bíróság mondja ki, hogy hibásan teljesítettek, akkor a budapesti projektet nem tüntetheti fel referenciaként a Metrovagonmas.
A BKV jogászai már előkészítették a bírósági peranyagot, mégis inkább peren kívüli megállapodással zárná le a közlekedési cég a hosszú ideje húzódó, milliárdos összegű kötbérvitáját a 3-as metró szerelvényeit felújító orosz céggel – tudta meg a zoom.hu. A portál szerint gyakorlatilag ultimátumot adtak a Metrowagonmash-nak: vagy hajlandóak a jelenlegi ajánlatnál többet fizetni és erről peren kívül megegyezni, vagy a BKV bíróságra viszi az ügyet. A zoom.hu a csaknem másfél éve tartó jogi vitára rálátó, annak részleteit ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy hivatalosan, írásban csupán mintegy százmillió forintnyi kötbérigényt ismert el az orosz fél, ám mivel szóban többször emeltek már az összegen és hajlandóak is lennének fizetni, a jogvita jó eséllyel peren kívüli egyezséggel zárulhat. Információik szerint a tárgyalásoknak az adott lökést, hogy ősszel a Metrovagonmas felső vezetői Budapestre jöttek tárgyalni, és delegációjuk konstruktívnak mutatkozott. Hangsúlyozták, hogy elismerik a BKV kötbérigényét, még ha a pontos összeget illetően van is vita közöttük, viszont szeretnék elkerülni, hogy bíróságon kössön ki az ügy. Ezért várhatóan hajlandóak lesznek a kompromisszumra, amire jó okuk van, hiszen ha bíróság mondja ki, hogy hibásan teljesítettek, akkor ezt nem tüntethetik fel referenciaként, noha erre nagy szükségük lenne, hogy betörjenek az EU piacára. A szállítási határidők csúszása mellett a BKV azért is felszámítana kötbért az oroszoknak, mert a 2017 első felében jelentkező tömeges meghibásodások miatt hosszabb-rövidebb időre a forgalomól kivont szerelvények „állása” miatt szintén jár pénz.  A Fővárosi Önkormányzat illetékes testülete, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság MSZP-s elnöke, Szaniszló Sándor a portálnak azt mondta: december 15-ig adott időt a BKV-nak, hogy elszámoljon az oroszokkal, de most hivatalos levélben is érdeklődött Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónál, tájékoztatást kérve a tárgyalások állásáról. Erről a zoom.hu is kérdezte a Metrowagonmash-t, ám a cikk megjelenéséig nem válaszoltak. 
Szerző