bölcsőde;Korózs Lajos;Schmidt Jenő;Népjóléti bizottság;

Ha áttételesen, is de bevallotta a kormány, hogy elbukott a bölcsődeprogramja

Újabb két évig nem lesz kötelező bölcsődét nyitni a tízezer főnél kisebb településeken. A népjóléti bizottság ma tárgyalja a kormány javaslatát, ami annak beismerése, hogy rossz volt a koncepció.

Nem tolonganak a települések, hogy a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását, és így az anyák munkába állását bölcsődék indításával támogassák. A 2017 januárjában hatályba lépett rendelkezés szerint minden magyar településnek bölcsődei ellátást kell nyújtani, ha legalább öt kisgyermek szülei ezt igénylik, vagy ha több mint negyven ilyen korú gyerek él a faluban, kisvárosban. A hatályban lévő gyermekvédelmi törvény szerint idén év végéig minden érintett önkormányzatnak lépnie kellett volna, de látva, hogy a települések töredéke indított eddig ilyen fejlesztést, a kormány egy szociális tartalmú salátatörvénybe bújtatva 2020. december 31-re akarja módosítani a határidőt. A népjóléti bizottság szocialista elnöke úgy látja, azért nem képes tartani az Orbán-kormány a saját polgármestereinek kitűzött határidőt, mert a fideszes településvezetők is a csendes ellenállás módszerét választották a bölcsődealapítás helyett. Korózs Lajos arra emlékeztetett, az önkormányzati vezetők azért halogatják a lépést, mert úgy látják, nehéz lesz finanszírozni az intézmények folyamatos működtetését.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke ennél csak valamivel optimistább, szerinte a plusz két év elég lesz az igények pontos felmérésére és a lehetőségek mérlegelésére. Schmidt Jenő úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy nagyjából két évet lehet előre látni mindenhol: az elmúlt hónapokban született gyerekeket és a kismamákat. Így meghozható a döntés, hogy indítani kell-e bölcsődét vagy sem, az azonban már bizonytalan, hogy a két év után mi lesz a folytatás. Szerinte a harmadik évet akkor is be fogják vállalni a települések, ha a kötelező létszám alá kerül a három év alatti kicsik száma, de utána el kell gondolkodniuk, hogy meddig nyelik le a veszteséget.

Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár néhány hete úgy nyilatkozott, hogy az idén bevezetett feladatalapú finanszírozásnak köszönhetően az önkormányzatoknak már nem ráfizetéses bölcsődét működtetni. A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség vezetője lapunknak úgy pontosított, hogy az új normatíva a fenntartási költségek 80 százalékát fedezi, a korábbi 50 százalékkal szemben.

Bölcsőde ügyben az sem mellékes, hogy lesz-e elegendő szakképzett munkaerő az intézményekben. Novák Katalin sokszor hangoztatja, hogy a kisgyermeknevelők bérét az elmúlt években jelentősen megemelte a kormány. A sikerbeszámolóhoz nem csatlakozik a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). Szűcs Viktória elnök arról számolt be, hogy egyre több kisgyermeknevelő szakembert képeznek az országban, de sokan épp az alacsony fizetések miatt gyorsan távoznak a területről, sőt, a nappali tagozatos főiskolások ötöde már el sem kezdi a pályát. Nem ritka, hogy diákmunkásként még nettó kétszázezret tudott összeszedni valaki, de ha munkába áll, az induló bére bruttó 187 ezer lesz. Nem csoda, ha változatlanul nagy az elvándorlás az ágazatból. Szűcs Viktória szerint az sem pontos, amikor a kormány 16 ezer új bölcsődei létszámról beszél a fejlesztési program elindítása óta, mert szerinte ezek fele a korábbi ellátási formák férőhelyeinek átnevezését jelenti.

Nincs tömeges építkezésA nagyjából 3500 magyar település közül most 2500-ban nincs bölcsőde. A 2015-ben elfogadott fejlesztési csomag keretében eddig mindössze 70 településen indultak építések.