Gruevszki-ügy: újabb gyenge láncszem - és a Belügyminisztériumtól nem lehetett kérdezni

Publikálás dátuma
2018.11.19. 20:46

Fotó: Soós Lajos / MTI
Egy felfüggesztett jogszabállyal magyarázza a kormány, miért kapott kivételes eljárást a volt macedón kormányfő.
Kísérő nélküli gyerekek, várandós nők, fogyatékos, kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai, szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett menekültek érdekében hozott 2007-es jogszabályra hivatkozva kapott különleges bánásmódot a korrupcióért elítélt és börtön elől a magyar diplomaták segítségével Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki – derült ki Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár hétfői, ellenzéki kérdésekre adott parlamenti válaszából. A kormány mindezek alapján döntött úgy, hogy a korrupciós ügyben eljárás alá vont és elítélt, legális úti okmányok nélkül – vélhetően az Orbán-kormány segítségével – Magyarországra szökött Gruevszki ne a tranzitzónából kérjen menedékjogot, hanem Budapesten. Noha már az is meglepő, hogy a kormány szerint az elítélt korrupt politikus épp olyan megítélés alá tartozik, mint egy árva menekült gyereke, Harangozó Tamás szocialista képviselő arra is felhívta a figyelmet: Orbánék valójában még saját törvényeiket is megszegték. A hivatkozott jogszabályt ugyanis épp az Orbán-kormány függesztette fel a tömeges migrációra miatt kialakult válsághelyzetre hivatkozva. Orbán Balázs megszólalása talán csak kommunikációs baki volt, hiszen a Gruevszki-ügyben a kabinet látványosan és szigorúan a hallgatást választotta: a fideszes kormánytagok múlt hét óta ugyanazt a néhány mondatos kommunikációs sorvezetőt ismételgetik. Azaz: a kormány nem segítette Gruevszki kiszökését Macedóniából Arról azonban már hallgatna, hogy a Macedón határról miként jutott el Budapestig. Így Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter sem fejtette ki, hogy Tiranától Budapestig miért magyar diplomaták szállították Gruevszkit. Szijjártó úgy fogalmazott: „nem a mi dolgunk” hogy Gruevszki hogyan jutott el „a Macedóniával szomszédos országba, abban nekünk semmifajta részünk vagy befolyásunk nem volt.” Szijjártó szerint a volt macedón miniszterelnök Magyarországra „teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el”- hangoztatta. Ugyanezeket a paneleket mondta fel sokadjára a Parlamentben az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár az ellenzék kérdéseire válasz gyanánt. Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Jobbikos elnöke „Z-kategóriás” kémfilmbe illőnek minősítette, ahogy a magyar kormány Budapestre juttatta Gruevszkit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, amiből az következik, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt. Az LMP pedig vizsgálóbizottságot sürget az ügyben. A szocialista Harangozó Tamás kérdezett volna Gruevszki menekülésének részleteiről előbb Pintér Sándortól, majd a belügyminiszter távolléte miatt az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelytől, ám Jakab István házelnök megvonta tőle a szót. A legcifrább párbeszéd a DK-s Arató Gergely és Dömötör Csaba államtitkár között zajlott le: Arató azt tudakolta, hogy „Putyin gazda” adott-e parancsot az ismerten oroszbarát Gruevszki kimenekítésére, mire Dömötör azzal vágott vissza, hogy a DK csak ne vádolja a kormányt politikusbűnözőkkel való együttműködéssel, hiszen ők meg Czeglédy Csabával működtek együtt. Dacára, hogy a két ügynek semmi köze egymáshoz, továbbá az adócsalás gyanújával másfél éve előzetesben tartott Czeglédy Csaba ellen még vádemelés sem történt.

Orbánt is meghívta beiktatására a brazil szörny

Publikálás dátuma
2018.11.19. 19:52
Jair Bolsonaro
Fotó: FABIO MOTTA / ESTADAO CONTEUDO / AGÊNCIA ESTADO / AFP
Orbán Viktor gratulált a katonai diktatúráról ábrándozó, a nőket és a melegeket gyalázó Jair Bolsonaro elnökké választásához. Brazília új államfője erre meghívta magyar politikustársát.
 Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután telefonon megbeszélést folytatott Jair Bolsonaróval, Brazília megválasztott elnökével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A kormányfő gratulált a januárban hivatalba lépő új brazil államfőnek. Mint fogalmazott, Magyarország kész arra, hogy a két ország kapcsolatrendszerében szintet lépjenek – és nagy elismeréssel látja, hogy azokat az értékeket, melyeket Magyarország is fontosnak tart, Jair Bolsonaro győzelemre vitte a hazájában. Hogy lássuk, mik azok a brazil elnök képviselte értékek: 
  • Bolsonaro szerint 1964-1985 között nem katonai diktatúra volt Brazíliában, hanem tekintélyelvű, fegyelmet parancsoló katonai rezsim;
  • 1999-ben még arról beszélt, hogy az aktuális elnököt meg kellene ölni;
  • Egy női képviselőről négy éve azt mondta, az asszony még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják;
  • A melegek helyzetéről szólva egyszer megjegyezte, ha a fia meleg lenne, nem bánná, ha egy autóbalesetben meghalna;
  • A Haitiból, Bolíviából és Szíriából érkező menekülteket „söpredéknek” nevezte;
  • Tisztogatással fenyegette meg politikai ellenfeleit – igaz, ez nem áll távol az ellenfeleinek leszámolást ígérő Orbán Viktortól sem.
Mindezzel együtt Bolsanaro vallásos vezetőnek tartja magát, akárcsak a maga autokráciáját építő Orbán. A remek összhangot mutatja, hogy a brazil államfő azon melegében meghívta beiktatására a magyar miniszterelnököt. Mint korábbi elemző cikkünkben bemutattuk, Bolsonarónak győzelme ellenére nem lesz könnyű kormányoznia. Az általa vezetett, a Szociálliberális Párt (PSL) ugyan egy kis tömörülésből vált a harmadik legjelentősebb brazil párttá a kongresszusban, messze nincs elég többsége. Az országban az igazságszolgáltatásnak is jelentős hatalma van, így ha Bolsonaro túllépi kompetenciáit, hamar eljárás indulhat ellene. A politikai klíma azonban jelentősen megváltozhat. Azzal, hogy rendre a feketebőrűek, a melegek, a baloldaliak ellen hangolt, ezzel a szélsőjobboldaliak feljogosítva érezhetik magukat erőszakos bűncselekmények elkövetésére. Bolsonaro más tervei is aggodalomra adhatnak okot. Donald Trumphoz hasonlóan ő is kilátásba helyezte a Párizsi Klímaegyezményből való kilépést, s lehetővé kívánja tenni, hogy további jelentős erdőterületeket semmisítsenek meg a világ tüdejének is nevezett amazonasi esőerdőknél.
Szerző
Frissítve: 2018.12.27. 18:16

Főként lányanyák teljesítik Orbán Viktor álmát

Publikálás dátuma
2018.11.19. 18:42
Illusztráció
Fotó: Pexels
Nőtt a gyermekvállalási kedv, de talán nem ott, ahol az Orbán-kormány szerette volna: egyre több a kamasz szülő – a nyolc általánost végzett nők száma csökken, de gyermekvállalási kedvük fokozódott az elmúlt öt évben.
Az elmúlt néhány évben növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, ám az élveszületések száma nem nagyon változott ugyanebben az időben. Ez azzal magyarázható, hogy gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma – állapítja meg a nemrég megjelent Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányában, melyet a G7 is szemlézett. Az elemzésből az is kiderül, hogy nem minden korosztályban és iskolázottsági szinten erősödött ugyanúgy a gyermekvállalási kedv. A legnagyobb arányban (25 százalék felett) a 15-19 évesek és a 35 évnél idősebb korcsoportokban nőtt a gyermekvállalási kedv 2011 és 2016 között. Abszolút értékben viszont a 31-33 évesek körében volt tapasztalható a legtöbb gyermekvállalás, de a 29-38 évesek és a 18-19 évesek körében is jelentős volt a növekedés. A 29-38 évesek körében látható növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy a korábban elhalasztott gyermekvállalások megvalósultak, másrészt a leggyakoribb gyermekvállalási életkor (módusz) is egy évvel később volt 2016-ban, mint öt évvel korábban. Tehát továbbra is megfigyelhető a gyermekvállalás halasztása. Ezzel szemben a 20-as éveik második felében járók körében a termékenység csak kisebb arányban nőtt. Azzal, hogy a tizenévesek körében is jelentősen nőtt a gyermekvállalási kedv, kialakult a 30-31 éves korban megfigyelhető csúcspont mellett egy újabb, alacsonyabb értékű pólus (19 éves kornál). A demográfus szerzők szerint a nemzetközi szakirodalomban ismert ez a jelenség: 
jellemzően olyan országokban figyelhető meg, ahol nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és/vagy valamilyen okból kifolyólag egy korai és egy kései gyermekvállalási mintával jellemezhető rezsim él párhuzamosan egymás mellett.

Ha az iskolai végzettség szerint nézzük a gyermekvállalás alakulását, kiderül, hogy a diplomás nők ugyan 4 százalékkal több gyermeket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben, a csoport létszáma jelentősen nőtt ebben az öt évben. Vagyis a felsőfokú végzettségű nők gyermekvállalási kedve összességében még csökkent is ez alatt az öt év alatt. Az érettségizett anyák létszáma valamelyest csökkent az adott időszakban, miközben az általuk szült gyermekek száma 9 százalékkal nőtt. Elsősorban a harmincas éveikben járók körében nőtt a gyermekvállalási kedv ebben az iskolázottsági rétegben.
Ám az igazi radikális baby-boom a nyolc osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte 2011-2016 között.

Ennek a társadalmi rétegnek a létszáma nagyon gyorsan, 23 százalékkal csökkent a szóban forgó öt év alatt. Szám szerint a 15-44 éves, maximum a nyolc általánost kijáró nők száma 473 ezer főről 363 ezer főre esett vissza. A jelentős létszámcsökkenés ellenére a legalacsonyabb iskolázottságú nők által vállalt gyermekek száma mintegy tizedével nőtt. Ebben a rétegben nem korlátozódott egyes korcsoportokra a gyermekvállalási kedv növekedése, de sokkal hangsúlyosabban nőtt a fiatal felnőttek között. Az alacsony iskolázottságúak körében tehát a gyermekvállalás teljesen eltérő mintát mutat, mint a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál. Akik legfeljebb az általános nyolc osztályát járták ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 év - írja a portál.
Szerző