Csirke, pulyka, miegymás: a karácsonyt megússzuk, jövőre elszállnak az árak

Publikálás dátuma
2018.11.21. 06:00
A kép illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Az ipar jóval többet fizet az áramért, gázért, és a takarmány sem lesz olcsóbb, sőt.
A fogyasztók számára jó hír, hogy idén karácsonykor nem lesz drágább a az ünnepi asztalra szánt pulyka, és általában sem emelkednek a baromfihús és készítmények árai. A rossz hír, hogy 2019-től ezek a termékek drágulnak és nem is kevéssel. A szakemberek becslése szerint a termelési költségek ugrásszerű növekedése miatt átlagosan 5 százalékkal drágábban kapják majd év elejétől a kereskedők a baromfitermékeket, amelyre az ő haszonkulcsuk is rárakódik. Ezzel együtt pedig akár két számjegyű is lehet az áremelkedés, amelynek indoklásai között első helyen említik a meglódult az energiaárakat, ami jövőre sem áll meg. Az ipar számára az áram díja 45-50, a gáz ára 25 százalékkal emelkedik jövőre, a takarmányárak is jelentősen drágultak de az elmúlt években megszokott 7-8 százalékos béremeléseket 2019-ben is elvárják a dolgozók – nyilatkozta a Népszavának Erdélyi István, a Magyar Pulyka Szövetség elnöke, a szervezet által hatodszor megszervezett szakmai konferencián. A 2017-ben bevezetett 5 százalékos áfának köszönhetőn a pulykamellfilé kilója jelenleg csak 1690 forint, ám ez a kedvező ár 2019-ben nem tartható - tette hozzá. A szövetség elnöke elmondta, egyre feszítőbb az ágazat munkaerőhiánya, egyre több a nyugdíjkorhatárhoz közeledő munkavállaló az ágazatban, és már a havi bruttó 300-350 ezer forintos fizetés sem vonzó a fiatalok számára. A hazai pulykatermelés 40 százalékát adó Gallicoop például 30 kárpátaljai magyar munkás vett fel, de többségük a magyar útlevél birtokában rövid úton továbbállt, ketten maradtak a cégnél – jegyezte meg Erdélyi István. Jelenleg indiai dolgozókkal igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányt. Eddig ők váltak be leginkább, de már toboroznak Mongóliában is. A múlt évihez képest mára a liba, kacsa állomány 40-50 százalékkal nőtt, mint emlékezetes a tavalyi madárinfluenza, illetve az ehhez kapcsolódó kényszervágások megtizedelték a létszámot – említette Csorba Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója. A hízottliba-létszám még nem érte el az átlagos 2,5 milliót, s pillanatnyilag 2,2 milliót tartanak nyilván. A liba fogyasztói ára szeptemberben 2,8 százalékkal nőtt, míg a kacsa 7 százalékkal lett olcsóbb.
Szerző
Frissítve: 2018.11.21. 06:43

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20. 21:26
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
Szerző

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20. 20:25

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző