A szegény családokat még mélyebben nyomja a nincsbe a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.21. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nemzeti konzultációnak csúfolt kormányzati önigazolás érdemben nem is foglalkozik a rosszabb körülmények között élő famíliákkal.
Miközben a kormány adóforintok millióiból indított nemzeti konzultációval igyekszik „megvédeni” családpolitikáját, újabb és újabb adatok jelzik: épp a legrászorultabb gyerekeket és szüleiket hagyja magára a kabinet. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a késő ősszel megjelent Demográfiai portré című tanulmánykötet egyik elemzésében például arról írt: 2010 és 2016 között „jelentősen nőtt a biztosítási jogviszonyhoz kötött támogatások súlya, kiadási oldalon összesen mintegy 302 milliárd forinttal, miközben 50,6 milliárddal csökkent a nem munkaviszonyhoz kötött támogatásokra fordított összeg”. Vagyis az adókedvezmények réven a többet keresők egyre jobban jártak, míg a munkanélküliek, alacsony járandóságúak mind rosszabbul. A szakember egy másik elemzésében azt is hozzátette, hogy miközben a korábbi munkához kötött gyed maximális összege nőtt, addig a szintén majdnem tíz éve befagyasztott minimálnyugdíjhoz kötött ellátások, a gyes, a gyet és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elértéktelenedett. „Ennek következtében az egyenlőtlenségek növekedtek” – írta Makay Zsuzsanna.
A tíz éve változatlan összegű családi pótlékot 2017-ben 1 millió 770 ezer gyermek után folyósítottak nagyjából 1,1 millió családnak. A legszegényebb családok számára elérhető egyik legfontosabb lehetőség a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit majdnem 400 ezer gyerek után fizet az állam. Az igénylő családok fele egyszülős. A szociális demokrácia programjának kidolgozásán munkálkodó Új Egyenlőség csapata épp a hónap elején mutatta be szociálpolitikai javaslatait, amelyek közt kiemelkedő szerepet kaptak a családtámogatási eszközök. A Lakner Zoltán politológus neve alatt futó program szerint „érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az alapvető megélhetéshez szükséges minimum”. Makay Zsuzsanna szerint azonnal meg kellene emelni a családi pótlék összegét, évenkénti indexálással kellene biztosítani értékállóságát, az egyszülős családoknak magasabb összegű támogatást kellene adni. Ugyanígy szükség lenne a gyes összegének emelésére, de évente csökkenő támogatás mellett.
Frissítve: 2018.11.21. 09:33

Ezt tartják munkahelyi zaklatásnak a magyar nők

Publikálás dátuma
2018.11.21. 08:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Meglepő eredményeket hozott, hogy mit sorolnak ebbe a kategóriába.
A munkahelyeken tapasztalható nőkkel szembeni erőszakról és zaklatásról is jelentést készített az IDEA Intézet a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízásából. A 24.hu cikke szerint a kutatás egyebek mellett arra kereste a választ, hogy milyen okok állnak amögött, ha a munkavállaló úgy dönt nem jelenti a szexuális erőszakot, zaklatást. A felmérésből kiderül, hogy   – a válaszadók 62 százaléka nem látott erőszakot a munkahelyén. – azok közül, akik tapasztalak ilyesmit, 24 százalék nem jelentette azt, – és csupán 14 százalék vette a bátorságot, hogy jelentse a látottakat. Rendőrséghez, hatósághoz sem fordulnak a munkavállalók Érdekes adat, hogy – a válaszadók 77 százaléka fél a negatív következményektől, – 48 százalék szerint nem hinnének neki, – 47 százalék hiányolja a támogató munkahelyi környezetet, – 30 százalék szerint nincs elegendő információja a jelentéstételi folyamatról, – míg 19 százalék korábban a munkahelyén történt nem megfelelő módon kezelt esetek tapasztalása miatt marad passzív. Meglepő eredményeket hozott az is, hogy a magyarországi munkavállalók számára mennyire egyértelmű a szexuális erőszak, zaklatás fogalma, mely cselekményeket sorolnak be ebbe a kategóriába. A válaszok rendkívül széttartóak voltak: a szexuális szolgáltatás kérését a megkérdezettek 94 százaléka sorolta ide, a kéz rátétele a lábra 71 százalék szerint tartozik e fogalomba, míg 45 százalék szerint szexuális zaklatás a női mell bámulása is, 33 százalék szerint a szexista viccek mesélése is kimeríti e fogalmat, illetve 39 százalék szerint a nők utáni fütyülés is.
A portál szerint a kutatási eredményekből az is kiderül: az egyik legfontosabb terület annak a feltérképezése volt, hogy mit tudnak a hazai munkavállalók a nők elleni erőszak jogszabályi környezetéről mind a munkahelyek világában, mind általános értelemben. Arra a kérdésre, van-e működő szabályozás ezen a területen a munkahelyén a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Azt sem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, és arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel. A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri és annak is csak egy részét a válaszadók 41 százaléka, míg mindössze 13 százalék számolt be arról, hogy átfogóan ismeri a hatályos jogszabályokat.
Szerző
Frissítve: 2018.11.21. 08:48

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21. 07:31

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”

– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.

„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
Szerző
Frissítve: 2018.11.21. 07:32