Élőben lehet követni, ahogy a robotgeológus landol a Marson

Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:47

Fotó: NASA
Hétfő este, közép-európai idő szerint 9 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A műveletet az amerikai űrkutatási hivatal honlapján és a közösségi médiaplatformokon is élőben lehet követni - írta az MTI a NASA bejelentése alapján.
A május 5-én útjára indított InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra. A landolással megkezdődik a robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója, az InSight lesz az első űrszonda, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.
Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával, amint az a vörös bolygó atmoszférájába lép, majd landol - olvasható a NASA honlapján. 
A 694 kilogrammos űrszonda mintegy 485 ezer kilométeres utat megtéve érkezik a Marsra. Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. Ha a leszállás sikeres lesz, geofizikai obszervatóriumként fog működni. Majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába, ezt a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) német-lengyel gyártmányú robot végzi majd.
A landolást itt és itt lehet élőben követni.
Témák
Mars NASA űrszonda

Másképp kell mérni a kilogrammot, felkészül a másodperc

Publikálás dátuma
2018.11.20. 13:47
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A mindennapi életben nem jelent változást, hogy átalakítják a Nemzetközi Mértékegységrendszert, amelynek alapegységei ezentúl természeti/technikai állandókhoz lesznek kötve. Ez biztosítja, hogy a 2019. május 20-ától érvényes új mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens lesz.
A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő az MTI-nek elmondta: a konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d'Unites) mértékegységrendszer teljes revízióját. 
Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a Kelvin, a másodperc, az amper, a kandela és a mól. A szakértő elmondta: az eddigi SI-mértékegységrendszerrel az volt a fő probléma, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözetből készült 1 kilogrammos prototípus volt, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őriznek 1875 óta Sevres városában. Ennek a prototípusnak a hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik. 
"Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni"

- tette hozzá

 A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében, Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni. Ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra. Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. A szakértő elmondta, hogy az utóbbi több mint tíz évben azon dolgoztak a metrológusok, hogy az átmenet zavartalan legyen a régi mértékegységrendszerről az újra. 
"Most jutottunk el oda, hogy a természeti állandókat elég pontosan meg tudjuk mérni. A kilogramm etalonja most már múzeumba kerül"

- mondta.

Ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott. A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk - hangsúlyozta. Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantumtechnológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent. Összességében elmondható, hogy hosszú idejű stabilitással, belső konzisztenciával rendelkező, a gyakorlatban megvalósítható mértékegységrendszer került kialakításra - összegezte a metrológus.
"Így a mértékegységeket bárhol, bárki megvalósíthatja, aki rendelkezik megfelelő eszközökkel"

- mondta.

A régi és az új rendszer közötti különbség az, hogy az eddigi rendszerben elsőként létrehozták a mértékegységek etalonjait és azokkal mérték meg a természeti állandókat. 
"Most megfordult a helyzet, a hét alapmértékegységhez kapcsolódó természeti/technikai állandók értékeit rögzítették, mérési bizonytalanságuk nem lesz, és ezek segítségével lesznek az alapmértékegységek realizálva".

 Több évtizedig tartott a rendszer átalakítása, legközelebb várhatóan a másodpercet fogják újradefiniálni a nemzetek méréstudományi szakértői - mondta.
Szerző

A vulkánkitörés ajándéka: hattyúval pózoló női freskót találtak Pompejiben

Publikálás dátuma
2018.11.20. 13:33

Fotó: Cesare Abbate / MTI/EPA/ANSA
A görög mitológiából ismert, világhíres történet szereplőit ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben.
A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében, tudósít a BBC. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom. 
Massimo Osanna, a pompeji régészeti helyszín igazgatója elmondta: a freskó különlegessége, hogy bárki lép a szobába, úgy tűnik, mintha őt nézné az istennő. 
A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét. A férje haragjától tartó Léda még aznap éjjel Tündareosszal is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki.
A Lédát elcsábító hattyút több reneszánsz mester is megfestette, köztük Leonardo da Vinci, Michelangelo és Tintoretto. Leonardo és Michelangelo eredeti képei már nincsenek meg, de másolataik szerepelnek a gyűjteményekben. A mítoszt William Butler Yeats egy klasszikus költeménye is megörökítette - emlékeztetett a brit hírportál.
A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, de az kevésbé jó állapotban került elő.
Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században - viszont a mindent körbefolyó, majd tufává szilárduló láva számtalan műemléket óvott meg elsőrangú csomagolóanyagként.
Szerző