Előfizetés

Pintér Sándor finoman Gruevszkire tolja a szivárogtatást

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.11.21. 16:30

Fotó: Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevszki-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem partnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
A Jobbik sajtótájékoztatója
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”

Felmentették a hajléktalan nőt, aki ott sem lehetett a tárgyalásán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.21. 16:15

Fotó: Tóth Gergő
Akaratától függetlenül hajléktalan, ezért nem lehet büntetni őt a másodfokú ítélet szerint. A felmentés nem elég, a civilek szerint az alaptörvény és a nemzetközi emberi jogi szabályok is sérülnek.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást, adja hírül honlapján az egyesület. A hajléktalan nő - akiről jogerősen mondták ki, nem követett el szabálysértést -, az első hajléktalanságért meghurcolt budapesti. Ő volt az, aki saját perén ott sem lehetett, az elsfokú ítélet előtt videós közvetítéssel hallgatták meg, miközben a szomszéd szobában ült.
A bíróság akkor figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy szabálysértést követett el. A nő és jogásza ezért a fellebbezés mellett döntöttek. A másodfokú bíróság szerint
nem jól értékelte az elsőfokú bíróság, mikor a nő azt mondta, hogy nem akar utcán élni.

Ilyen szándék mellett - vagyis, hogy a nő tervezi albérletbe vagy ismerőshöz költözését - nem lehet megvalósítani az "életvitelszerű közterületi tartózkodást". Kimondták azt is, hogy objektív tényként
az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.

Fellebbezésében az Utcajogász amellett érvelt, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt - több másik bírósághoz hasonlóan - forduljon az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék. Ez végül nem történt meg.
Az Utcajogász szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok - így a nő közvetített meghallgatása, az automatikus őrizetbe vétel és a kényszermosdatás - alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Az egyesület ezért több civil szervezettel együtt, a Szabálysértési Munkacsoport részeként további jogi lépéseket is tenne az ügyben, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják.

Pofára megy: hazugságot is vizslat a magyar határőr robot

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2018.11.21. 15:24
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Tompán már tesztüzemben működik a mesterséges intelligencia, ami a személyes adatok mellett az átutazók mimikáját is ellenőrzi. A vizsgálat hatékonysága mellett az is kérdéses, hogy etikus-e így csuklóztatni az állampolgárokat.
„Mi az utazás célja?” - a határátkelőkben megszokott kérdést hamarosan mesterséges intelligencia is felteheti schengeni határátkelőben, talán kevesebb felgmával, ahogy a rendőrök szokták. Tompán már kísérleti stádiumban üzemel az iBorderCtrl határvédelmi rendszer, ami a nemzetközi adatbázisok mellett éles robotszemmel fürkészi az átutazók arcát is, hazugságra utaló metakommunikációs jeleket keresve – írja a fejlesztésről beszámoló Quibit.  

A magyar rendőrök is akarták

A határvédelmi program 4,5 millió eurós támogatást kapott az EU 2020 Horizon pályázati forrásából, a magyarok pedig nem csak alanyai, de aktív alakítói is voltak a kísérletnek -írja a tudományos portál: Székely Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem őrnagya maga is ott volt az EU-támogatás pályázói között; a  rendszer elemeit és az eljárásrendeket is nagy részben magyar rendőr szakértők dolgozták ki. Magyarország mellett jelenleg még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert.  Ha tesztüzem beválik –a fejlesztők pedig nagyon optimisták – akkor iBorder nem csak választható, de kötelező eleme lesz a schengeni be- és kiléptetésnek, legalábbis ott, ahol a tagállamok elfogadják. 
Az eddigi aktivitás alapján pedig nem kétséges, hogy Magyarország a fejlesztés támogatói között lesz.

Az Európai Bizottság azért támogatta a programot, mert így elvileg hatékonyabb lehet a schengeni határellenőrzés:  a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyernek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktatják le a technológia segítségével. Az előnyöket ecsetelte Székely is a Quibitnek, mondván, a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz.

A rendszer figyel, és mindent tudni akar

Az iBorderCtrl körül azonban sok a kérdőjel, technikai és adatvédelmi szempontból egyaránt: a rendszer előzetes regisztráció alapján működik, tehát a schengeni övezetbe utazóknak maguknak kell jelentkezniük a programba – és személyes adataik mellett egy sor érzékeny információt kell megadniuk magukról.  Az éles verzióban például meg kell adniuk Twitter-profijukat, azt, hogy hol szeretnének szállást foglalni a beutazás során – mindezek nem feltétlenül tartoznak a hatóságokra. Eközben a virtuális határőr kamerán keresztül szkenneli arcukat, és hazugságra utaló mimikai változásokat, biomarkereket keres rajtuk – aztán a program QR-kódot küld tovább a regisztrálónak, amit az utazó a határátlépés során, mobilon kell felmutasson a határőrnek és a kamerának.
Nehéz elképzelni, hogy egy Röszkén átutazó drogfutár vagy egy ukrán cigicsempész majd önkéntesen megadja adatait, úti célját, és hagyja, hogy egy eközben egy hazugságfelismerő fürkéssze arcát. A tesztprogramban sejthetően az vesz majd részt, akinek nincs titkolnivalója – ez viszont a kísérlet hitelességét veszélyezteti.

Másrészt, tervezők evidensnek vették, hogy mindenkinek van kamerás számítógépe, okostelefonja, és azt profin használja is. Ha kötelező lesz a rendszer használata, sok kárpátaljai vagy délvidéki nyugdíjas kerülhet majd kínos helyzetbe, ha például Magyarországra utazna az unokákhoz.

A „majdnem pontos” még nem elég

További kérdéseket vet fel az iBorderCtrl hatékonysága: a Daily Mail idézi George Boultadakist, a szoftvert fejleszrő European Dynamics projekt-koordinátorát, aki szerint a rendszer 76 százalékos eredményességgel képes kiszűrni a hazugságokat, összesen 38 mikrogesztus alapján
A rendszer pontatlansága magában aggályos – véli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – hiszen a 80-85 százalékos eredményesség is kevés, ha egy beutazás engedélyezéséről vagy megtiltásáról van szó; ráadásul adatvédelmi szempontból sem egyértelmű, hogy az őrszofter bevezetése szabályos lenne. Az adatvédelem legfontosabb szabálya ugyanis a célhoz kötöttség elve: személyes adatokat egy hatóság is csak akkor gyűjthet, ha ez elengedhetetlenül szükséges – és ha nincs más megoldás a cél (jelen esetben a határvédelem) eléréséhez. Márpedig a schengeni övezet hatóságai eleve közös információs rendszert (SIS) használnak, és egy sor adatbázisból kérhetik le az övezetbe belépők adatait. Maga az iBorderCtrl is így tesz, amikor összeveti a regisztráció során megadott információkat más hatósági adatbázisok találataival, tehát van alternatívája a hazugságvizsgálós módszernek. Ráadásul a mesterséges intelligencia megállapításait a kezelő is felülbírálja. 
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a projekt hazai képviselőjét, Székely Zoltánt, szerettük volna megtudni, hogy 
  • a meglévő adatbázisok mellett miért lesz szükség még egy hazugságvizsgáló program bevetésére is a schengeni határon?
  • Hogyan gyorsulhat a schengeni beléptetés, ha az iBorderCtrl mellett a rendőrök, határőrök a szokott módon (útlevél-ellenőrzés, járműellenőrzés) is átvizsgálják majd az utazókat?
  • Milyen alapon használ fel személyes, nem hivatalos Twitter-adatokat ellenőrzésre egy hivatalos szerv?
  • Miért töltene fel magáról egy rosszhiszemű utazó a lebuktatásához alkalmas adatokat, videót a rendszerbe önkéntesen?
  • Mi vár azokra, akik vétlenek, de szokatlan mimikájuk vagy a mesterséges intelligencia tévedése miatt akadnak fenn a szűrőn?
Ha választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.