Menekülnek a falvak a bölcsődék elől

A kistelepülések belerokkannának egy bölcsőde indításába, ahol tehetik, kibúvókat keresnek és a kétéves haladék sem javít a helyzeten.

Az állampolgári jogok biztosa 2010-ben készített jelentést a hazai bölcsődei helyzetről, miután tömegesen kapott panaszokat az ország különböző pontjairól, hogy sokan nem tudnak visszamenni dolgozni a bölcsődehiány miatt. Az ombudsman jelentése szerint nálunk akkor a két év alattiak 10 százaléka sem jutott napközbeni ellátáshoz, miközben az uniós irányelvek alapján a korosztály egyharmadának kellene biztosítani ezt a szolgáltatást.

A 2016-os Microcenzus adatai szerint 367 ezer 3 év alatti kisgyerek élt az országban, tehát nekik az uniós javaslat alapján több mint 110 ezer férőhelyre lenne szükségük. A kormány ennek csak kevéssel több, mint a felét merte megcélozni: 2020-ra 60 ezer férőhelyet akar teremteni. Novák Katalin államtitkár egyébként rendszeresen 16 ezer plusz férőhelyről beszél, ami a program keretében született, de valójában ennek csak a fele új férőhely, a többi a meglévők felújítása. 2014-ben 38 614 bölcsődei hely volt Magyarországon, tavaly pedig 46 475.

A javulás ellenére a hazai települések több mint háromnegyedében változatlanul nincs bölcsődei szolgáltatás. Ezért is alakította át tavaly év elejétől a kormány a bölcsődei rendszert, létrehozva a klasszikus bölcsődék mellett a minibölcsődéket, újraélesztve a céges bölcsődéket, s bölcsődei rangot kaptak a családi napközik is. A rendelkezés szerint ha egy településen 40-nél több 3 év alatti kisgyerek él, vagy legalább öt gyerekes család kéri, 2019 januárjától az önkormányzatnak kötelező bölcsődét nyitnia. A parlament népjóléti bizottsága a héten tárgyalta és várhatóan hamarosan az országgyűlés is elfogadja, hogy ezt a szabályt csak két éves haladékkal legyen kötelező alkalmazni. A módosítás annak beismerése, hogy az önkormányzatok nem örülnek a lehetőségnek, munkatársaink vidéki körképe szerint ahol tehetik, kibúvókat keresnek.

- Nem terveztük, hogy bölcsődét nyitunk, szerencsére a szomszéd faluban, Somogyjádon működik egy, ráadásul ott óvoda és iskola is van – mondta Varga András, az ötszáz lakosú somogyi falu, Várda polgármestere. – A gyerekeket busz viszi, hozza, így a szülőknek is megfelel a helyzet. Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, elvileg jövőre indítaniuk kellett volna minibölcsődét, "szerencsére" az érintett szülők nem kérték.

- A pályázati pénz a beüzemeléshez elegendő, a fenntartáshoz viszont tetemes saját erő szükséges – jegyezte meg Varga András, hozzátéve, hogy fizetni kell a rezsit, a dolgozókat, az étkeztetést. Megfelelően ki kell alakítani egy épületet, de mi van akkor, ha az önkormányzatnak nincs a feladatra alkalmas ingatlana. Arról nem is beszélve, hogy csak két évre lehet tervezni, mert egy kistelepülésen egyáltalán nem biztos, hogy minden évben születik annyi gyerek, amennyi akár egy minibölcsődéhez kell. Vagy ha igen, akkor sem biztos, hogy a szülők igénylik a szolgáltatást. Nálunk az elmúlt másfél év például ilyen szempontból örömteli volt, de korábban akadt év, amikor egyetlen gyerek sem született. Két évre pedig fölösleges költség egy bölcsőde beindítása.

- Hülye intézkedésre csak hülye válasz születhet – ezt mondta lapunknak Köteles László, Komlóska polgármestere arra, hogy szeptembertől elvileg már nem lehetne bölcsődés korú gyereket ellátni az úgynevezett egységes óvodában, mert a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kellett szüntetni az ilyen típusú intézményeket. A zempléni kis faluban jelenleg két olyan kisgyerek él, aki még nem érte el a három éves kort, az ő sorsukat kellett megoldania. Most ugyanúgy az óvodába járnak, mint eddig – az intézményben az egyik munkatársnak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látja el őket. Egy huszárvágással oldották meg a problémát: a két kisgyereket úgy tekintik, mintha épp beszoknának az óvodába. Ennek nincs határideje, akár hónapokig is tarthat, s addig biztosan, amíg elérik azt a korhatárt, amikor hivatalosan is óvodássá lehet őket nyilvánítani.

Más kistelepülések úgy hidalták át a problémát, hogy ellátási szerződést kötöttek a közeli kisvárossal. A Heves megyei Mónosbél például a tőle néhány kilométerre lévő Bélapátfalvával szerződött arra, hogy ha lesz igény a bölcsődére, ott biztosítanak férőhelyet – mondta lapunknak Varga Sándorné polgármester. Hozzátette: jelenleg van ugyan bölcsődés korú gyerek a faluban, de a szülők eddig nem igényeltek férőhelyet.