Az állam kezében marad a kassza kulcsa: a kormány nem enged önállóságot a településeknek

Publikálás dátuma
2018.11.23. 06:45
Az 1700 működő önkormányzati hivatalból csak 700–800 tud majd pályázni, a többinek a bevételekből kell kigazdálkodnia a béremelé
Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Egy település kezében sem akar pénzt hagyni a kormány, mert az már szuverenitást, önállóságot jelentene – nyilatkozta Schmidt Jenő, a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke.
Nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül, amióta a 2019-es költségvetési törvénybe a kormány beletette, hogy 11 milliárd forintot szán erre a célra. A „kiegyenlítő bérrendezési alapnak” nevezett keretről azonban még mindig csak azt lehet tudni, hogy arra majd pályázni lehet a hivatalokat fenntartó szegényebb településeknek. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még október elején kérte a belügyminisztert, hogy mondja meg, mikor és milyen feltételekkel írják ki a pályázatokat, de választ csak egy hónap elteltével kaptak. Ebben Pintér Sándor kijelentette, hogy a pályázatot csak a jövő évi költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni, s ezt a választ kaptuk mi is a tárca sajtóosztályától. Csakhogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint ebben az esetben biztosan nem lehet a megemelt bérekre számítani a januári fizetések február 5-ig történő átutalásakor. Ráadásul ebben a rendszerben nem lehet kiszámítani, mekkora béremelésre kapnak fedezetet a települések, mit ítélnek meg nekik, pedig átlagosan 30-40 százalékos növelésre lenne szükség. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök megerősítette azt is, hogy a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba az állam egy fillért sem tesz majd bele, a fedezetet a nagyjából 150 gazdagabb önkormányzattól elvont „szolidaritási hozzájárulás” adja. Azt, hogy mennyit kell majd befizetniük 2019-ben, a belügyi tárca vezetője és a pénzügyminiszter idén december 21-ig határozhatja meg a törvény szerint. Az országos érdekszövetség vezetője úgy véli, az 1700 működő önkormányzati hivatalból 7-800 tud majd pályázni, a többieknek a nem elvont bevételeikből kell kigazdálkodni a béremelést. A hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet elnöke szerint nem tekinthető valódi béremelésnek ez a megoldás, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető. Schmidt Jenő utalt rá, hogy az állam épp most szabja át saját hivatali dolgozóinak bérezését a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal, amiből az derül ki, hogy mindenhol egyedi béreket akarnak megállapítani. Így végképp érthetetlen, hogy miért nem akarja a kormány törvényben is rögzíteni egy ugyanilyen egyedi bérrendszer alapjait az önkormányzati tisztviselőknél, helyette miért alkalmazza a pénzügyi kényszert.  Az Orbán-kormány nem megy bele nyílt konfliktusokba az önkormányzatokkal, de egyértelmű a filozófiája: megengedem, hogy helyi adót szedjetek, de én rendelkezem a pénz felett és én csinálom meg a fejlesztéseket, beruházásokat – értékelte a helyzetet lapunknak a TÖOSZ vezetője. A miértre szerinte egyszerű a válasz: nem akarja a kormány, hogy bárhol komolyabb pénz maradjon, mert az szuverenitást, önállóságot jelent. Az újabb komoly elvonással hamarosan szembesülnek az olyan hatalmas adóbevétellel rendelkező városok, mint Budaörs, Százhalombatta vagy Paks és Tiszaújváros, de hiába tiltakoznának, mehetnek a közigazgatási bíróságra, ami persze az államnak ad majd igazat. Ha egy polgármesternek lennének tervei, a városnak igényei, akkor persze ki lehetne vetni újabb helyi adókat is, de a kormány pontosan tudja, hogy például a földadóba sorra buknának bele a helyi vezetők. Így az önkormányzati választás előtt még biztosan nem történik semmi.   

Kevesen adnak, nem mindenki kap

 A kiegészítő bérrendezési alapnak elkeresztelt 11 milliárd forintos keretből azok az önkormányzatok kérhetnek támogatást a hivatali dolgozók bérének emeléséhez, ahol a 2017-es helyi adóbevételek egy lakosra számított értéke nem érte el a 38 ezer forintot. Ez alatt hét kategóriába sorolták be a településeket az adóbevételeik alapján, s ahogy közelednek a fenti összeghez, úgy csökken a támogatás mértéke. Mivel azonban a pénzt csak 2019.december 31-ig használhatják fel, senki nem tudja, lesz-e folytatás 2020-ban, vagy utána. Az állam a 3 ezer fő alatti községekben maximum 8 köztisztviselő bérét támogatja, 5-11 ezer lakosnál minimum 14, maximum 23 fő a megengedett, a városok ugyanígy a népesség szerint 10-85 alkalmazottal intézhetik az ügyeket, a megyei jogú városokban pedig 76 és 282 között mozog a támogatott létszám.  

Kínos szavazás - Orbánék Brüsszelben magyarázkodhatnak Gruevszki miatt

Publikálás dátuma
2018.11.23. 06:00

Fotó: ANADOLU AGENCY
Kínos szavazás vár a Fideszre az Európai Parlament jövő heti brüsszeli ülésén, ahol a macedón jogállamiság helyzetét bemutató jelentésről kell dönteni. Két, kifejezetten a Gruevszki-ügyről szóló módosítás is bekerülhet a szövegbe.
A Fidesz bizottsági szinten októberben még támogatta azt az európai parlamenti határozattervezetet, amely néhány kritikai megjegyzés mellett számos pozitív megállapítást tesz Macedónia demokratikus fejlődésével, az igazságszolgáltatással, valamint a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatban. A Fidesz-frakció részéről Tőkés László vett részt a határozattervezet bizottsági előkészítésében és a többi európai néppárti (EPP) képviselővel együtt támogatta azt. (Az Európai Néppártból egyedül a Külügyi Bizottság görög képviselője, Manolis Kefalogiannis szavazott nemmel.) Mindez annak fényében érdekes, hogy a két éves börtönbüntetése elől Magyarországra szökött Nikola Gruevszki volt miniszterelnök azért kaphatott politikai menedékjogot, mert a kormány szerint Macedóniában nem a jogállami normáknak megfelelően hozták meg a bírósági ítéletet.   Ehhez képest az Európai Parlament macedón országjelentésének 23. pontja szerint „az EU üdvözli a felelősségteljes kormányzás, az elszámoltathatóság és a szabad médiakörnyezet előmozdítása, az átláthatóság javítása és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítása érdekében tett erőfeszítéseket. A szöveg külön kiemeli a macedón jogalkotási reformot, amelynek célja „az igazságügyi függetlenség, elszámoltathatóság és szakmaiság visszaállítása, valamint a politikai beavatkozás és a szelektív igazságszolgáltatás felszámolása”.

Az Unió arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozás szempontjából kiemelt fontosságú az igazságszolgáltatás megfelelő működése, valamint a korrupció elleni küzdelem. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy "további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar politikai beavatkozással szembeni védelme tekintetében”.
Egyébként miközben a Fidesz szerint politikai boszorkányüldözés zajlik Gruevszki embereivel szemben, a határozati javaslat szerint az EU „aggodalmának ad hangot a magas szintű korrupciós ügyekben hozott kevés bírósági ítélet miatt”. A korrupciós és a hatáskörrel való visszaélést érintő ügyekben (ilyen Gruevszkié is) „tartós erőfeszítéseket szorgalmaz”,  és külön megemlíti, hogy a különleges ügyészi hivatal „nehéz körülmények között végez munkát”.  
A határozattervezet felszólítja Macedóniát, hogy fektessen több energiát a pénzügyi visszaélések kivizsgálására és a hatóságok „növeljék a meghozott ítéletek számát”. Azt is fontosnak tartják, hogy a korrupció megelőzéséért felelős állami bizottság egyértelmű hatáskörökkel rendelkezzen, és teljesen függetlenül dolgozhasson. Az EP szociáldemokrata-frakciója két módosító indítványt is beadott a határozattervezethez, mindkettő kifejezetten a Gruevszki-üggyel kapcsolatos. Az első támogatásáról biztosítja a macedón kormányt az euroatlanti integrációs törekvéseiben, valamint kiemelik, hogy Gruevszki ügyében független és transzparens eljárás folyt. (Ugyanezt válaszolta lapunk megkeresésére egyébként az amerikai külügyminisztérium is.) A másik felszólítja a magyar kormányt, hogy minden szükséges információt közöljön arról, miért kapott menekült státuszt Gruevszki és „elvárja, hogy a magyar kormány szigorúan a hatályos nemzeti és nemzetközi jog szerint járjon el Gruevszki kiadatási kérelmét illetően”. - Azért javasolta a szociáldemokrata frakció ezeket a módosításokat, hogy állítsuk élére a dolgot és a Fidesz képviselői is valljanak színt: mit gondolnak Gruevszki ügyéről európai szinten - mondta a Népszavának Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. Információink szerint egyébként a szocdem frakció tagjai már egyeztettek a módosításokról az Európai Néppárt vezetésével és nem kizárt, hogy az EPP frakció is támogatni fogja majd őket – vélhetően a Fidesz kivételével.

Felülvizsgáltatnák a menedékjogról szóló döntést

Macedónia azt fogja kérni a magyar kormánytól, hogy vizsgálja felül a Nikola Gruevszkinek adott menekültstátuszt és adja ki az országnak a volt kormányfőt – ezt a Vesti.mk macedón lapnak nyilatkozta a hvg.hu szerint Renata Deszkoszka igazságügyi miniszter. Deszkoszka szerint a magyar törvények alapján rendszeresen felül kell vizsgálni a már megadott menekült státuszt is, másrészt Macedónia már eddig is több esetben kérte macedón állampolgárok kiadatását a magyar hatóságoktól és eddig egyetlen esetben sem tagadták meg ezt.

Burkaviselést tiltó módosítást nyújtott be Dúró Dóra

Publikálás dátuma
2018.11.22. 21:56

Fotó: Németh András Péter
A politikus közösségi oldalán azt írta, a javaslat tárgysorozatba-vételét támogatták az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti tagjai.
Dúró Dóra, a Jobbik egykori – jelenleg a Mi Hazánk Mozgalomban politizáló – képviselője a Facebook-oldalán azt írta: az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti tagjai támogatták a burkaviselés tiltását célzó javaslatuk tárgysorozatba-vételét, míg az összes ellenzéki bizottsági tag már elment a csütörtöki ülésről. A képviselő úgy fogalmazott, „a burka a teljes arcot, a szemeket is elfedő viselet, tehát gyakorlatilag lehetetlenné teszi az azonosítást, ezzel visszaélve számos terrorcselekményt követtek már el világszerte akár férfiak, nőnek kiadva magukat. Európa több országában már betiltották ezt a viseletet általában jobbközép kormányok kezdeményezésére, ám óriási politikai konszenzussal.” A Dúró által benyújtott módosító-javaslatban az áll, hogy aki az arcvonásait közterületen vagy nyilvános helyen ruházatával vagy egyéb tárggyal olyan módon rejti, vagy takarja el, hogy ezáltal mások számára felismerhetetlenné válik, szabálysértést követne el. Nem valósulna meg szabálysértés, ha az arcvonás eltakarására vagy elrejtésére külön jogszabály előírása, nyilvános helyen tartott kulturális, vallási rendezvényhez, sporttevékenységhez kapcsolódóan, vagy egészségügyi, szakmai indok alapján kerülne sor.
Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 21:59