Burkaviselést tiltó módosítást nyújtott be Dúró Dóra

Publikálás dátuma
2018.11.22. 21:56

Fotó: Németh András Péter
A politikus közösségi oldalán azt írta, a javaslat tárgysorozatba-vételét támogatták az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti tagjai.
Dúró Dóra, a Jobbik egykori – jelenleg a Mi Hazánk Mozgalomban politizáló – képviselője a Facebook-oldalán azt írta: az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti tagjai támogatták a burkaviselés tiltását célzó javaslatuk tárgysorozatba-vételét, míg az összes ellenzéki bizottsági tag már elment a csütörtöki ülésről. A képviselő úgy fogalmazott, „a burka a teljes arcot, a szemeket is elfedő viselet, tehát gyakorlatilag lehetetlenné teszi az azonosítást, ezzel visszaélve számos terrorcselekményt követtek már el világszerte akár férfiak, nőnek kiadva magukat. Európa több országában már betiltották ezt a viseletet általában jobbközép kormányok kezdeményezésére, ám óriási politikai konszenzussal.” A Dúró által benyújtott módosító-javaslatban az áll, hogy aki az arcvonásait közterületen vagy nyilvános helyen ruházatával vagy egyéb tárggyal olyan módon rejti, vagy takarja el, hogy ezáltal mások számára felismerhetetlenné válik, szabálysértést követne el. Nem valósulna meg szabálysértés, ha az arcvonás eltakarására vagy elrejtésére külön jogszabály előírása, nyilvános helyen tartott kulturális, vallási rendezvényhez, sporttevékenységhez kapcsolódóan, vagy egészségügyi, szakmai indok alapján kerülne sor.
Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 21:59

CEU-rektor: Szijjártót és a kormányt terheli a felelősség

Publikálás dátuma
2018.11.22. 18:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Michael Ignatieff szerint a külügyminiszter kijelentései arra utalnak, hogy már meghozták a döntést.
Reagált a CEU rektora Szijjártó Péter szavaira: Michael Ignatieff közölte, hogy a külügyminiszter „a hét folyamán a sajtónak adott nyilatkozatai során az eddigi legvilágosabb jelét adta annak, hogy 2019. január elsején a kormányuk ki fogja szorítani a CEU-t Magyarországról”.
Szijjártó Péter hétfőn, újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyarországi működéshez Amerikában is felsőoktatási tevékenységgel kell rendelkezni, „ezt egyelőre mi, a magunk részéről bizonyítottnak nem látjuk”. A 444.hu tudósítása szerint azt is hozzátette: „nem tudok arról, hogy előkészületben lenne olyan felhatalmazás, amely azért születne számomra, hogy egy újabb (felsőoktatási együttműködési) megállapodást írjak alá.”
Most Ignatieff kiemelte: Szijjártó azt állítja, hogy a CEU nem végez oktatási tevékenységet New York államban, és a kormány bizonyára ezzel indokolja majd a döntését.
„Amennyiben ez a kormány döntése, akkor az figyelmen kívül hagyja az Önök által hozott törvényben megszabott feltételeket”

– üzente a külügyminiszternek.

Hozzátette: a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény magyar Országgyűlés által elfogadott módosítása világosan fogalmaz arról, hogy annak eldöntése, hogy egy külföldi oktatási intézmény folytat-e felsőoktatási képzést a származási országában, a származási ország oktatási hatóságának kompetenciája. New York Állam Oktatási Hivatala több alkalommal is tájékoztatta arról Magyarország kormányát, hogy a CEU felsőoktatási képzést folytat New York államban.
„Azt, hogy a CEU megfelel-e a törvénynek, a törvény feltételei alapján kellene meghatározni. Amennyiben Önök úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják a saját törvényeiket, annak felelőssége Önöket terheli”

– hangsúlyozta Ignatieff.

Kiemelte, hogy a kormánynak arról is értesülnie kellett, hogy Palkovics László és Altusz Kristóf áprilisban látogatást tett a Bard College-on. A rektor szerint a CEU kuratóriumi tagjainak és kuratóriumi elnökének jelenlétében egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a CEU oktatási tevékenységet létesített a Bard College kampuszán.
„Azzal is bizonyára tisztában van, hogy Altusz úr eredményes tárgyalásokat folytatott a New York-i kormányzó fő jogtanácsosával 2017 nyarán. Ezek a tárgyalások vezettek ahhoz a megállapodástervezethez, amelyre a CEU, mint jövőbeli magyarországi működésének alapjára tekintett. Ez a dokumentum továbbra is egy lehetséges megállapodás alapját képezi”

– hangsúlyozta.

Ignatieff szerint a CEU tizennyolc hónapja keresi a megoldást arra, hogy Magyarországon maradhasson, Szijjártó kijelentései viszont arra utalnak, hogy a kormány már meghozta a döntést.
„Miniszterként Önt és a kormányt terheli a felelősség azért a kárért, amit Magyarország felsőoktatása és az ország nemzetközi hírneve elszenved az Önök döntései miatt”

– közölte Michael Ignatieff.

Szerző

Lezárult az őssejt-per: Pákh és Fásy pénzbírságot fizethet

Publikálás dátuma
2018.11.22. 18:13

Fotó: Népszava
Tíz éve húzódó ügy végére került pont. Csalás nem történt, de emberi test tiltott felhasználásának bűntette igen.
Jogerősen pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottakat az őssejtügyben a Fővárosi Ítélőtábla - közölte a bíróság csütörtökön a honlapján. Pákh Imre üzletember, elsőrendű vádlott és társai, köztük Fásy Ádám üzletember ügyében a 2007 és 2009 között történtek miatt emelt vádat az ügyészség, még 2012-ben. Az elsőfokú bíróság az alapeljárásban 2015-ben hirdetett ítéletet, amelyet azonban a tábla 2016-ban hatályon kívül helyezett és új eljárásra utasított, ebben született másodfokú, jogerős ítélet szerdán. A Fővárosi Törvényszék a megismételt, elsőfokú eljárásban 2017-ben kihirdetett ítélete szerint a vádlottak
engedély nélkül, nagyrészt pénzért végeztek embrionális őssejtekkel kezeléseket. 18 esetben gyógyíthatatlan vagy súlyos betegségben szenvedő embereken, illetve 3 esetben fiatalítás céljából.

Akkor az is megállapításra került, hogy a vádlottak a szolgáltatást igénybe vevő embereket több esetben megtévesztették, illetve tévedésben tartották a kezeléssel kapcsolatban és ezzel kárt okoztak. A Fővárosi Törvényszéken
korábban meghozott ítélet szerint emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és emberi test tiltott felhasználásának bűntette mellett csalást is elkövettek.

A 2017-es, nem jogerős ítélet szerint Pákh Imre és több társa is 10 hónap, illetve egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott, emellett Pákh 9 millió, több társa milliós nagyságrendű pénzbüntetést fizethetett. A büntetések kiszabásakor a bíróság már akkor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy
az eljárás a vádlottaknak fel nem róható módon csaknem egy évtizede tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A büntetőper fellebbezések nyomán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára. A tábla a szerdai döntésében a tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlottak tevékenysége az embrionális őssejtek kezelés során történő értékesítésére irányult, ennek célja az elsőfokú bíróság által rögzített befektetés megtérülésén kívül a jövőbeni kísérletek költségének fedezése és a gyógyítás volt, bízva abban, hogy az ahhoz szükséges engedélyeket megszerzik.

Mégsem történt csalás

A tábla szerint valamennyi beteg tisztában volt azzal, hogy az elismert orvosi kezeléseknek nem képezi részét az embrionális őssejtkezelés, azt a társadalombiztosítás nem támogatja, annak hatékonysága tudományosan nem bizonyított. A kezelést igénybe vevők tájékoztatót írtak alá, ami nem ígérte a kezelés sikerét.
A tábla szerint a vádlottak nem használták ki a sértettek súlyos betegség miatti kiszolgáltatott helyzetét, nem tévesztették meg őket a gyógyulás reális lehetőségével kapcsolatban és nem hallgatták el, hogy az általuk kínált őssejttel való kezelés hatékonysága nem bizonyított, azt nem jogosultak elvégezni, és azért ellenértéket sem kérhetnének. Ugyanakkor a tábla rögzítette, hogy a kezelés igénybevétele során a betegek, illetve törvényes képviselőik az egészségügyi önrendelkezési jogukkal éltek.
Az így pontosított tényállásban már nem voltak fellelhetőek az első fokon még megállapított csalás tényállási elemei.

Mindezek alapján a tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a vádlottak által elkövetett bűncselekményt emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és emberi test tiltott felhasználása bűntettének minősítette. A bűnösség körének szűkülésére - a csalás megállapításának elmaradására - figyelemmel az ítélőtábla a vádlottak halmazati büntetését pénzbüntetésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.

10-15 ezerért vették a környékbeli kórházaktól az embriókat

A botrány még 2009 júliusában pattant ki, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette, egy kaposvári magánklinika szervezésében már 2007 óta folytatott illegális őssejtkezeléseket egy amerikai, egy ukrán, és két magyar állampolgár, akik halott magzatokból nyerték ki az őssejteket, írta korábban a Népszava. Egy-egy kezelésért 25 ezer dollárt vagy ötmillió forintot is fizettek az érintettek.
A vádirat szerint Pákh Imréék Seffer István kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján hozták létre az őssejt-laboratóriumot, majd környékbeli kórházakból vásárolták alkalmanként 10-15 ezer forintért a terhességmegszakításokból származó szöveteket. Négy kórházzal kötöttek szerződést embriók beszerzésére, így összesen 272 abortumhoz jutott hozzá a klinika. A törvényszék elé került Fásy Ádám és Pákh a vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt.
A nyomozás az egyik kezelt hozzátartozójának feljelentésére indult. Huszonegyen vették igénybe bizonyíthatóan az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában.

Frissítve: 2018.11.22. 19:54