Nem minden kukába való, ami annak látszik

Publikálás dátuma
2018.11.24. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tíz éven belül duplájára nő az ember által termelt hulladék átlagos napi mennyisége, ezért változtatnunk kell a szokásainkon, hogy ne fulladjunk bele a saját szemetünkbe.
A Világbank jelentése szerint tíz éven belül a jelenleginél közel másfél milliárddal több ember fog városban élni, ezzel párhuzamosan pedig 1,5 kilogrammra nő az egy emberhez köthető szemét átlagos mennyisége naponta. Ez a jelenleginek a duplája. Ha nem szeretnénk belefulladni saját szemetünkbe, változtatnunk kell hulladékkezelési szokásainkon - írta a Don't Waste It.
Egy Japán kisvárosban minden keletkező hulladékot igyekeznek hasznosítani, így a lakóknak nem három, hanem 34 szempontot kell mérlegelniük, mielőtt kidobnák a szemetüket. Már itthon is van lehetőség a legtöbb háztartási hulladék újrahasznosítására és a veszélyes hulladékok megfelelő megsemmisítésére, csak kevesen tudnak róla. 

Szemét vagy kincs?

Könnyen lehet, hogy ami nekünk már nem kell, azt más örömmel használná. Kidobás helyett a kinőtt ruhákat, a megunt játékokat, tárgyakat akár el is adhatjuk. Vannak olyan használati tárgyak, amelyek csomagolásán egy áthúzott szemetes jelzi, hogy tilos a háztartási hulladék közé dobni. A számítógépek, mobiltelefonok például olyan mérgező anyagokat tartalmaznak, mint például az idegméregnek számító ólom, az izomsorvadást, szív- és májkárosodást okozó berillium, a gyulladást okozó higany, vagy éppen a rákkeltő kadmium és dioxin. Ha a gép széttörik a szemétben vagy esővíz, hőhatás éri, a veszélyes anyagok a környezetbe jutnak. A vegyi anyagok, festékek, gyógyszerek vagy más veszélyes hulladékok a vízbe és a talajba kerülnek, ha nem megfelelően semmisítik meg őket.

Mit hova?

A hulladék(hír)gyűjtő portál azt ajánlja, mielőtt kidobnánk valamit, gondoljuk át, lehet-e új élete, eladható vagy újrahasznosítható-e. Ha több dologtól válnánk meg egyszerre, a legegyszerűbb, ha felkeresünk egy hulladékudvart, ahol a háztartásokban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot összegyűjtik. A szolgáltatás ingyenes, a leadható hulladékok listája pedig szinte végtelen. A régi CD-től az elromlott hűtőn vagy számítógépen át szinte mindennek lesz helye. A lejárt szavatosságú, vagy el nem használt gyógyszereket a patikákban ingyenesen átveszik.  A feleslegessé vált mobiltelefonokat a szolgáltatóknál le lehet adni, még akkor is, ha nem vagyunk az adott társaság ügyfele. Országszerte több ezer gyűjtőponton, például élelmiszerüzletekben, hiper-, vagy szupermarketekben, illetve bevásárlóközpontokban lehet kidobni a kiégett égőket vagy a lemerült elemeket. A Zokni Csereprogram keretén belül ingyen beküldhetjük zoknijainkat, amikből újrahasznosítva szigetelőanyagot készítenek.
Szerző
Témák
Hulladék szemét

Ismét a Sóstó Zoo lett Európa legjobbja

Publikálás dátuma
2018.11.23. 15:49
Illusztráció
Fotó: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
A Nyíregyházi Állatpark végzett az első helyen a 250 ezer és az 500 ezer látogatószám közötti európai állatkertek rangsorában, az egyik független állatkerti elemző szervezet által készített felmérésének eredményét csütörtökön ismertették a szabolcsi megyeszékhelyen - írta az MTI.
Anthony Sheridan állatkertszakértő alapítványa 29 ország 126 állatkertjét vizsgálta meg mintegy negyven szempont alapján. A Nyíregyházi Állatpark a félmillió látogatólétszám alatti kategóriában negyvennégy állatpark közül lett a legjobb 2018-ban, megismételve ezzel a 2015-ben - két másik dániai állatparkkal holtversenyben - elért elsőségét.
A kiemelkedő jelentőségű állatkollekciójával, folyamatos fejlesztéseivel Európa legjobb tizenkét állatkertje közé emelkedett a nyíregyházi Sóstó Zoo - emelte ki a szakember. Az értékelési rendszer nem változott az elmúlt évekhez képest, az állatkerteket a látogatói szám mellett a fajmegőrzés, az állatkerti oktatás minősége, valamint a rentabilitás és szervezeti működés mint legfontosabb szempontok alapján vizsgálták. A három évvel ezelőtt elért eredményéhez képest a Nyíregyházi Állatpark növelni tudta pontjainak számát úgy, hogy ebben még nincsenek benne például a folyamatban lévő, csaknem 22 millió euró (7 milliárd forint) értékű beruházási csomag befejezéséért adható pontok sem - jelezte Anthony Sheridan.
Extra pontokat kapott a park például új állatházak és állatkifutók létrehozásáért, a hatnyelvű információs táblák kihelyezéséért, a kiemelkedő oktatási tevékenységért, de botanikában, erőforrás-gazdálkodásban és információközlésben egyaránt sikerült előbbre lépnie.
A kategória első hat helyén olyan híres és látogatott parkok vannak, mint a németországi Magdeburg és Krefeld, az olaszországi Busselango vagy a 2015-ben Nyíregyházával megosztott első helyezést elérő dániai Aalborg és Odense - jegyezte meg a szakember. Kiemelte, hogy a kiemelkedő természeti környezetben fekvő park az első számú turisztikai attrakció Magyarország keleti felében, évről évre egyre több turistát fogad a környező országokból és Nyugat-Európából egyaránt.
Anthony Sheridan megjegyezte, hogy a jövő évi értékelésben már az 500 ezer és egymillió közötti látogatószám szerinti kategóriában minősítik majd a Nyíregyházi Állatparkot. A díjátadással egybekötött eseményen Gajdos László, az állatpark igazgatója elmondta, hogy huszonkét éves története alatt az idei lesz a több mint ötezer állatot bemutató sóstógyógyfürdői látványosság legjobb szezonja, az előzetes adatok szerint az állatpark év végéig átlépi az 530 ezres látogatószámot.
A világ állatkertjeinek többsége néhány százezer látogatót fogad évente, ennél nagyobb, egymilliót elérő látogatószámot csak a nagy fővárosok tudnak elérni. Ennek függvényében a 120 ezer lelkes Nyíregyháza állatparkja nagyon jól áll, ami egyben azt is jelenti, hogy a Sóstó Zoo az ország vezető turisztikai látványosságává vált - fogalmazott az igazgató.
Elkészült többek között az új látogatóközpont, az India-ház, a Pangea Hotel, a hópárduc kifutó, a következő legnagyobb attrakció pedig a jégkorszak világát bemutató látványosság lesz.

"A legesősebb napok még esősebbek lesznek"

Publikálás dátuma
2018.11.22. 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP
Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni.
Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
"Ez a tanulmány megmutatja, hogy a két dolog miként függ össze egymással. Arra jutottunk, hogy a várható erősödések a már eleve a legnedvesebb időszakokra fognak koncentrálódni, vagyis a legesősebb napok még esősebbek lesznek"

- mondta Angeline Pendergrass, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) munkatársa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A szakemberek szerint az áradások és az azokkal járó károk is növekedni fognak. Mindennek komoly kihatásai lesznek a vízgazdálkodásra, a várostervezésre és a sürgősségi segélyszolgálatokra, valamint a mezőgazdaságra is, amely jóval produktívabb akkor, amikor az eső nagyjából egyenlően oszlik el a termesztési időszakban.
A tanulmány elkészítéséhez Pendergrass és kollégái 185 világszerte működő földi meteorológiai állomás adatait használták fel az 1999-2014 közötti időszakból. Ennek a tizenhat évnek a méréseit ugyanis össze tudták vetni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) TRMM - a trópusi esők mennyiségét mérő - műholdjának adataival. A tanulmányba bevont földi állomások többsége Észak-Amerikában, Eurázsiában és Ausztráliában volt.
Vizsgálatukban a kutatók a világ 36 olyan klímamodelljének szimulációit használták fel, amelyek a napi csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is szolgálnak. Megnézték az éghajlati modellek előrejelzéseit a század utolsó 16 évére, majd a kapott eredményeket levetítették az egyes megfigyelő állomásokra. Megállapították, hogy a megfigyelőállomásoknál mért egész éves csapadékmennyiség valamelyest növekedett a szimulációkban, ám a többletcsapadék időben nem egyenlően oszlott szét, hanem az extra eső- és hómennyiség fele mindössze hat nap alatt esett le. Ennek következtében az egész éves csapadékmennyiség is jóval egyenlőtlenebbül esett le a mostaninál. Az eredmények szerint 2100-ra a bolygó éves csapadékmennyiségének fele 11 nap fog leesni, szemben a mostani 12-vel.
"Mivel a klímamodellek általánosságban véve csak egy kicsivel több esőt jeleznek, arra jutottunk, hogy ez a növekedés valószínűleg egy maroknyi, de nagyon esős időjárási esemény formájában fog megvalósulni, és ezért több negatív hatása is lehet, például áradások formájában"

- magyarázta Pendergrass, hozzátéve, hogy mindezt figyelembe kell venni a jövőre való felkészülés során.