Előfizetés

Két év múlva szó szerint megkérdez minden magyart az Orbán-rezsim, és a válaszokat nevesíti

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.23. 10:00

Fotó: Vajda József
Az emberek zömét - KSH felmérése szerint - nem zavarja, ha a népszámlálásnál meg kell adni a nevet is.
Megszületett a törvényjavaslat a következő, 2021-ben esedékes népszámlálásról, amely egy fontos részletben mindenképpen különbözik a legutóbbi két népszámlálástól: ezúttal rákérdeznek a névre is, írja az index.hu. Mivel egy ilyen változásra akár bizalmatlansággal is reagálhatnak az emberek, ezért a KSH felmérést is készített. Ebből viszont kiderült: az emberek jól fogadták, támogatják.  Az internetes önkitöltéses vagy interjús módszerrel végrehajtott felvételt 2021. május 1. és június 20. között végzik el. A népszámlálás a hagyományos, tízévenkénti felmérés kérdéseit tartalmazza – állampolgárság, munkahely, családi állapot, végzettség, vallás, fogyatékosság - és immár a név. A magyarázat szerint a név azért fontos, mert egyrészt a KSH-nak ellenőriznie kell a népszámlálásnál a teljességet, hogy mindenkit összeírtak, aki Magyarország területén él és mozog. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kizárják a hibák lehetőségét, ha biztosak lehetnek abban, hogy a felvett adatok lefedik tényleg a teljes lakosságot. Ennek hiányában költséges és bonyolult módszereket kell alkalmazni és lefuttatni. Egyszerűen: így lehet tényleg mindenkit kipipálni a felvételnél. Másrészt a név a felelős és számonkérhető kitöltést biztosítja, míg a születési dátummal – amely szintén minden népszámlálás kötelező eleme a korstruktúra megállapítása miatt – együtt egyértelmű azonosítást tesz lehetővé, ami az adminisztratív adatokkal való megbízható összekapcsolás alapja, írta a KSH kérdéseinkre. Hozzáteszik, a név mint azonosító adat felvétele lehetővé teszi az adminisztratív adatok felhasználását a népszámlálási adatok előkészítésében, feldolgozásában.

A sürgősségi osztályok kapcsán vizsgálja az ÁSZ Kásler tevékenységét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.23. 09:03
Kásler Miklós bemutat. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Számevőszék nemcsak a hivatalos szervekkel beszélget, de a betegek véleményét is kikéri.
A szaktárcánál, a mentőszolgálatnál és az egészségbiztosítási alapkezelőnél indított ellenőrzést a sürgősségi betegellátás kapcsán az Állami Számvevőszék, írja a Magyar Idők. A szervezet számára fontos kérdés például, hogy a miniszter nyomon követte-e, miként működik a sürgősségi ellátás rendszere, értékelte-e az eredményeket, s ellenőrizte-e a kitűzött célok megvalósulását. Második szempontként a számvevőszék kikéri az érintettek, vagyis a sürgősségi ellátást igénybe vevő betegek véleményét. Az emberek reprezentatív közvélemény-kutatás során közölhetik az ÁSZ-szal, elégedettek voltak-e az egészségügyi szolgáltatással, s milyen tapasztalatokat szereztek az ellátásuk során.  Közben folytatódik négy kórház átvilágítása A Szent Lázár Megyei Kórháznál, a Szent Borbála Kórháznál, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetnél, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetnél vizsgálódnak a számvevők, mégpedig a tavalyi év és bizonyos kérdések kapcsán. Az ÁSZ egyebek mellett arra kíváncsi, hogy az érintett egészségügyi intézmények a költségvetési maradványt a jogszabályoknak megfelelően mutatták-e ki, de felmerülhet az ellenőrzésekben az esetleges év végi kifizetetlen szállítói állomány kezelésének ügye is.

Moszkvának adta ki a  Budapesten elfogott fegyverkereskedőket a kormány, noha az amerikai szolgálatok kapták el őket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.23. 08:05
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az orosz kereskedőket akkor kapták el, amikor honvédségtől leselejtezett gépágyúkat akartak elpasszolni egy feltételezett drogkartellnek. Kiadatásukkor a magyar állam két tűz közé került.
Megdöbbentő fegyverbizniszről és az ebből következő diplomáciai fiaskóból számol be rendkívül részletesen, bizonyítékok bemutatásával a Direkt36. 
Cikkük szerint 2016-ban az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal  (DEA) olyan orosz fegyverkereskedőket húzott csőbe Budapesten, akik könnyű -és nehézfegyverzetet adtak volna el egy mexikói drogkartellnek. A nepperek konkrétan tankelhárító rakétákat, gépágyúkat, gépkarabélyokat és pisztolyokat kínálgattak a mexikói vevőknek, akik valójában fedett amerikai ügynökök voltak.
Az orosz kereskedők – Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia – egy magyar cégen keresztül szerették volna eladni a javarészt honvédségtől vásárolt inkurrens, azaz leselejtezve beszerzett arzenált. Az sem érdekelte őket különösképpen, hogy a vevő bevallottan amerikai hatósági helikopterek ellen keresett ütőképes fegyverzetet, sőt, megegyezés részeként ők maguk is beszálltak volna a kartell európai kokainterjesztési hálózatába. A feleket egy török üzletember hozta össze – 2016 novemberében pedig megtörtént a „termékbemutató” is egy Budapest környéki raktárban. A nagy üzlet helyett azonban az oroszokra a TEK kommandós csapata várt, elfogásukat pedig a csapdát is állító DEA irányította. 
Az ügy gyanúsítottjait letartóztatták, ám a bonyodalmak csak itt kezdődtek - írja a tényfeltáró portál; míg a török fél amerikai kiadatása pillanatokon belül megtörtént, az oroszok előbb menekültkérelmet adtak be Magyarországon, aztán az orosz állam is kérte kiadatásukat. A magyar állam két tűz közé került diplomáciai értelemben, végül pedig a keleti oldalt választotta. Hogy ennek milyen következményi lettek, és mi vár az orosz nepperekre, az kiderül az eredeti cikkből, melyet teljes terjedelmében ide kattintva olvashatnak el.