Hozzányúl a kormány a földekhez: hatósági ár és tuti mutyi

Publikálás dátuma
2018.11.25. 17:20

Fotó: Draskovics Ádám
A helyi agrárkamarák döntenék, hogy el, ki vehet termőterületet, az összeget pedig egységesítenék – vetíti előre két törvénymódosítás-tervezet.
 Hatósági ár és központi utasítás a földpiacon    Téved Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter amikor azt állítja, hogy a magyar mezőgazdaság lesz a világ legversenyképesebb agráriuma, a kamarai és a földforgalmi törvény átírása után – fakadt ki Harangozó Gábor. Az MSZP agrárpolitikusa szerint ugyanis a két említett törvénymódosítás nem a hatékonyságról szól, hanem sokkal inkább arról, miképp rontsa le másfél millió földtulajdonos birtokának értékét a kormány, és hogyan kerüljenek baráti kezekbe a jó területek. Ennek érdekében – magyarázta Harangozó Gábor –, a kabinet kiüresíti a tárcát, és sok-sok jogkörét a Nemzeti Agrárkamarához csoportosítja. A földforgalmi törvényhez is hozzányúl a javaslat – a két módosítás lényege, pedig, hogy a jövőben a helyi kamarai szervezetek dönthessék el, ki szerezhet földet, és ki nem. Emlékeztetőül: a földforgalmi törvény eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását. Csakhogy ezt EU-tagként ezt nem tilthatta Magyarország, így különböző részszabályokkal próbálták „kiszorítani az idegeneket”. Érdemi nehezítés volt például, hogy csak helyben lakók vásárolhattak földet, illetve az akvizíciót véleményeznie kellett a helyi gazdákból álló földbizottságoknak is. (Ahol ezek a testületek nem alakultak meg, ott a helyi agrárkamara értékelt.) Ha az érintettek nem értettek egyet a földbizottsági véleményekkel, akkor az önkormányzatnál kifogást emelhettek, illetve bírósági úton támadhatták meg. A jövőben viszont a földbizottságok többé nem folyhatnak bele a földvásárlásba, kizárólag a kamarák helyi szervezete dönthet. Ráadásul a határozatot ellen jogorvoslat sem lenne, ugyanis az új szabályozás szerint nem lehetne fellebbezni a kamarai verdikt ellen. Pontosabban közigazgatási bírósághoz lehetne ilyen ügyben fordulni, csakhogy az eljáró tanács nem írhatja felül a kamarai szakvéleményt. Arról, hogy mi alapján döntenének a helyi kamarák, keveset tudni, ugyanis az MSZP-s politikus szerint a törvénymódosítás nem sorolja fel a kritériumokat. A szabályozásban csak olyan gumiszabályok akadnak, mint például az, hogy figyelembe kell venni a kormány birtokpolitikai irányelveit, és a pályázó versenyképességét. Így csak annyi biztos, figyelmeztetett Harangozó Gábor, hogy a Fidesz-dominálta szervezetek ítélhetik meg, kinek jár föld. Ráadásul a föld értékét is relativizálná a tervezett szabályozás: a területek eladásánál a jövőben nem számítana a piaci ár, az értéknél egyedül a termelékenység lesz mérvadó – azaz egy azonos „teljesítményű” földdarab ugyanannyiért lesz megvásárolható Budapest határában, mint egy borsodi kis faluban. Ez azt jelenti, hogy másfél millió földtulajdonos birtokának értéke beroskad a szocialista politikus szerint, hiszen létrejön a hatósági ár.

– Nem kizárt, hogy újabb állami földek eladását készítik most elő. Az államnak továbbra is óriási területei vannak, így pedig lehetősége nyílna arra, hogy olcsón adjanak el földet a kiszemelt embereknek – mondta érdeklődésünkre a zempléni Komlóska polgármestere, Köteles László, aki maga is több tíz hektáron gazdálkodik. Hozzátette: a most tervezett törvénymódosításokkal összefügghet, hogy nemrégiben fejezték le a környezetvédelmi apparátust. Ezt azt jelezheti előre, hogy természetvédelmi területeket is áruba bocsátanának.

Szerző
Frissítve: 2018.11.25. 18:43

Szerencsét hoztak a nyolcasok a hatos lottón

Publikálás dátuma
2018.11.25. 17:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Valaki elvitte a több mint 400 milliós főnyereményt: a szerencsés nyertes háromszor is visszatért a nyolcas számhoz.
Összesen 437.940.455 forinttal gazdagodott az az egy játékos, akinek elég mersze volt egy valószerűtlen számsort beikszelni. A Szerencsejáték Zrt. távirati irodának is elküldött tájékoztatása szerint a hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
 8 (nyolc)       20 (húsz)           21 (huszonegy)      28 (huszonnyolc)      38 (harmincnyolc)  39 (harminckilenc)
A találatok pedig így néztek ki: 6 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 437.940.455 forint; 5 találatos szelvény 20 darab, nyereményük egyenként 723.775 forint; 4 találatos szelvény 1.251 darab, nyereményük egyenként 11.570 forint; 3 találatos szelvény 26.034 darab, nyereményük egyenként 2.375 forint volt a játék 47. hetében 
Szerző

Orbán: beengedtük a migránsokat, ezért lépnek ki a britek

Publikálás dátuma
2018.11.25. 16:08
Orbán Viktor baráti médiának nyilatkozik Brüsszelben, 2018. november 25-én
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Elképesztő érveléssel magyarázta a Brexitet miniszterelnök: mindez azért van, mert Nyugat-Európa túl sok migránst fogadott be. A britek valóban sokat fogadtak be- főként lengyeleket, románokat és nem kevés magyart is.
Újabb videót posztolt Facebook-oldalán Orbán Viktor, amiből kiderült, miért szomorú szerinte a vasárnap: hát a britek kilépési szándéknyilatkozatának elfogadása miatt, amit uniós vezetőként maga is aláírt.  
A miniszterelnök szerint a katonapolitikai és civilizácisó veszteségen túl gazdasági deficit is éri Magyarországot Nagy- Britannia EU-kilépése miatt. „Ha a britek maradtak volna, a következő években Magyarországnak is több pénz jutott volna az unió költségvetéséből”.
Orbán ezután a kormánypropaganda színvonalán próbálta megmagyarázni a Brexit okait: „Felelősség terheli az Európai Unió vezetőit azért, mert a Brexit bekövetkezett. Most az történt, hogy a migránsokat beengedtük, a briteket meg nem tudtuk bent tartani (…) Ha nem engedték volna be a nyugat-európai országok a migránsokat, akkor szerintem a britek bent tudtak volna maradni”.
A magyarázat nemhogy sántít, hanem azonnal elbukik. Más országok migránsbefogadása ugyanis kevéssé hat a brit helyzetre.
Ha már migráció: a kilépésre szavazó britek az unió szegényebb országaiból, közöttük Magyarországról érkező gazdasági migránsok miatt válnának le az EU-ról – miközben ugyanez a kör vállalja náluk a lenézett, alulfizetett fizikai munkák zömét is.

A brit The Migration Observatory adatai szerint 2004 és 2017 között 5,3 millióról 9,3 millióra nőtt az országba érkező migránsok száma, és a növekedést főként az unióból érkező munkavállalók pörgetik: tavaly már a gazdasági bevándorlók 39 százaléka az EU-ból érkezett. 
 A bevándorlók legnagyobb csoportját születési hely (922 ezer fő) és állampolgárság (1,021 millió fő) szerint is Orbán legnagyobb európai szövetségesei, a lengyelek teszik ki Angliában – mögöttük India, Pakisztán áll a sorban, ötödik helyen pedig a románok szerepelnek (411 ezer állampolgárral).
Ráadásul 250-300 ezer magyar is kivándorolt dolgozni Angliába. Ők is gazdasági migránsok tehát, de őket Orbán Viktor azzal nyugtatta, hogy nem kell aggódniuk, az ő helyzetük nem romlik - lefordítva ez azt jelenti, hogy nem kell visszatérniük Magyarországra. A kilépést az euroszkeptikus britek azért is támogatták, mert úgy gondolták, hogy az EU bürokratizmusa visszaveti kereskedelmi lehetőségeiket. A Brexit után viszont az unión kívül legalább 60 országgal kell új kereskedelmi szerződéseket kötniük, és elveszítik azt a piaci védelmet és fedezetet, amit az EU gazdasági szövetsége jelentett korábban. 
Szerző