Mindjárt kancellárok lépnek a szakképző centrumok nyakára

Publikálás dátuma
2018.11.26 07:11

Fotó: MTI/ Mónus Márton
Kiadásstopot rendeltek el a szakképzési centrumokban, ahol kancellárok veszik majd át a gazdasági irányítást, tudta meg a Népszava.
A kancellárok érkezéséig ha lehet, ne költekezzenek – lényegében erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár egy lapunkhoz is eljutott levélben. Mint ismert, Palkovics László innovációs miniszter október végén nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely a felsőoktatás mintájára a szakképzésben is kancelláriarendszer kiépítését helyezte kilátásba. A kinevezett kancellár a főigazgatótól és a gazdasági vezetőtől vonna el jogköröket, ők gazdasági ügyekbe már nem szólhatnának bele, sőt nagy valószínűséggel utóbbi pozíció meg is szűnne. Noha a szakmai egyeztetések elmaradtak a javaslatról, Pölöskeiné szerint azt még az idén elfogadják, és január 1.-től életbe lép. Az államtitkár a főigazgatókat arra utasította, hogy „a kancellárok mozgásterének biztosítása érdekében” ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főigazgatók nem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait minimumra kell csökkenteni. – Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. Például különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne. Az év közben kieső embereket sem tudják pótolni. A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet – nyilatkozta lapunknak az egyik centrum vezetője. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el, számos kockázattal járna. Úgy vélik, az átalakítás megkérdőjelezi a jogbiztonságot a határozott időtartamú kinevezéseket, például a gazdasági vezetői megbízást illetően. A kancelláriarendszer bevezetésének szükségességét gazdaságossági és hatékonysági szempontból sem támasztja alá a javaslat. Szerintük az iskolákba olyan vezető kerülne a kancellárok személyében, akiknek végzettsége, szakmai tapasztalata nem felel meg a nemzeti köznevelési, a szakképzési, és az államháztartási törvény jelenleg hatályos előírásainak sem. „Ráadásul beiskolázási időszakban bizonytalanítanák el az iskolák vezetőit, pedagógusait, a szülőket és a diákokat, ami senkinek nem lehet érdeke” – írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is komoly fenntartásai vannak. „Megítélésünk szerint a kancellár, aki a szakképző centrumok teljes anyagi erőforrásai fölött rendelkezik, és aki a technikai dolgozók munkáltatója lesz, túlhatalmat kap.” – írták. Közben kiderült az is, hogy a néhány hónapja létrehozott Szakképzési Innovációs Tanács sem több a kormány „bábszínházánál”, hiszen a testület tagjai még csak meg sem kapták a törvényjavaslatot. Szűcs Tamás PDSZ-elnök erről úgy vélekedett: a tanács a demokrácia elvárásnak megfelelően kezdte meg működését, ám most zavar keletkezett. – A kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét. Amikor mindezt a PDSZ szóvá tette, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást.
Frissítve: 2018.11.26 07:12

Egyre több a bizonytalan szavazó a közelgő EP-választás előtt

Publikálás dátuma
2019.03.26 16:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Závecz Research friss felmérése állandósult erőviszonyokat mért a pártoknál, így a májusi mandátumok sorsát az döntheti el, ki mennyire aktivizálja táborát. Utóbbiban egyelőre a DK és az MSZP áll legjobban.
Befagyni látszanak az erőviszonyok a politikai pártok támogatottságát illetően, így egyedül a bizonytalan szavazók aránya változott (nőtt) statisztikailag értelmezhető mértékben - derül ki a Závecz Research legfrissebb, március közepén készített és most publikált felméréséből. A bizonytalanok immár a teljes népesség 36%-át teszik ki, szemben a januári 32 és a februári 33 százalékkal.

A Fidesz támogatottsága ebben a körben 31%-os, ez 1 százalékpontos csökkentést jelent az előző két hónapban mérthez képest. A Jobbik esetében is nagyon kicsi - bár az enyhe csökkenő tendenciába illeszkedő - a változás: januárban 11, februárban 10, most 9 százalék sorakozott fel a párt mögé.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció táborának mérete ezúttal sem változott, az előbbi ősz óta a választókorú népesség 7, utóbbi 5 százalékára számíthat.
A Momentum az elmúlt hónapokban 3-4 százalékon ingadozott, februárban az alacsonyabb, most a magasabb értéken található a szavazótábor nagysága. Az LMP mozdulatlan, közel fél éve 3 százalékon áll. A Kétfarkú Kutyapárt tábora ismét kisebb lett, ezúttal 1 százalékos, és ugyanezen a szinten található a Mi Hazánk Mozgalom valamint a Párbeszéd is.
Ami a biztos pártválasztókat illeti, ott a Fidesz 50 százalékon áll, tetemes az előnye. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbik 14, az MSZP 13 százalékos.
Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra, 5 százalék támogatja a Momentumot, az LMP-t pedig 4 százalékuk. A Mi Hazánk Mozgalom a biztos pártválasztói körben 2 százalékos, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos.
Mindez azt jelenti, hogy a küszöböt biztosan átlépő Fidesz, Jobbik és az MSZP-Párbeszéd közös lista mellett a DK-nak van a legjobb sansza, hogy a májusi európai parlamenti választáson mandátum(ok)hoz jusson, de ugyanerre a Momentum is esélyes, és az LMP is reménykedhet. A kutatók hozzáteszik,
a közelgő kampány még hozhat némi átrendeződést, de ennyire állandósult erőviszonyoknál kisebb a valószínűsége, hogy új szavazók tűnnek fel május végéig a pártoknál,
a választási eredmény inkább attól függ majd, hogy mennyire sikerül a részvételi kedvet növelniük, azaz a meglévő támogatóikat aktivizálni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálat szerint jelenleg a Demokratikus Koalíció tábora a leginkább elszánt: 72 százalékuk biztosan elmenne egy mostani parlamenti választásra.
Mostanában az MSZP hívei is eléggé eltökéltek, ebben a hónapban 68 százalékuk jelezte, hogy mindenképpen voksolna.
A Fidesz táborának 64 százaléka menne szavazni, a Jobbik támogatóinak 57 százaléka. A sikerhez a legnagyobb mozgósításra a Momentumnak és az LMP-nek van szüksége, hiszen most e két párt szimpatizánsainak csak kevesebb, mint fele (48 százaléka) aktív.

A pártok azok, akiknek nincs keresnivalójuk az iskolákban - üzenték Dúró Dórának

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:55

Fotó: MTI/ Földi Imre
A Mi Hazánk Mozgalom politikusa szerint egyes szervezetek iskolai szexuális felvilágosítás címén "meleg-propagandával" próbálják befolyásolni a diákokat. Két egyesület most reagált a vádakra.
"Majd a a pedagógusok eldöntik, milyen tartalmakat és hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg a tanterven kívüli eseményekre." Nagyjából így foglalható össze az a válasz, amelyet a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület küldött Dúró Dórának, aki, mint fogalmaztak, legújabb javaslataival az általuk működtetett Melegség és Megismerés iskolai program ellehetetlenítésén dolgozik. Nyilatkozatukban leszögezték azt is,
a politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenységének szabályozásában.
Az ügy előzményei kapcsán a hvg.hu felidézi, Dúró Dóra hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amely az iskolai szexuális felvilágosításban részt vevő civil szervezetek nagyobb kormányzati kontrollját sürgeti. A Mi Hazánk Mozgalom független parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
az utóbbi időben „kétes hátterű”, szakmailag megkérdőjelezhető civil szervezetek bukkantak fel a köznevelési intézményekben,
amelyekre nem vonatkoznak azok a szigorú törvényi előírások, amelyek egyébként léteznek az iskolákon belüli szexuális neveléssel kapcsolatban. A Parlamentnek benyújtott határozati javaslatban Dúró azt írta: nemcsak azért tartják szükségesnek a változtatást, hogy csak szakember végezhesse a felvilágosítást, hanem azért is, hogy
„annak során kizárható legyen a szexuális irányultságok és devianciák népszerűsítését célzó ismeretterjesztés”.
Szerinte ugyanis egyes intézményekben olyan társadalmi szervezetek tartanak szexuális témájú foglalkozásokat, amelyek ennek címén „érzékenyítő programnak” nevezett propaganda tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését. A képviselő ráadásul egy tévéinterjúban hozzátette, "a homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”, illetve, hogy "genetikusok is megerősítik, hogy az, hogy milyen hatások érik tinédzser-vagy serdülőkorában az adott személyt, az igenis hatással van a szexuális orientációjára."

A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület szerint
eleve téves Dúró Dóra állítása, miszerint tudományos vita lenne arról, hogy a homoszexualitás betegség-e vagy sem.
A Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki. A WHO pedig 1990-ben törölte a homoszexualitás BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját. A két egyesület válaszában azt is tagadta, hogy az utóbbi időkben programjuk - mint arra a politikus célzott - „bejelentkezett” volna az iskolákba. A Melegség és Megismerés iskolai program a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület 2000 óta működő programja, amelyet iskolák hívnak meg. "Bárki számára, aki ismeri a programot, illetve meghívta már iskolába, nyilvánvaló, hogy a foglalkozásoknak semmi köze a propagandához” – szögezték le.