oktatás;szakképzési centrumok;

Mindjárt kancellárok lépnek a szakképző centrumok nyakára

Kiadásstopot rendeltek el a szakképzési centrumokban, ahol kancellárok veszik majd át a gazdasági irányítást, tudta meg a Népszava.

A kancellárok érkezéséig ha lehet, ne költekezzenek – lényegében erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár egy lapunkhoz is eljutott levélben.

Mint ismert, Palkovics László innovációs miniszter október végén nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely a felsőoktatás mintájára a szakképzésben is kancelláriarendszer kiépítését helyezte kilátásba. A kinevezett kancellár a főigazgatótól és a gazdasági vezetőtől vonna el jogköröket, ők gazdasági ügyekbe már nem szólhatnának bele, sőt nagy valószínűséggel utóbbi pozíció meg is szűnne. Noha a szakmai egyeztetések elmaradtak a javaslatról, Pölöskeiné szerint azt még az idén elfogadják, és január 1.-től életbe lép. Az államtitkár a főigazgatókat arra utasította, hogy „a kancellárok mozgásterének biztosítása érdekében” ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főigazgatók nem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait minimumra kell csökkenteni.

– Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. Például különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne. Az év közben kieső embereket sem tudják pótolni. A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet – nyilatkozta lapunknak az egyik centrum vezetője.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el, számos kockázattal járna. Úgy vélik, az átalakítás megkérdőjelezi a jogbiztonságot a határozott időtartamú kinevezéseket, például a gazdasági vezetői megbízást illetően. A kancelláriarendszer bevezetésének szükségességét gazdaságossági és hatékonysági szempontból sem támasztja alá a javaslat. Szerintük az iskolákba olyan vezető kerülne a kancellárok személyében, akiknek végzettsége, szakmai tapasztalata nem felel meg a nemzeti köznevelési, a szakképzési, és az államháztartási törvény jelenleg hatályos előírásainak sem. „Ráadásul beiskolázási időszakban bizonytalanítanák el az iskolák vezetőit, pedagógusait, a szülőket és a diákokat, ami senkinek nem lehet érdeke” – írták.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is komoly fenntartásai vannak. „Megítélésünk szerint a kancellár, aki a szakképző centrumok teljes anyagi erőforrásai fölött rendelkezik, és aki a technikai dolgozók munkáltatója lesz, túlhatalmat kap.” – írták.

Közben kiderült az is, hogy a néhány hónapja létrehozott Szakképzési Innovációs Tanács sem több a kormány „bábszínházánál”, hiszen a testület tagjai még csak meg sem kapták a törvényjavaslatot. Szűcs Tamás PDSZ-elnök erről úgy vélekedett: a tanács a demokrácia elvárásnak megfelelően kezdte meg működését, ám most zavar keletkezett.

– A kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét. Amikor mindezt a PDSZ szóvá tette, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást.