Mindjárt kancellárok lépnek a szakképző centrumok nyakára

Publikálás dátuma
2018.11.26. 07:11

Fotó: Mónus Márton / MTI
Kiadásstopot rendeltek el a szakképzési centrumokban, ahol kancellárok veszik majd át a gazdasági irányítást, tudta meg a Népszava.
A kancellárok érkezéséig ha lehet, ne költekezzenek – lényegében erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár egy lapunkhoz is eljutott levélben. Mint ismert, Palkovics László innovációs miniszter október végén nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely a felsőoktatás mintájára a szakképzésben is kancelláriarendszer kiépítését helyezte kilátásba. A kinevezett kancellár a főigazgatótól és a gazdasági vezetőtől vonna el jogköröket, ők gazdasági ügyekbe már nem szólhatnának bele, sőt nagy valószínűséggel utóbbi pozíció meg is szűnne. Noha a szakmai egyeztetések elmaradtak a javaslatról, Pölöskeiné szerint azt még az idén elfogadják, és január 1.-től életbe lép. Az államtitkár a főigazgatókat arra utasította, hogy „a kancellárok mozgásterének biztosítása érdekében” ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főigazgatók nem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait minimumra kell csökkenteni. – Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. Például különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne. Az év közben kieső embereket sem tudják pótolni. A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet – nyilatkozta lapunknak az egyik centrum vezetője. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el, számos kockázattal járna. Úgy vélik, az átalakítás megkérdőjelezi a jogbiztonságot a határozott időtartamú kinevezéseket, például a gazdasági vezetői megbízást illetően. A kancelláriarendszer bevezetésének szükségességét gazdaságossági és hatékonysági szempontból sem támasztja alá a javaslat. Szerintük az iskolákba olyan vezető kerülne a kancellárok személyében, akiknek végzettsége, szakmai tapasztalata nem felel meg a nemzeti köznevelési, a szakképzési, és az államháztartási törvény jelenleg hatályos előírásainak sem. „Ráadásul beiskolázási időszakban bizonytalanítanák el az iskolák vezetőit, pedagógusait, a szülőket és a diákokat, ami senkinek nem lehet érdeke” – írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is komoly fenntartásai vannak. „Megítélésünk szerint a kancellár, aki a szakképző centrumok teljes anyagi erőforrásai fölött rendelkezik, és aki a technikai dolgozók munkáltatója lesz, túlhatalmat kap.” – írták. Közben kiderült az is, hogy a néhány hónapja létrehozott Szakképzési Innovációs Tanács sem több a kormány „bábszínházánál”, hiszen a testület tagjai még csak meg sem kapták a törvényjavaslatot. Szűcs Tamás PDSZ-elnök erről úgy vélekedett: a tanács a demokrácia elvárásnak megfelelően kezdte meg működését, ám most zavar keletkezett. – A kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét. Amikor mindezt a PDSZ szóvá tette, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást.
Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 07:12

Oknyomozók találtak biztonsági réseket a betegekbe építhető eszközökben

Publikálás dátuma
2018.11.26. 07:01
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az egészségügyi hatóságok világszerte nem képesek megvédeni a betegeket a hibás orvosi eszközöktől.
Egy nemzetközi tényfeltáró csapat azonban egy közel egy éven át tartó kutatás során arra jutott, hogy világszerte súlyos problémák vannak az úgynevezett orvostechnikai eszközök – azon belül is különösen a betegekbe beépített úgynevezett implantátumok és protézisek – gyártásával, szabályozásával és használatával. Az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) (ICIJ) nevű tényfeltáró szervezet által vezetett, 36 ország több mint 250 újságírójának – köztük Magyarországról a Direkt36 munkatársának – részvételével zajlott a nyomozás. Jelentésükből kiderül az elmúlt tíz évben mintegy 1,7 millió sérülés és közel 83 ezer haláleset volt köthető hibásan működő orvostechnikai eszközökhöz. Az egészségügyi hatóságok gyakran még a komplex orvostechnikai eszközöket is engedékenyebb eljárások során engedik a piacra, mint amilyeneknek az egyszerűbb gyógyszereket alávetik. A hibásnak bizonyuló eszközök sokszor a piacon maradnak, további károsodásokat okozva a betegeknek. A szabályozási hiányosságokra jellemző, hogy előfordul, hogy a gyártók egy-egy problémás eszközt bizonyos országokból visszavonnak, de máshol tovább forgalmazzák. Vannak problémák a hibás eszközök nyomon követésével is. A gyártók és a kórházak nem minden incidenst jelentenek be, sokszor pedig az is gondot okoz, hogy elérjék a betegeket, akikbe a rosszul működő implantátumok beletették. A cikk szerzői itthon ugyan nem találtak olyan konkrét eseteket, amikor hibás eszközök okoztak súlyos egészségkárosodást, de a világszerte tapasztalható problémáktól Magyarország sem tudja függetleníteni magát. A magyar betegek esetében is nagyrészt azoknak a nagy multicégeknek a termékeit alkalmazzák, amelyekkel más országokban gond van. A szabályozást tekintve pedig Magyarország uniós tagállamként azokat az európai előírásokat követi, amelynek az ICIJ nyomozása szerint komoly hiányosságai vannak. 
Szerző

Kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát - interjú a kárpátaljai magyar főiskola rektorával

Publikálás dátuma
2018.11.26. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak – nyilatkozta lapunknak Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektora.
 Milyennek látja most a magyarok és ukránok együttélését Kárpátalján? A különböző internetes oldalak kommentjei alapján úgy vélem, hogy az őshonos kárpátaljaiak, magyarok és ukránok egyaránt tisztán látják a helyzetet, ezen a szinten zavartalan az együttélés.

A sorozatos magyarellenes provokációknak van bármilyen érezhető hatása az együttélésre? A helyi lakosok között nincs. De például a határon a hatóságok, egy lista alapján kiemelik a sorokból a járási és megyei magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit, akiket aztán esetenként többórás átvizsgálásnak vetnek alá, és autójukat is szétszedik. Kihívják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) képviselőt is, majd jelenlétükben is megismétlik a vizsgálatot. A vizsgálat céljáról nem tájékoztatnak, követelésre sem állítanak ki jegyzőkönyvet. A vizsgálatok lassítják mások átkelését is, természetesen feszültséget váltanak ki a várakozó magyarok és nem magyarok között, így ez felér egy bújtatott feszültségkeltéssel.
Az eddigi vizsgálatok szerint ezek a provokációk legalábbis részben Oroszországhoz, orosz elkövetőkhöz köthetők. Önök éreznek valamit az orosz destabilizációs kísérletekből? Ezek egyelőre feltevések. A szervek eddig egyetlen esetben sem találták meg a megrendelőket, nem vonták őket felelősségre. Ha időben megtalálják és felelősségre vonják az első provokációk megrendelőit, nem jutottunk volna el például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházának felgyújtásához, a magyar emlékművek megrongálásához. A főiskola működése teljesen zavartalan? A főiskola fenntartása a magyar állam támogatásának köszönhetően zavartalan. Az ukrán államtól megalakulásunk óta nem kaptunk egy fillért sem. Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak. Három teljes körű vizsgálatunk volt 5–6 évente, a legutóbbi a 2013–2014-es tanévben. A nyugodt munka érdekében, a provokációk elkerülése végett kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát és a beléptetést. Milyen a kapcsolatuk az ukrán kormányzati szervekkel? A főiskola ukrán magánegyetemként működik, amely anyagi támogatással ugyan nem jár, de az ukrán törvények minden betűje vonatkozik ránk is, ezért a kapcsolattartás folyamatos. Például, minden szakot ötévente akkreditáltatni kell, így évente 4–5 miniszteri bizottság is ellenőrzi munkánkat. Ön mit várna az ukrán kormánytól a kárpátaljai magyarok helyzetének javítása érdekében? Biztosítsák alkotmányos jogainkat, és személyes, valamint kulturális, oktatási értékeink védelmét az Ukrajna által is aláírt nemzetközi és kétoldalú szerződéseknek megfelelően. Jogos igénynek tartja, hogy egy ukrán állampolgár legalább olyan szinten beszélje az ukrán nyelvet, hogy közigazgatási ügyeit ezen a nyelven intézhesse? Az alkotmány szerint az ukrán állampolgárokat nemzetiségüktől függetlenül egyenlő jogok illetik. Azt kellene biztosítani, hogy a nemzetiségek a közéletben és a magánszférában egyaránt használhassák anyanyelvüket. A kárpátaljai magyarok mekkora hányada beszél ukránul, oroszul? 2001 óta nem volt népszámlálás. Akkor a kárpátaljai ukránok 69, a románok 4, a magyarok 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül nem beszél más nyelvet, ami azt jelenti, hogy a magyarok közel 60 százaléka beszél más nyelvet. Ön szerint miért nem tanultak meg többen ukránul, oroszul? Az állam elvárja a kárpátaljai magyaroktól, hogy az ukránt anyanyelvi szinten ismerje, bár ehhez nem biztosítja a feltételeket. Például a harminc év alatt állami pénzen nem készült iskolai kéziszótár, csak a magyar állam támogatásával. Számos megye, de a főváros lakóinak nagy része sem beszél ukránul. Ennek ékes bizonyítéka az: több olyan műsort is sugároztak oroszul arról, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak ukránul. Aki egy napot eltölt Kijevben, hallhatja, hogy szinte mindenki mindenütt oroszul beszél, a reklámok zöme orosz nyelvű. Mekkora ma az elvándorlás aránya a kárpátaljai magyarság körében? Mivel 17 éve nem volt népszámlálás, nincs hiteles adatunk. Nem tudjuk, ez arányaiban mennyire tér el az országos átlagtól. Pavlo Klimkin külügyminiszter szerint évente 1 millió állampolgár távozik Ukrajnából külföldre. Az önök intézményében diplomát szerzők jellemzően hol helyezkednek el? Sokan mennek közülük külföldre, Magyarországra? A más országban diplomázottakhoz hasonlóan mindenki keresi a számára elérhető legjobb munkát, és oda megy, ahol megtalálja azt. Nehéz döntés, mivel a környező országok bármelyikében kaphatnak állást, ahol tízszer vagy hússzor többet kereshetnek, mint itthon. Ennek ellenére többségük próbál itthon boldogulni mindaddig, míg komfortérzetük és tűréshatáruk engedi. Ha az ukrán kormány elfogadná az oktatási törvénnyel kapcsolatban a beígért halasztást, a mentességeket, az önök számára elfogadható lenne? Nem, ugyanis alkotmányos jogaink súlyosan sérülnek. Ezeket vissza kell állítani, de időt biztosítana a „félregombolt mellény újragombolására”. A magyar kormány által most felvetett kisebbségvédelmi egyezmény ötlete mennyire elfogadható önöknek? Bár tartalmát nem ismerem, kilendíthet a holtpontról. Egyébként nem is lenne szükség újabb egyezményre, ha betartanák az 1992-ben kötött magyar–ukrán és több más vonatkozó nemzetközi egyezményt, de mint látjuk, Európában nincs mechanizmus a szerződések érvényesítésére. A magyar kormány miként tudná enyhíteni a politikai feszültséget? Miután nincs európai mechanizmus arra, hogy érvényt szerezzenek a korábbi kétoldalú szerződéseknek, így a kormánynak nem maradt más lehetősége, mint a magyar érdekekért időben alkalmazni a hatáskörének megfelelő eszközöket, például a vétójogot. Egyetért azzal, hogy a jelenlegi politikai feszültség legnagyobb vesztesei a kárpátaljai magyarok, a legnagyobb nyertese pedig Oroszország? Mi biztosan vesztesei vagyunk, de gazdasági szempontból a nyertesek közt van Ukrajna és annak főleg oligarcha rétege. A napokban napvilágot látott hírek szerint az elmúlt évben az ukrán–orosz kereskedelmi egyenleg jelentősen növekedett. A most következő elnök- és parlamenti választási kampányban tart attól, hogy a nemzetiségi kérdés kampánytéma lesz? Ez már három éve kampánytéma. Szükséges még egy bűnbak, hogy a mély nemzeti érzelműek a csődközeli gazdasági helyzetben is a hatalmon lévőkre szavazzanak. Ezt építik egyesek három éve lépésről lépésre, célkeresztben a magyar közösséggel. Bár nem az ön kompetenciája, de nem tartja szerencsétlennek, hogy a magyar konzulátuson egy Magyarországról küldött kormánytisztviselő világosítja fel a magyar útlevelet szerző kárpátaljai magyarokat, hogy miként játsszák ki az ukrán törvényeket? Az, hogy egy magyar tisztviselő mit mond a magyar állam területének számító konzulátuson, az személyes ügye, vagy a munkaköri le­írása határozza meg azt. Számomra érdekes, hogy az a fiatalember, aki a felvételt készítette a konzulátuson az állampolgári esküről titkos eszközzel, és a helyi hírek szerint határőr, tehát esküt tett az ukrán állam védelmére, továbbra is kettős állampolgár. Tehát ezek szerint, más közlésekkel ellentétben a kettős állampolgárság nem törvénytelen 

Kihallgatás egy beszéd miatt

Orosz Ildikó október 23.-án Budapesten a központi megemlékezésen mondott beszédet, amiben egyebek mellett kijelentette: a kárpátaljai magyarok az ukrán állam lojális, adófizető állampolgárai, amiért elvárják, hogy jogaikat gyakorolhassák és az ukrán állam megvédje őket a zaklatásoktól. A beszéd kapcsán az SZBU kihallgatásra idézte be Orosz Ildikót, ezen többek között arra voltak kíváncsiak, ki hívta meg Budapestre és milyen hatást ért el a beszéde.

Névjegy:

Orosz Ildikó az Ungvári Állami Egyetem matematikai szakán diplomázott. A Kárpátaljai Pedagógusszövetség alapítója, elnöke. 1990 óta több ciklusban a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője volt. Rektora a II. Rákóczi Ferenc  Kárpátaljai Magyar Főiskolának, amelyet a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány hívott életre. Az intézetet 1996-ban alapították, kezdetben Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven működött.

Témák
Kárpátalja
Frissítve: 2018.11.26. 14:44