A Fővárosi Főügyészség elé kerül Mészáros egerszalóki hotelbiznisze

Publikálás dátuma
2018.11.26. 14:17

Fotó: Németh András Péter
Harangozó Tamás írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez, a legfőbb ügyész továbbította a megkeresést.
„Teljesen jogszerű, hogy 8 milliárdos állami veszteség mellett vásárolhatta meg Mészáros Lőrinc az egerszalóki Saliris Hotelt?” címmel tett fel írásbeli kérdést Harangozó Tamás a legfőbb ügyésznek. Az MSZP képviselője azt kérdezte,
vizsgálta-e az ügyészség, hogy a gazdasági társaság értékesítése során elszenvedett, több mint 8 milliárd forintos állami veszteség miatt fennáll-e bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja?
és álláspontja szerint teljesen jogszerűen szerezte meg a Konzum Nyrt. az egerszalóki hotelt és gyógyfürdőt? Teljesen rendben lévő, hogy az adófizetőknek 8 milliárd forintos veszteséget jelentő üzlet miatt senki sem tartozik felelősséggel?
Mint írta, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010-ben szerzett százalékos tulajdont a komplexumban, mely – hitelterheitől megszabadítva – nyereségesen működött. „Mindezek ellenére az MFB 2013-ban úgy döntött, hogy felszámolási eljárás alá vonja a gazdasági társaságot. A hotelt, illetve a gyógyfürdőt és strandot, valamint a gyógyforrást tulajdonló céget végül a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Konzum Nyrt. szerezte meg, ami közleményben ezt a hírt meg is erősítette. Sajtóhírek szerint a Konzum Nyrt. az egerszalóki komplexumot mintegy 2,67 milliárd forintos ellenérték fejében szerezte meg, amely azt jelenti, hogy az állam több mint 8 milliárd forintos veszteséggel értékesített egy nyereségesen működő, több mint 11 milliárd forintos befektetés eredményeképpen létrejött hotelt és fürdőt” – tette hozzá Harangozó.
Polt Péter válaszában azt írta, a Saliris Hotel és Gyógyfürdőnek a Konzum Nyrt. részére történt értékesítésével kapcsolatban korábban nem érkezett feljelentés.

„Kérdését a tartalma alapján feljelentésként kell értékelni, ezért azt a szükséges intézkedés megtétele végett a Fővárosi Főügyészséghez továbbítottam”

– közölte a legfőbb ügyész.

Szerző

"Hálóruhában az udvarra menekültem, az ólban bújtam el, de megtalált"

Publikálás dátuma
2018.11.26. 13:19

Fotó: Népszava
- A férjem karácsonykor részegen jött haza. Hálóruhában az udvarra menekültem, az ólban bújtam el, de megtalált. Fegyvert tartott rám, elsütötte, majd nevetve közölte, hogy üres volt a tár.

Az arctalan bábukon megannyi hasonló történet sorakozott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja – 1999 óta tartják november 25-én – alkalmából rendeztek konferenciát. A rendezvényen kiderült, az elmúlt években ugyan javult valamelyest a helyzet a nők és gyerekekkel szembeni erőszak terén, ám még mindig óriási a látencia.

- Azt szeretnénk elérni, hogy az áldozatok merjék felvállalni a sorsukat – magyarázta Proszonyák Ida, a Borostyánvirág Alapítvány Dél-dunántúli Krízisambulanciájának vezetője -, emellett megpróbáljuk megszüntetni a bántalmazás generációs körforgását: aki ugyanis bántalmazottként nő fel, az felnőttként hajlamos bántalmazóvá válni.
Magyarországon az első krízisközpontokat 2005-ben nyitották meg, s egy tavalyi uniós pályázatnak köszönhetően jelenleg húsz működik belőlük, s a projektnek köszönhetően ma már nem csak egy titkos menedékház áll az áldozatok rendelkezésére, s nyílt hét krízisambulancia is.
- A krízisközpontokban kifejezetten a családon belüli erőszak áldozatait helyezzük el – mondta Bíró Dániel, a kaposvári anyaotthon vezetője, aki több mint 2000 eset tapasztalata alapján kijelentette: a tipikus bántalmazó a férj vagy az élettárs, ám az egyes ügyeket nehéz bizonyítani, hiszen jellemzően nincsenek tanúk.
A bántalmazás a családok gyenge tagjaira, a gyerekre, a nőre, az idős vagy fogyatékkal élő hozzátartozóra irányul, s a párkapcsolati bántalmazás 90 százalékban a nőket érinti. Akik azonban nemcsak rokoni körben esnek erőszak áldozatául, egyre komolyabb gondot okoz például az emberkereskedelem is.
- Hét éve nyílt meg az első átmeneti szállás, ahol hat olyan lányt helyeztünk el, akik eredendően húsipari munkára jelentkeztek Németországba, ám néhány nap múlva már szexrabszolgaként dolgoztatták őket, s csak három év után szabadultak – állította Kopf Katalin, a nyugat-dunántúli krízisambulancia vezetője. – A prostitúcióra kényszerítettek 80 százaléka állami gondozásból kerül ki, ami külön probléma, hiszen ezek a lányok-nők társadalmilag gyökértelenek, így sokkal nehezebb visszavezetni őket a normál életbe.
A szakemberek egyetértettek, a nők elleni erőszak felszámolásában komoly szerep jut a prevenciónak, valamint a társadalmi szemlélet megváltoztatásának, ugyanis még mindig jelentős az áldozathibáztatás, illetve az esetek bagatellizálása. 
Szerző

Németh Szilárd: Nem állunk meg a kézifegyverek gyártásánál

Publikálás dátuma
2018.11.26. 13:16
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a hadkötelezettség felső korhatárának 50 évre emeléséről is beszélt.
Az idén átadott kiskunfélegyházi Arzenál fegyvergyár cseh licenc alapján megkezdte a honvédség és a rendvédelmi erők számára gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok gyártását, és a digitális katona program keretében 2019-től kezdve ezekkel a kézifegyverekkel szerelik fel a Magyar Honvédséget. A kézifegyverekhez a lőpor- és lőszergyártás is Magyarországon fog történni – mondta Németh Szilárd a kormányközeli Magyar Időknek adott interjújában. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott:  

„nem fogunk a kézifegyverek gyártásánál megállni. Itt is a magyar érdek a meghatározó”.

Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés kedden szavaz a hadkötelezettség felső korhatárának 50 évre emeléséről, Németh Szilárd azt mondta: 

„A 40 és 50 év közöttiek korosztálya a legnagyobb létszámú. A népi bölcsesség úgy tartja, ekkorra válnak férfivá az ifjak. Nekik nehezen tudná bárki is bebizonyítani, sőt egyenesen sértésnek vennék azt, hogy háborús védelmi helyzetben egy 45 éves magyar ember alkalmatlan lenne arra, hogy megvédje családját, otthonát, hazáját.”

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programmal kapcsolatban közölte, hogy most 37 650 főben határozták meg a honvédség létszámát, ami 13 700 fős emelkedés 2010-hez képest. Az önkéntes tartalékosok létszáma a 17 főről mára átlépte a 8000 főt, ez pedig 20 000-re fog nőni 2026-ig.
Szerző