Sírásás, csempészés, nőverés - és ma tényleg ez a politika

Publikálás dátuma
2018.11.27 12:05

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány cinkos a nők elleni erőszakban, a munkavállalók kizsákmányolásában, a környezet rombolásában és még az embercsempészethez is - erről szólt az Országgyűlés.
Rangemelkedéssel nyitott a Tisztelt Ház:  a jegyző ismertette Áder János átiratát arról, hogy a köztársasági elnök a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezte ki Kovács Zoltánt, 2018. december 1-jei hatállyal, aki eddig a kormányszóvivőként dolgozott. Aztán támadásba lendült az ellenzék.

A kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz

A kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz, "tettestársként bátorítja az erőszaktevőket", mert nem nyújt megfelelő védelmet a bántalmazott magyar nőknek - jelentette ki a szocialista Gurmai Zita. Konkrét bűneseteket említve vonta meg a mérleget:
a bántalmazott nők igazságszolgáltatás helyett megaláztatást és érzéketlenséget kapnak, a jogalkalmazás szintjén is működik a zsigeri áldozathibáztatás.
Gurmai Zita hiányolta az isztambuli egyezmény ratifikálását és követelte, hogy a magyar nők kapják meg a védelmet az erőszak minden formájával szemben. Ide tartozik a Fidesz-KDNP legújabb ötlete, a rabszolgatörvény is, ami a túlórapénzek visszatarthatóságát megteremtve létbizonytalansághoz, kiszolgáltatottsághoz vezet, ha megszavazzák.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára előbb gyurcsányozott egyet, mielőtt kifejtette volna: az isztambuli egyezmény azért nem kell, mert a magyar büntetőjogi szabályok elegendőek, és minden a legnagyobb rendben.

A magyar munkások sírját ássák éppen

A készülő rabszolgatörvény miatt emelt szót a jobbikos Pintér Tamás, hangsúlyozva, az heti hat nap munkához és visszaélések sorához vezet. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint nem kell aggódni, hetente mindössze 48 órát kellhet majd dolgozni. Mindezt a munkaerőpiac kedvéért.
Pintér Tamás (Jobbik) Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők munka törvénykönyvét módosító javaslata ellen szólalt fel. A rabszolgatörvényként elhíresült indítványt munkavállaló-ellenesnek minősítette. Szerinte
visszaélésekhez vezethet, ha a túlmunkákkal 3 év alatt kell elszámolni, a túlórák számának "drasztikus növelése" pedig heti egy plusz munkanapot jelent majd.
Ezzel a magyar gazdaság és a magyar munkások sírját ássák meg - hangoztatta a jobbikos politikus, kijelentve: a javasolt változtatásokat életellenesnek tartják, azok szerintük a gazdasági kivándorlást ösztönzik majd, embertelenek, családellenesek, és csak a multik érdekeit szolgálják.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a javaslat a munkaerőkeret jobb alkalmazása feltételeinek megteremtését célozza, azt, hogy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók számára az aktuális gazdasági környezethez igazodó körülményeket teremtsen. A javaslatot nem védte vele, de Bodó megemlítette, hogy a bérek átlaga növekszik (mely egyébként nem jelenti, hogy az átlagos bérek is nőnének; a munkavállalók kétharmada az átlag alatt keres). És megemlítette még, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a minimálbérek is (mely egyébként leginkább a 2008-as gazdasági válság végének köszönhető).
Majd a vádakat lényegében elismételve azt is mondta az államtitkár: a 48 órát nem haladhatja meg a heti munkaidő a túlórát is beleértve, utóbbi maximális mértéke pedig a napi és heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek fényében alakítható ki.

Embercsempész kormánya van az országnak

Eljön egyszer a számonkérés ideje, szögezte le a DK-s Gréczy Zsolt, aki a Gruevszki-ügyet kérte számon as kormányon. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt becsmérlésként aposztrofálta, mert minden törvényesen zajlott, csak sajnos a részletekről nem szabad beszélnie.
Gréczy Zsolt (DK) Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültként történt befogadása kapcsán kijelentette, Magyarországnak embercsempész kormánya és miniszterelnöke van. Orbán Viktornak egy köztörvényes bűnöző a szövetségese - hangoztatta.
Kinek az érdekeit képviselte Orbán a macedón politikus befogadásakor? Mit tudhat Vlagyimir Putyin Orbán Viktorról?
- tette föl a kérdést. Szerinte ez az ügy maga "a kommunista tempó", Hruscsov, Kádár és Tito rakosgatta így az embereket. Közölte, még egyetlen diktátor sem maradt hatalmon, Orbán sem fog maradni, eljön a számonkérés ideje.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan visszautasította a miniszterelnököt és a kormányt ért "becsmérlő szavakat". Állítása szerint a bevándorlási hivatal eljárása mindenben megfelelt a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak, arról azonban részletes tájékoztatás nem adható.

Népszámlálás: név megadása kötelező

Név rögzítése nélküli népszámlálást kért a párbeszédes Mellár Tamás, aki szerint ha nem anonim a következő adatfelvétel, akkor az emberek jobb esetben nem válaszolnak majd, rosszabb esetben pedig nem merik majd az igazat mondani. Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára meglepő módon éppen a szakmaisága miatt kötött bele Mellárba.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt szorgalmazta, legyen továbbra is név nélküli a népszámlálás adatfelvétele, amely 2021-ben esedékes. Szerinte ha a nevet is meg kell adni, akkor az emberek a szenzitív kérdésekre meg fogják tagadni a válaszadást és fennáll az adatok kijátszásának veszélye is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a képviselő, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal vezetője volt, szakmai "nünükéjét" kéri számon. Rámutatott, 2001-ben volt az első olyan népszámlálás, amikor nem vették fel a neveket. Ez éppen Mellár Tamás és Majtényi László akkori adatvédelmi biztos felvetésére történt így.

Sokévnyi önző rombolás koronája lehetne a Csarna-völgy kisvasútja

Kivégezte a magyar környezetvédelmet a kormány - emlékeztetett tények felsorolásával az LMP-s Schmuck Erzsébet. Egy környezetvédelmi minisztérium felállítását kérte, és garanciát, hogy nem lesz csarna-völgyi kisvasút. Nagy István agrárminiszter szerint alig történt elbocsátás minisztériumában.
Schmuck Erzsébet (LMP) azt vetette a kormány szemére, hogy 2010-ben felszámolta az önálló környezetvédelmi minisztériumot, később pedig súlytalanná tette a háttérintézményeket is.
A kormány politikája mindig arról szól, miképpen lehet egy beruházás Fideszhez közel álló vállalkozójának érdekét a környezetvédelmi érdek elé helyezni
- értékelt. Hozzátette: az elmúlt évek rombolását a közelmúltban tökélyre vitték, az Agrárminisztérium környezeti államtitkársága munkatársainak 40 százalékát leépítették. A képviselő garanciát kért arra, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban fekvő Csarna-völgyében soha nem valósul meg a kisvasút-beruházás. Az LMP-s politikus önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását sürgette.
Nagy István agrárminiszter cáfolta a negyvenszázalékos elbocsátásról szóló hírt, szerinte összesen 2,7 százalékról van szó. Közölte, semmilyen kisvasút nem fog épülni a Csarna-völgyében, erre garancia, hogy a terület az állami erdőgazdálkodó vagyonkezeléséből átkerült a természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának vagyonkezelésébe.
2018.11.27 12:05
Frissítve: 2018.11.28 06:05

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35