Sírásás, csempészés, nőverés - és ma tényleg ez a politika

Publikálás dátuma
2018.11.27 12:05

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány cinkos a nők elleni erőszakban, a munkavállalók kizsákmányolásában, a környezet rombolásában és még az embercsempészethez is - erről szólt az Országgyűlés.
Rangemelkedéssel nyitott a Tisztelt Ház:  a jegyző ismertette Áder János átiratát arról, hogy a köztársasági elnök a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezte ki Kovács Zoltánt, 2018. december 1-jei hatállyal, aki eddig a kormányszóvivőként dolgozott. Aztán támadásba lendült az ellenzék.

A kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz

A kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz, "tettestársként bátorítja az erőszaktevőket", mert nem nyújt megfelelő védelmet a bántalmazott magyar nőknek - jelentette ki a szocialista Gurmai Zita. Konkrét bűneseteket említve vonta meg a mérleget:
a bántalmazott nők igazságszolgáltatás helyett megaláztatást és érzéketlenséget kapnak, a jogalkalmazás szintjén is működik a zsigeri áldozathibáztatás.
Gurmai Zita hiányolta az isztambuli egyezmény ratifikálását és követelte, hogy a magyar nők kapják meg a védelmet az erőszak minden formájával szemben. Ide tartozik a Fidesz-KDNP legújabb ötlete, a rabszolgatörvény is, ami a túlórapénzek visszatarthatóságát megteremtve létbizonytalansághoz, kiszolgáltatottsághoz vezet, ha megszavazzák.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára előbb gyurcsányozott egyet, mielőtt kifejtette volna: az isztambuli egyezmény azért nem kell, mert a magyar büntetőjogi szabályok elegendőek, és minden a legnagyobb rendben.

A magyar munkások sírját ássák éppen

A készülő rabszolgatörvény miatt emelt szót a jobbikos Pintér Tamás, hangsúlyozva, az heti hat nap munkához és visszaélések sorához vezet. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint nem kell aggódni, hetente mindössze 48 órát kellhet majd dolgozni. Mindezt a munkaerőpiac kedvéért.
Pintér Tamás (Jobbik) Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők munka törvénykönyvét módosító javaslata ellen szólalt fel. A rabszolgatörvényként elhíresült indítványt munkavállaló-ellenesnek minősítette. Szerinte
visszaélésekhez vezethet, ha a túlmunkákkal 3 év alatt kell elszámolni, a túlórák számának "drasztikus növelése" pedig heti egy plusz munkanapot jelent majd.
Ezzel a magyar gazdaság és a magyar munkások sírját ássák meg - hangoztatta a jobbikos politikus, kijelentve: a javasolt változtatásokat életellenesnek tartják, azok szerintük a gazdasági kivándorlást ösztönzik majd, embertelenek, családellenesek, és csak a multik érdekeit szolgálják.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a javaslat a munkaerőkeret jobb alkalmazása feltételeinek megteremtését célozza, azt, hogy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók számára az aktuális gazdasági környezethez igazodó körülményeket teremtsen. A javaslatot nem védte vele, de Bodó megemlítette, hogy a bérek átlaga növekszik (mely egyébként nem jelenti, hogy az átlagos bérek is nőnének; a munkavállalók kétharmada az átlag alatt keres). És megemlítette még, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a minimálbérek is (mely egyébként leginkább a 2008-as gazdasági válság végének köszönhető).
Majd a vádakat lényegében elismételve azt is mondta az államtitkár: a 48 órát nem haladhatja meg a heti munkaidő a túlórát is beleértve, utóbbi maximális mértéke pedig a napi és heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek fényében alakítható ki.

Embercsempész kormánya van az országnak

Eljön egyszer a számonkérés ideje, szögezte le a DK-s Gréczy Zsolt, aki a Gruevszki-ügyet kérte számon as kormányon. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt becsmérlésként aposztrofálta, mert minden törvényesen zajlott, csak sajnos a részletekről nem szabad beszélnie.
Gréczy Zsolt (DK) Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültként történt befogadása kapcsán kijelentette, Magyarországnak embercsempész kormánya és miniszterelnöke van. Orbán Viktornak egy köztörvényes bűnöző a szövetségese - hangoztatta.
Kinek az érdekeit képviselte Orbán a macedón politikus befogadásakor? Mit tudhat Vlagyimir Putyin Orbán Viktorról?
- tette föl a kérdést. Szerinte ez az ügy maga "a kommunista tempó", Hruscsov, Kádár és Tito rakosgatta így az embereket. Közölte, még egyetlen diktátor sem maradt hatalmon, Orbán sem fog maradni, eljön a számonkérés ideje.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan visszautasította a miniszterelnököt és a kormányt ért "becsmérlő szavakat". Állítása szerint a bevándorlási hivatal eljárása mindenben megfelelt a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak, arról azonban részletes tájékoztatás nem adható.

Népszámlálás: név megadása kötelező

Név rögzítése nélküli népszámlálást kért a párbeszédes Mellár Tamás, aki szerint ha nem anonim a következő adatfelvétel, akkor az emberek jobb esetben nem válaszolnak majd, rosszabb esetben pedig nem merik majd az igazat mondani. Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára meglepő módon éppen a szakmaisága miatt kötött bele Mellárba.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt szorgalmazta, legyen továbbra is név nélküli a népszámlálás adatfelvétele, amely 2021-ben esedékes. Szerinte ha a nevet is meg kell adni, akkor az emberek a szenzitív kérdésekre meg fogják tagadni a válaszadást és fennáll az adatok kijátszásának veszélye is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a képviselő, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal vezetője volt, szakmai "nünükéjét" kéri számon. Rámutatott, 2001-ben volt az első olyan népszámlálás, amikor nem vették fel a neveket. Ez éppen Mellár Tamás és Majtényi László akkori adatvédelmi biztos felvetésére történt így.

Sokévnyi önző rombolás koronája lehetne a Csarna-völgy kisvasútja

Kivégezte a magyar környezetvédelmet a kormány - emlékeztetett tények felsorolásával az LMP-s Schmuck Erzsébet. Egy környezetvédelmi minisztérium felállítását kérte, és garanciát, hogy nem lesz csarna-völgyi kisvasút. Nagy István agrárminiszter szerint alig történt elbocsátás minisztériumában.
Schmuck Erzsébet (LMP) azt vetette a kormány szemére, hogy 2010-ben felszámolta az önálló környezetvédelmi minisztériumot, később pedig súlytalanná tette a háttérintézményeket is.
A kormány politikája mindig arról szól, miképpen lehet egy beruházás Fideszhez közel álló vállalkozójának érdekét a környezetvédelmi érdek elé helyezni
- értékelt. Hozzátette: az elmúlt évek rombolását a közelmúltban tökélyre vitték, az Agrárminisztérium környezeti államtitkársága munkatársainak 40 százalékát leépítették. A képviselő garanciát kért arra, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban fekvő Csarna-völgyében soha nem valósul meg a kisvasút-beruházás. Az LMP-s politikus önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását sürgette.
Nagy István agrárminiszter cáfolta a negyvenszázalékos elbocsátásról szóló hírt, szerinte összesen 2,7 százalékról van szó. Közölte, semmilyen kisvasút nem fog épülni a Csarna-völgyében, erre garancia, hogy a terület az állami erdőgazdálkodó vagyonkezeléséből átkerült a természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának vagyonkezelésébe.
2018.11.27 12:05
Frissítve: 2018.11.28 06:05

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29