A Foo Fighters és Martin Garrix is jön jövőre a Szigetre

Publikálás dátuma
2018.11.27. 12:19

Fotó: NICOLAS ARMER / DPA / AFP
Újabb nagy neveket jelentettek be a szervezők.
A Foo Fighters, Martin Garrix, a Florence + The Machine, a Twenty One Pilots és a The 1975 is fellép jövőre a Sziget fesztiválon – jelentették be kedden a szervezők. A most nyilvánosságra került fellépők listáján ott van   – Richard Ashcroft,  – a Catfish and the Bottlemen, – a Chvrches, – a Jungle, – a Kodaline, – a Blaze, – a Maribou State, – az Idles, – a  Superorganism, – a Pale Waves, – a Parcels, – Boy Pablo, – a Frank Turner & The Sleeping Souls, – az Of Mice & Men, – a Frank Carter & The Rattlesnakes, – a Gang Of Youths, – Alma, – Yungblud – és a Tamino is.
A szervezők már korábban bejelentették, hogy a 2019-es Sziget első napjának kiemelt fellépője a világhírű brit előadó, Ed Sheeran lesz.
Szerző

A zeneművészet ifjú titánjainak elismerése

Publikálás dátuma
2018.11.27. 12:12

ELISMERÉS A hazai zenei élet tíz legkiemelkedőbb fiatal művésze kaphatta meg november 20-án a Junior Prima Díjat. A kitüntetést a társalapító MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tizenegyedik alkalommal adta át a Müpa Üvegtermében.
A harminc év alatti fiatalok elismerését lehetővé tevő Junior Prima-Díj alapítását 2007-ben határozták el a Prima Primissima életrehívói. Az MVM Csoport az öt kategória – tudomány, népművészet, sajtó, színház, zene – közül az utóbbi mecénási szerepét vállalta, és nyújt 2008 óta minden évben fejenként két-kétmillió forintos támogatást tíz-tíz kitüntettnek. „A Junior Prima Díj az MVM Csoport számára az egyik leginkább kiemelkedő társadalmi ügy. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben már több mint száz rendkívül tehetséges fiatal zeneművésznek nyújthattuk át az elismerést és az ezzel járó anyagi támogatást. Közülük sokan ma már a nemzetközi zenei élet elismert szereplői. Tudjuk, hogy a tehetségek támogatása a legjobb befektetés, az eddigi eredmények pedig maximálisan visszaigazolták törekvéseinket” - mondta Kóbor György az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója a díj átadásakor.    Az évtizedes múlt lehetővé teszi a visszatekintést. A Junior Prima-Díj jelentőségét bizonyítja, hogy mára már világhírűvé vált magyar muzsikusok tudhatják magukénak, és megtörtént a szimbolikus stafétaátadás is: a régebbi díjazottak közül hárman – Balázs János, Boldoczki Gábor és Fülei Balázs - , már zsűritagként dönthettek az utódokról. A tizenegytagú bíráló bizottság mint minden évben, idén is egyszerre élhette át az örömöt amiatt, hogy nagyon sok ifjú tehetség közül választhatott, és kellett szembenéznie azzal, hogy nem mindenkit részesíthetett az elismerésben azok közül, akiket érdemesnek tartott rá. Hangszeres művészek, énekes, karmester és zeneszerző, klasszikus zenészek és jazz-zongoraművész is szerepel az idei névsorban, ami azt jelzi, hogy a zsűri a műfaji sokszínűségre éppúgy törekedett, ahogy arra, hogy szerzőt és előadóművészt is kitüntessen.    „Évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerül a zsűri a díjazottak kiválasztásakor. Ugyanakkor ez azt mutatja számunkra, hogy hihetetlenül gazdag ez az ország ifjú tehetségekben, nagyon komoly a zeneművészeti utánpótlás hazánkban. Korábbi díjazottjaink nem csak Magyarországon, hanem külföldön is kiemelkedő művészeknek számítanak, a világ legnevesebb hangversenytermeit töltik meg zenével. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar zeneművészet az új generációk tekintetében is a legmagasabb színvonalat képviseli” - büszkélkedett dr. Vígh Andrea a zsűri elnöke a Müpa Üvegtermében.

Egyetemes értékek és a nyugalom

Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója először adta át a Junior Prima-díjakat. - Miért a klasszikus zenét választotta az MVM, amikor a társadalmi felelősségvállalás részeként a kultúratámogatásról döntött? - A komolyzene által hordozott egyetemes értékekre, az állandóságra és az évszázados nyugalomra nagyon nagy szükség van felpörgetett világunkban. A harminc év alattiak szubkultúrájában a Junior Prima a legmagasabb presztízsű díj, és a kétmillió forint is nagyon sokat jelent egy fiatal művésznek. Sokan közülük már most sztárok, Könyves-Tóth Mihály például a díjátadóra sem tudott eljönni külföldi fellépése miatt. Ezek az ifjú művészek a világban Magyarországot képviselve akkora karriert futnak be, hogy százszorosan „fizetik vissza” nekünk, amit kaptak. Ez vitathatatlanul megtérülő befektetés az egész ország számára. - Ön szerint mennyire piacképes az úgynevezett magaskultúra? - Gondoljunk arra, hogy a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítására hosszú sorokban állva vártak az emberek. A Müpa mai estéje is jól példázza, hogy a magaskultúra piaca állandósul, itt és most egyszerre három rendezvény zajlik, tehát sok, a művészetre nyitott ember szán pénzt egy-egy eseményre. A zeneművészet piaca ráadásul nemzetközi, hiszen a hangok nem állnak meg a határoknál. - Mennyire kíséri tovább a Junior Prima-díjazottakat az MVM? - A mai gálán két, előző évben elismert művész lépett fel, a tizenegy tagú zsűriben pedig három korábbi díjazott ül. Felmerült már annak is a lehetősége, hogy egyszer egy koncerten láthassuk fellépni a több mint száz zeneművészeti Junior Primát. Egy ilyen, biztosan óriási közönségérdeklődésre számot tartó hangversenyt talán 2020-ra sikerülhet megszervezni.  - Önnek van személyes kötődése a klasszikus zenéhez? - A nagymamám zongoratanár volt, édesapám azonban kényszerként élte meg a zenetanulást, ezért az én gyerekkoromból kimaradt. Egykori matematikatanárom egyszer azt mondta, hogy az élethez három dolog kell: nyelv, zene, matematika. És valóban, ezek, az ugyanazon agyféltekét igénylő képességek egymást is erősítik. A zene tanít együttműködni, figyelmet összpontosítani és hozzátartozik a mentálhigiénéhez is. A gyerekeim tanulnak hangszeren játszani, és egyszerűen fogalmazva: ettől jól érzik magukat. 

Vásáry Tamás különdíja

Rajna Martin karmester különleges lehetőséget kapott Vásáry Tamástól, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójától. Ő dirigálhatja a hazánkban nagyon ritkán játszott darabot, Beethoven A dicsőséges pillanat című kantátáját, amelyet utoljára Kocsis Zoltán vezényelt 2013-ban Martonvásáron. A Magyar Rádió Zenekarát Rajna Martin január 29-én a Zeneakadémián vezényli majd. 

Díjazottak

Balogh Máté zeneszerző Dolfin Benedek csellóművész Demény Balázs zongoraművész Horváth Benedek zongoraművész Kovács Gergely zongoraművész Konyves-Tóth Mihály trombitaművész Pataki Bence basszus, bassz-barotin énekes Rafal Mário jazz-zongoraművész Rajna Martin karmester Tomasz Máté Milán csellóművész 

Zsűri

elnök: Dr. Vígh Andrea Liszt- és Príma-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora tagok: Marton Éva Prima Primissima-, Kossuth és Szent István Rend-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze Vásáry Tamás Kossuth- és Szent István Rend-díjas zongoraművész, a Nemzet Művésze Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszékének vezetője Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének vezetője Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének vezetője Boldoczki Gábor Liszt-és Junior Prima-díjas trombitaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense Fülei Balázs Liszt-és Junior Prima-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékének vezetője Balázs János Liszt, Prima- és Junior Prima-díjas zongoraművész, Érdemes Művész Jakobi László gordonkaművész, Cziffra Életmű-díjas hangversenyrendező 

Frissítve: 2018.11.27. 12:29

Magyar zeneszerző nyerte a Bartók Világversenyt

Publikálás dátuma
2018.11.26. 20:31

Fotó: Mudra László
A Bartók nevét viselő versenysorozatban ez évben a zeneszerzők mérettek meg, a pályaművek között egy magyar fiatalé, Dobos Dánielé bizonyult a legjobbnak.
Vasárnap kiosztották a Bartók Világverseny díjait, 53 országból 204 zeneszerző 214 pályaművel jelentkezett. A nemzetközi zsűri számítógépen kapta meg a darabokat, a kiírás szerint ezeknek 5-6 perces zongorára írt, hagyományos módon, azaz a billentyűkön két kézzel játszva megszólaltathatóknak kellett lenniük. Fekete Gyula, a zsűri tagja, a Zeneakadémia tanszékvezető tanára lapunknak elmondta, nem volt könnyű dolguk, hiszen összesen 21 és fél óra zenét kellett végighallgatniuk. Nagyon sokféle mű érkezett - még könnyűzene és dzsessz is - ezek közül kellett az előzsűrinek kiválasztania azt a tizenkettőt, amely azután továbbment a főítészek elé. Azokat részesítették előnyben, amelyeket Bartók szellemiségéhez közelállónak éreztek, amelyek arra az elkötelezett zenei hozzáállásra, színvonalra törekedtek, amit tőle megszoktunk. A döntőbe jutott hat mű ezeknek a feltételeknek megfelelt, miközben a zongoratechnika legmagasabb szintjét képviselik. A gálaesten a hat díjazott munkáit Fülei Balázs, Kálvin Balázs és Balázs János szólaltatta meg, akik a pályamunkák mellé Liszt, Bartók, Kodály műveiből is válogattak. Balázs János, aki az első díjas munkát játszotta, Liszt és Bartók művein kívül, saját félelmetesen virtuóz Kodály-parafrázisát is műsorra tűzte. Fülei Balázs, aki a két elismerő oklevéllel, valamint az egyik magyar, a harmadik díjjal jutalmazott zeneszerző munkáit játszotta, megjegyezte, hogy bár a komponisták valóban eleget tettek a kiírás azon feltételének, hogy két kézzel játszható műveket írjanak, derűs mozzanat volt számára, hogy az  általa előadottak között kettő is volt, amelyek a zongora harmadik, középső pedáljának konzekvens használatát írták elő, ez nagyon ritka. Voltak olyan művek – tette hozzá -, amelyek idézetekkel is éltek, voltak olyanok, amelyek a szellemiségével mutattak rokonságot, de olyanok is, amelyek olyan eszközöket alkalmaztak, amelyek Bartóktól idegenek. Kálvin Balázs a másik harmadik díjas kompozíciót, Dongryul Lee darabját játszotta. Dobos Dánieltől megtudtuk, hogy amikor beadta a pályázatot, kevés esélyt adott magának, hogy valamilyen díjat kapjon, ahogy azonban előbbre jutott, egyre bizakodóbb lett, de az első helyezés  meglepetés volt számára. A zeneszerzés mesterképzést ebben az évben fejezi be a Zeneakadémián Bella Máté osztályában, vagyis még nem is diplomázott. Bartók a népzenei indíttatás révén szerepel művében, a cimbalom az, amelynek hangzásvilágát, zenei eszköztárát kifejezetten igyekezett megjeleníteni darabjában, amely hangulati és érzelmi áthallásai révén rokonítható a moldvai tánczenével.  

A díjazottak

I. Dobos Dániel: Drumul Dracului II. San Ung Kang: 4 Bagatelles III. Dongryul Lee: Le Tombeau des Harvey, Stark János Mátyás Toccata Elismerő oklevél: Jorge Ruiz Castro Deconstruction of a State of Calm, Alberto Alassio Bembe

Szerző