Nincsenek migránsok, de a kormány csapatmozgást biztosít

Publikálás dátuma
2018.11.27 13:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
November 27-től katonai menetoszlopok megjelenésére kell számítani a déli határ közelében. A „reagáló képesség” ellenőrzése a cél.
Magyarország biztonságának szavatolása érdekében együtt gyakorolnak a rendőrök és a katonák a határok mentén – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A tárca keddi közleményében azt írja: „az ország déli határszakaszán a kormány döntését követően, az illegális migráció elleni védelem érdekében 2015 őszén megépült határkerítés és védelmi vonal mentén az állandó rendőri és katonai jelenlét Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében folyamatosan fenntartott készenlétet jelent”. Mint írják, a 2018 nyara óta készenléti szolgálatban lévő katonai egységek „reagáló képességének ellenőrzésére” november 27-től december 1-ig ellenőrző gyakorlatot rendeltek el.   „A gyakorlat célja a határvédelmi feladatokba bevont katonai alakulatok felkészültségének, reagáló képességének, a logisztikai támogatás gördülékenységének ellenőrzése, a feladattal összefüggő katonai képességek gyakorlása, valamint a rendőri erőkkel kialakított együttműködés szinten tartása” – teszik hozzá. A HM közleménye szerint
az elrendeléstől a feladat végrehajtásáig katonai menetoszlopok megjelenésére kell számítani a déli határszakasz felé vezető főutakon, valamint több helyszínen közvetlenül a határ körzetében, illetve annak mentén.
2018.11.27 13:20
Frissítve: 2018.11.27 13:20

Van olyan kórház, ahol adósság nélkül is járnak az adósságcsökkentő milliárdok

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:00

Fotó: Népszava/
Az 55 milliárdos keret majdnem elég lett volna a kórházak tartozásaira, de a vitatott elosztás miatt jövőre megint mínuszból indul az ágazat.
Hétfőn érkezhet meg a kórházak számlájára az az összeg, amit adósságaik rendezésre költhetnek. Azt, hogy hol, mennyit fordíthatnak a tartozás kiegyenlítésre az összesen 55 milliárdos keretből, arról szombat késő délután tett közzé listát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Lapunk úgy tudja: a hitelezők izgatottan böngészik a listát, hogy megtudják, „eléggé szereti-e” a minisztérium azt a kórházat, amely nekik tartozik. Mint arról elsőként beszámoltunk, az adósságok rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére. Mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben. Ennek megfelelőn több, főként vidéki nagy kórház is úgy kapott milliárdos összeget, hogy adóssága sem volt, míg több óriási hitellel küszködők intézménynek jócskán maradt adóssága. Így például a négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Hasonlóan járt a szintén nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. Ezzel szemben például a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő Honvéd- valamint Péterfy kórháznak milliárdos tartozásai maradnak. Ami azért is igazságtalan, mert mindkét intézménynek van több olyan részlege is – például a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás –, amely jóval többe kerül, mint amennyit ezekért a szolgáltatásokért a biztosító fizet. – Mindennek nagyon rossz az üzenete – állítja lapunknak egy szakértő. Szerinte a jutalomosztással az a legnagyobb baj: nem veszik figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azt, hogy ezeket eleve nem egyenlően díjazzák. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek. Az ilyen különbözőségek kiegyenlítése nélkül az intézményi adóssággal kapcsolatos adatok nem mutathatnak valós képet arról, hogy a menedzsment kellően takarékos volt-e. A szakértő szerint ráadásul tovább torzítja a kórházi gazdálkodást az, hogy az adósságnélküliséget jutalmazzák többletforrásokkal. A pénzosztás módjával a beszállítók is elégedetlenek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint miközben az elmúlt három évben a kormányzat arról beszélt, hogy ösztönzőkkel javítja a kórházak gazdálkodását, éppen ebben nem sikerült lépni. A intézmények 2016-tól szinte évben 10-15 milliárdos tartozással kezdik az évet. Azaz valójában elvesztegettük az elmúlt három évet, eddig ugyanis ösztönözni nem, csak büntetni sikerült a kórházakat, miközben mindennek a beszállítók isszák meg a levét – mondta. Rásky László úgy kalkulált, hogy most a legjobb esetben is legfeljebb 45 milliárd forint juthat el a hitelezőkhöz, miközben a kintlévőségeik elérik a 60 milliárdot. Adhoc beavatkozások helyett rendszerszintű megoldásokat sürget a kórházak eladósodásának megállítására Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Ehhez a szervezetük már ajánlott a kormányzatnak szakmai segítséget.
Szerző
2018.12.17 06:00
Frissítve: 2018.12.17 06:00

„Ha nem jövök ki, megfulladok”

Publikálás dátuma
2018.12.16 21:20

Fotó: / Draskovics Ádám
Több mint egy kilométer hosszú volt az a rabszolgatörvény miatt kirobbant újabb kormányellenes tiltakozáson indult menet.
„Anyukám! Miattad vagyok itt” – magyarázza egy fiatal szőke lány a telefonba a Hősök tere közepén. Vasárnap délután három óra van, a tér még csak szellősen telt meg, az egyes pártokhoz, mozgalmakhoz tartozók egyelőre külön-külön csoportosulnak, ez jól látszik a külön-külön lengedező MSZP-s, Párbeszédes, Momentumos meg szakszervezeti zászlókból. A diákok a szobrok tövében melegítenek kongákkal.  Egyelőre minden nyugodt és békés, olyannyira, hogy kicsivel arrébb, a Lendvay utca elején, a Fidesz székházánál kifejezetten jó a hangulat. Előbb az okoz némi derültséget, hogy a rendőrkordonnál megjelenik a Fővárosi Közterület Fenntartó két autója néhány hómunkással: tanácstalanul nézik, miként tudnák tüntetők és a kordont álló rendőrök lába alól eltakarítani a havat. A helyzetet végül az ott állomásozó egység parancsnoka oldja meg: a kordon pár percre szétnyílik, a sószóró autó betolat az utcába, csúszásmentesít, majd távozik, a tüntetés rendben folyik tovább. A váratlan lehetőséget senki nem akarta kihasználni, hogy esetleg „megrohamozza” a Fidesz székházát.
– Mire számít, lesz balhé? – kérdem az egyik álldogáló rendőrtől.
– Miattunk biztosan nem – hangzik a lakonikus válasz.
Nem sokkal később megérkeznek a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái is, és rögtön mosolyra késztetnek rendőrt, tüntetőt az „Inkább az ágyban túlóráznék” feliratú transzparensükkel. Bár a tüntetés ekkor inkább még vidám matinéra emlékeztet, a tüntetőket faggatva hamar kiderül, senki nem jókedvéből van itt: – Egyszerűen úgy éreztem, megfulladok, ha most nem jövök ki – mondja Székely Éva, aki egy „Tatabánya” feliratú tábla alatt álldogál barátnőjével, Mátrainé Dudinszky Erikával. Ő bolti eladó, és még szombaton is dolgozott, gyakran van egy pihenőnapja egy héten, vagyis testközelből ismeri, mi várhat a „rabszolgatörvény” alanyaira. – Én nem is elsősorban a túlmunka, hanem általában Orbán Viktor miatt vagyok itt, nagyon rossz irányba viszi ezt az országot – mondja az asszony, majd hozzáteszi, kifejezetten örül, hogy a DK-tól a Jobbikig most minden ellenzéki párt egységesen mozdul. – Ha vannak is fenntartásaim a Jobbikkal, szerintem most ezeket félre kell tenni, az ellenzéknek továbbra is közösen kellene cselekednie. Kérik írjam le azt is: az erőszakot mind a ketten elítélik, és remélik, hogy ezúttal nem lesz balhé. Tatabányai az a két srác is, akik klasszikus punk szerelésben, és felnyírt hajjal készülnek a vonulásra. Egy helyi multinál dolgoznak, Ádám azt mondja, már így is kirúgással fenyegetik rendszeresen, ha nem vállal túlórákat, még többet dolgoznia semmi kedve, de állandó nyomás alatt tartják őket a főnökeik. Társa Zoltán arról beszél, munkaerőhiány ide, vagy oda, azért nem olyan könnyű új munkahelyet találni még egy Tatabánya nagyságú városban sem, ha az ember esetleg váltani szeretne. De ők is elsősorban azért vannak itt, mert „rengeteg szar dolgot csinált már ez a kormány”.    Időközben több ezresre dagad a tömeg, és az Andrássy úton elindul a menet a Parlamenthez. Ekkor találkozunk a demonstráció talán egyik legtudatosabb résztvevőjével, az ELTE-hallgató Attilával, aki egy „Független Bíróságokat!” feliratú táblát tart a magasba. Szerinte a rabszolgatörvénnyel együtt megszavazott közigazgatási bíróságok hosszabb távon még nagyobb veszélyt jelentenek a szabadságra, de ez most a szükségesnél kevesebb figyelmet kap.
Már a körúton vonulunk, amikor egy fiatal rendőrhöz csapódok. Mint kiderül, ő reggel öttől van szolgálatban, hogy mikor váltják le, arról fogalma sincs. „Már csak ezért sem szeretném, hogy bármi balhé legyen, annál később megyünk haza” – mondja fáradtan.  A Nyugati téren járunk már, amikor befut a hír: a menet vége még az Andrássy úton, a Terror Házánál van, így a tömeg –még ha helyenként hézagos is a sor – több mint egy kilométer hosszú. György klasszikus radikálbal kellékekkel, vörös zászlóval, vörös, illetve fekete fűzős bakanccsal tüntet. Ő a vasútnál dolgozik, eleve tizenkét órás műszakokban, és mint mondja, minden szolidaritása a rabszolgatörvény érintettjeié. A szakszervezeteket kritizálja, szerinte általában nem időben és nem kellő erővel lépnek fel, amikor a munkavállalókat sújtó intézkedéseket hoznak. László semmit nem bíz a véletlenre, „Orbán egy geci” feliratú kapucnisban állja, hogy boldog-boldogtalan lefotózza. Őt elő is állították az egyik tüntetésen.
– Azt mondta egy rendőr, üres sörösdobozt dobtak a sorfal felé, de egy üres dobozt el sem lehet hajítani – érvel ártatlansága mellett. Odabent viszont – idézi fel – teljesen korrektek voltak vele, sőt: „Igazából a rendőrök azt mondták, hogy egyetértenek velünk, mert őket is összevissza szívatják a túlórákkal”. A tömeg végül késő délután ért az Alkotmány utcába, ahol színpad várt az embereket. "Orbán, takarodj!"; "Mocskos Fidesz!"; "Viktátor, Viktátor!" – kiáltják hosszan az emberek, és skandálásukat csak beszédek "akasztják meg". Az egykori KDNP-s Lukácsi Katalin például Beer Miklós katolikus püspök levelét olvassa fel, melyben a püspök azt írta, az emberekben keserűség van, mert nem hallgatják meg a szavukat, s tiszteli bennük a kitartást, ahogy a hideg idő ellenére kiállnak egymást erősítve a céljaikért. A beszédek elhangzása után a " Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr!" címmel meghirdetett tüntetés azzal zárult, hogy a békés demonstrálók egyszerre kiáltották: "Boldog karácsonyt!" A tömeg ezután – az elmúlt napokhoz hasonlóan – belvárosi sétára indult, majd a menet a köztévé Kunigunda utcai székházához vonult.

Politikusok az Alkotmány utcában

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP): A hatalom Magyarországot Európa szegényházává tette, most pedig elkezdte megbüntetni az embereket. Demeter Márta (LMP): Elég volt a multik és az igényeiket kiszolgáló politikusokból. Szabó Tímea (Párbeszéd): Menjen el kirakatrendezőnek az a kormányfő, akinek fontosabbak a Kossuth téri díszfák és szánkók, mint az emberek! Szél Bernadett (független): Nekik mindent szabad, mi pedig fogjuk be a szánkat? Ebből nem esznek! Vadai Ágnes (DK): Nem azért jöttem, mert Soros György vagy Brüsszel ideküldött, hanem mert szeretem a hazámat. Varga-Damm Andrea (Jobbik): Azért jöttem, mert a népére támadt a saját kormánya.
Donáth Anna (Momentum): A tüntetés már nem a rabszolgatörvény és a közigazgatási bíróságokról szól, hanem a hatalomgyakorlásról
Bősz Anett (Liberálisok): Ez az a pont, amikor megmutatjuk, elég volt. Többen leszünk, mint ahányan valaha ezt a kormányt támogatták.

2018.12.16 21:20