Nincsenek migránsok, de a kormány csapatmozgást biztosít

Publikálás dátuma
2018.11.27. 13:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
November 27-től katonai menetoszlopok megjelenésére kell számítani a déli határ közelében. A „reagáló képesség” ellenőrzése a cél.
Magyarország biztonságának szavatolása érdekében együtt gyakorolnak a rendőrök és a katonák a határok mentén – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A tárca keddi közleményében azt írja: „az ország déli határszakaszán a kormány döntését követően, az illegális migráció elleni védelem érdekében 2015 őszén megépült határkerítés és védelmi vonal mentén az állandó rendőri és katonai jelenlét Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében folyamatosan fenntartott készenlétet jelent”. Mint írják, a 2018 nyara óta készenléti szolgálatban lévő katonai egységek „reagáló képességének ellenőrzésére” november 27-től december 1-ig ellenőrző gyakorlatot rendeltek el.   „A gyakorlat célja a határvédelmi feladatokba bevont katonai alakulatok felkészültségének, reagáló képességének, a logisztikai támogatás gördülékenységének ellenőrzése, a feladattal összefüggő katonai képességek gyakorlása, valamint a rendőri erőkkel kialakított együttműködés szinten tartása” – teszik hozzá. A HM közleménye szerint
az elrendeléstől a feladat végrehajtásáig katonai menetoszlopok megjelenésére kell számítani a déli határszakasz felé vezető főutakon, valamint több helyszínen közvetlenül a határ körzetében, illetve annak mentén.

Szerző

1500 forintot ér egy apa vagy egy anya az államnak - az egyszülős családok csúsznak a nyomorba

Publikálás dátuma
2018.11.27. 12:29
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az egyedülálló szülők fele szegénységben, vagy mélyszegénységben él - e családok családok sok esetben kiszorulnak a társadalomból, magyarázta Nagy Anna az ATV-nAz Egyedülálló Szülők Klubjának kuratóriumi elnöke szomorúan konstatálta, hogy a "magukra maradt" szülők nem kapnak semmiféle plusz támogatást: mindössze 1500 forinttal több a családi pótlék gyerekenként, mint két szülő esetében.
Ráadásul ma csak az fizet gyerektartást, aki akar - hiába vannak elvben büntetőjogi következmények, a folyamat hosszú, a gyereknek pedig addig is kell iskolába járnia, ennie, öltözködnie. Budapesten átlagosan 15 ezer forint a gyerektartás összege. Korábban a fizetés bizonyos százalékát állapították meg gyerektartásként, most viszont a bíró fix összeget ítél meg , amit az határoz meg, hogy milyen igényei vannak a gyereknek, milyen nevelési szükségletei vannak, és milyen háttérrel rendelkeznek a szülők. Például egyre gyakoribb az a helyzet, hogy minimálbérre van bejelentve a szülő, így csak nagyon kevés tartásdíj van megállapítva, holott valójában jóval több a jövedelme.
Szerző
Frissítve: 2018.11.27. 15:55

Sírásás, csempészés, nőverés - és ma tényleg ez a politika

Publikálás dátuma
2018.11.27. 12:05

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A kormány cinkos a nők elleni erőszakban, a munkavállalók kizsákmányolásában, a környezet rombolásában és még az embercsempészethez is - erről szólt az Országgyűlés.
Rangemelkedéssel nyitott a Tisztelt Ház:  a jegyző ismertette Áder János átiratát arról, hogy a köztársasági elnök a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezte ki Kovács Zoltánt, 2018. december 1-jei hatállyal, aki eddig a kormányszóvivőként dolgozott. Aztán támadásba lendült az ellenzék.

A kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz

A kormány asszisztál a nők elleni erőszakhoz, "tettestársként bátorítja az erőszaktevőket", mert nem nyújt megfelelő védelmet a bántalmazott magyar nőknek - jelentette ki a szocialista Gurmai Zita. Konkrét bűneseteket említve vonta meg a mérleget:
a bántalmazott nők igazságszolgáltatás helyett megaláztatást és érzéketlenséget kapnak, a jogalkalmazás szintjén is működik a zsigeri áldozathibáztatás.

Gurmai Zita hiányolta az isztambuli egyezmény ratifikálását és követelte, hogy a magyar nők kapják meg a védelmet az erőszak minden formájával szemben. Ide tartozik a Fidesz-KDNP legújabb ötlete, a rabszolgatörvény is, ami a túlórapénzek visszatarthatóságát megteremtve létbizonytalansághoz, kiszolgáltatottsághoz vezet, ha megszavazzák.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára előbb gyurcsányozott egyet, mielőtt kifejtette volna: az isztambuli egyezmény azért nem kell, mert a magyar büntetőjogi szabályok elegendőek, és minden a legnagyobb rendben.

A magyar munkások sírját ássák éppen

A készülő rabszolgatörvény miatt emelt szót a jobbikos Pintér Tamás, hangsúlyozva, az heti hat nap munkához és visszaélések sorához vezet. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint nem kell aggódni, hetente mindössze 48 órát kellhet majd dolgozni. Mindezt a munkaerőpiac kedvéért.
Pintér Tamás (Jobbik) Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők munka törvénykönyvét módosító javaslata ellen szólalt fel. A rabszolgatörvényként elhíresült indítványt munkavállaló-ellenesnek minősítette. Szerinte
visszaélésekhez vezethet, ha a túlmunkákkal 3 év alatt kell elszámolni, a túlórák számának "drasztikus növelése" pedig heti egy plusz munkanapot jelent majd.

Ezzel a magyar gazdaság és a magyar munkások sírját ássák meg - hangoztatta a jobbikos politikus, kijelentve: a javasolt változtatásokat életellenesnek tartják, azok szerintük a gazdasági kivándorlást ösztönzik majd, embertelenek, családellenesek, és csak a multik érdekeit szolgálják.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a javaslat a munkaerőkeret jobb alkalmazása feltételeinek megteremtését célozza, azt, hogy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók számára az aktuális gazdasági környezethez igazodó körülményeket teremtsen. A javaslatot nem védte vele, de Bodó megemlítette, hogy a bérek átlaga növekszik (mely egyébként nem jelenti, hogy az átlagos bérek is nőnének; a munkavállalók kétharmada az átlag alatt keres). És megemlítette még, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a minimálbérek is (mely egyébként leginkább a 2008-as gazdasági válság végének köszönhető).
Majd a vádakat lényegében elismételve azt is mondta az államtitkár: a 48 órát nem haladhatja meg a heti munkaidő a túlórát is beleértve, utóbbi maximális mértéke pedig a napi és heti pihenőidő, a heti munkaidő és az éves szabadság rendelkezéseinek fényében alakítható ki.

Embercsempész kormánya van az országnak

Eljön egyszer a számonkérés ideje, szögezte le a DK-s Gréczy Zsolt, aki a Gruevszki-ügyet kérte számon as kormányon. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt becsmérlésként aposztrofálta, mert minden törvényesen zajlott, csak sajnos a részletekről nem szabad beszélnie.
Gréczy Zsolt (DK) Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültként történt befogadása kapcsán kijelentette, Magyarországnak embercsempész kormánya és miniszterelnöke van. Orbán Viktornak egy köztörvényes bűnöző a szövetségese - hangoztatta.
Kinek az érdekeit képviselte Orbán a macedón politikus befogadásakor? Mit tudhat Vlagyimir Putyin Orbán Viktorról?

- tette föl a kérdést. Szerinte ez az ügy maga "a kommunista tempó", Hruscsov, Kádár és Tito rakosgatta így az embereket. Közölte, még egyetlen diktátor sem maradt hatalmon, Orbán sem fog maradni, eljön a számonkérés ideje.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan visszautasította a miniszterelnököt és a kormányt ért "becsmérlő szavakat". Állítása szerint a bevándorlási hivatal eljárása mindenben megfelelt a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak, arról azonban részletes tájékoztatás nem adható.

Népszámlálás: név megadása kötelező

Név rögzítése nélküli népszámlálást kért a párbeszédes Mellár Tamás, aki szerint ha nem anonim a következő adatfelvétel, akkor az emberek jobb esetben nem válaszolnak majd, rosszabb esetben pedig nem merik majd az igazat mondani. Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára meglepő módon éppen a szakmaisága miatt kötött bele Mellárba.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt szorgalmazta, legyen továbbra is név nélküli a népszámlálás adatfelvétele, amely 2021-ben esedékes. Szerinte ha a nevet is meg kell adni, akkor az emberek a szenzitív kérdésekre meg fogják tagadni a válaszadást és fennáll az adatok kijátszásának veszélye is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a képviselő, aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal vezetője volt, szakmai "nünükéjét" kéri számon. Rámutatott, 2001-ben volt az első olyan népszámlálás, amikor nem vették fel a neveket. Ez éppen Mellár Tamás és Majtényi László akkori adatvédelmi biztos felvetésére történt így.

Sokévnyi önző rombolás koronája lehetne a Csarna-völgy kisvasútja

Kivégezte a magyar környezetvédelmet a kormány - emlékeztetett tények felsorolásával az LMP-s Schmuck Erzsébet. Egy környezetvédelmi minisztérium felállítását kérte, és garanciát, hogy nem lesz csarna-völgyi kisvasút. Nagy István agrárminiszter szerint alig történt elbocsátás minisztériumában.
Schmuck Erzsébet (LMP) azt vetette a kormány szemére, hogy 2010-ben felszámolta az önálló környezetvédelmi minisztériumot, később pedig súlytalanná tette a háttérintézményeket is.
A kormány politikája mindig arról szól, miképpen lehet egy beruházás Fideszhez közel álló vállalkozójának érdekét a környezetvédelmi érdek elé helyezni

- értékelt. Hozzátette: az elmúlt évek rombolását a közelmúltban tökélyre vitték, az Agrárminisztérium környezeti államtitkársága munkatársainak 40 százalékát leépítették. A képviselő garanciát kért arra, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban fekvő Csarna-völgyében soha nem valósul meg a kisvasút-beruházás. Az LMP-s politikus önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását sürgette.
Nagy István agrárminiszter cáfolta a negyvenszázalékos elbocsátásról szóló hírt, szerinte összesen 2,7 százalékról van szó. Közölte, semmilyen kisvasút nem fog épülni a Csarna-völgyében, erre garancia, hogy a terület az állami erdőgazdálkodó vagyonkezeléséből átkerült a természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának vagyonkezelésébe.
Frissítve: 2018.11.28. 06:05