Az túl kevés, hogy a kormány kifizeti a túlórát: ezt akarják a rendőrök, a tűzoltók, a börtönőrök

Publikálás dátuma
2018.11.28 06:45

Molnár Ádám
Az hagyján, hogy a kabinet egy képtelen helyzetből kihátrált, de az igazán fontos az, hogy a környező országokban sokkal több pénzért dolgoznak sokkal kevesebbet.
Majdnem egységes az öröm a honvédségi és rendvédelmi dolgozók körében, amiért újabb négy évig kifizethetik nekik a túlórapénzeket és nem csak szabadnapokat kaphatnak a pluszmunkáért cserébe. A parlament kedd 176 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatát, hogy 2022 végéig megmaradjon a lehetőség, ami jövő januártól a módosítás nélkül megszűnt volna.
A módosítást eredetileg a szocialista Harangozó Tamás, majd az LMP-s Demeter Márta javasolta, de végül – nehogy az ellenzék profitáljon az ügyből – a Kósa Lajos vezette fideszes többségű honvédelmi és rendészeti bizottság neve alatt futott az előterjesztés.  Ennél nagyobb baj az: a legtöbb érintett szakma érdekvédői nem átmeneti megoldást szerettek volna, hanem az uniós elvárásoknak megfelelő munkaidőt és béreket.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza szerint a túlórapénzek kifizetésének tervezett megszüntetése a szakmai munka szempontjából elfogadhatatlan lett volna, hiszen azért rendelnek el túlórákat, mert nincs elég ember a feladatok elvégzésére és nem lesz a következő hónapban sem, amikor ki kellene adni a szabadnapokat. Az érdekvédők abban reménykednek, hogy négy év alatt végleges megoldás születhet, mer egy dologban biztosak: soha nem lesz annyi rendőr, mint amennyi a feladatok maradéktalan ellátásához kellene. Ráadásul, amióta a határvédelemben sok rendőr dolgozik, sokkal több túlórát kell elrendelni a déli határon, és az ország valamennyi megyéjében. A büntetés-végrehajtás szóvivője, Orosz Zoltán úgy fogalmazott, náluk örül az állomány a lépésnek, a hivatásos tűzoltók azonban inkább tisztességes bért és rövidebb munkaidőt szeretnének, mert a rendvédelmi szervek közül az ő dolgozóik töltik a legtöbb időt munkával. – Nem örülünk, hogy tovább túlórázhatnak a dolgozók – jelentette ki lapunknak Antalfi Zsolt, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet társelnöke. Az érdekvédelmi vezető kiemelte: ma egy tíz éve náluk lévő, tűzesetekhez kivonuló tűzoltó nettó 168 ezer forintot keres és a 24/48 órás beosztás miatt többet dolgozik, mint bármelyik társszervezetben lévő kollégája. Itt tehát már a 204 órás alapmunkaidőbe is be van építve egy túlóra mennyiség, amit nem fizetnek ki pluszban. Ehhez akkor jön további túlmunka, ha nincsenek elegen a normális forgásban dolgozó másik két csapatban, márpedig most legalább 9 százalékos a létszámhiány. – Arra kellene megoldást találni, hogy kevesebbet dolgozzanak az emberek tisztességes bérért, nem pedig azért kellene ujjongani, mert pénzért túlórázhatnak – jelentette ki. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint is csak annak lehet örülni, hogy nem vész el a túlóra elszámolása, mert ő is úgy látja, a szabadnapokat nem tudnák kiadni. Ma 36 év alatti az állomány átlagéletkora, de a 40 fölöttiek már a távozáson gondolkodnak, hiszen 60 éves korukig kellene bírniuk az erős fizikai megterhelést. Ezt jó, ha száz tűzoltóból három meg tudja csinálni, ennyi embernek pedig nem tudnak majd könnyebb munkát kínálni – hangsúlyozta. Olyan hosszú távú életpályamodell kellene, hogy akkor is lásson jövőt maga előtt a tűzoltó, ha már nem tudja ellátni a feladatát. Most a szolgálati nyugdíj szitokszó a belügyi tárgyalásokon – ezt mindkét szakszervezet vezetője hangsúlyozta, ahogy azt is, hogy a környező országok mindegyikében kisebb a munkaidő és sokkal több a pénz, a V4 országokban rajtunk kívül mindenhol működik valamilyen szolgálati nyugdíj-rendszer. A tűzoltók pesszimizmusát fokozza, hogy szakszervezeteik szerint ezen a területen sem működik érdemi egyeztetés a dolgozókat érintő kérdésekről.
Frissítve: 2018.11.28 06:56

Sztrájkra hangolva: nem fogadták el a postás szakszervezetek az állami cég bérajánlatát

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:34

Népszava
Demonstrációra készülnek a Magyar Posta dolgozói, mert a munkáltató nem ment bele átlagos 10 százalékos béremelési követelésükbe.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy hamarosan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Vám utcai irodája elé vonulnak. Fel akarják hívni az állami vállalatok működéséért felelős vezető figyelmét arra, hogy a 30, sőt egyes területeken 40 százalékos elvándorlás miatt a stabil dolgozók helyzetet tarthatatlan, van olyan postahivatal, ahol 30 kézbesítő 50 körzetet visz, de nagy a létszámhiány a logisztikai területen és a hivatali felvételi ablakoknál is. Miután a miniszternek február elején írt béremelést kérő levelükre nem érkezett válasz, a Posta vezetése pedig nem fogadta el a dolgozók bérkövetelését, a POFÉSZ választmánya demonstrációs bizottság létrehozásáról döntött, amihez csatlakozik a szintén a Munkástanácsokhoz tartozó Kézbesítők Szakszervezete is. Ádám István tájékoztatása szerint a 2017-ben megkötött hároméves 32 százalékos bérmegállapodás keretében 2019-re mindössze 6 százalékos emelés maradt, amit a Posta vezetése megtoldott plusz két százalékkal, de ez sem képes megállítani az elvándorlást. Az érdekvédők azért akarnak nagyobb mértékű emelést elérni, mert a cég régi alkalmazottai is jó esetben bruttó 250-270 ezer forintot keresnek, ami nem elég a megtartásukhoz. Azért döntöttek egy szombati demonstráció megszervezéséről, hogy a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát, de a POFÉSZ elnöke azt is elmondta lapunknak, ha eredménytelen marad az akció, akkor készek a még elégséges szolgáltatások meghatározásáért a bírósághoz fordulni, hogy megszervezhessenek egy részleges, de több postai területet érintő sztrájkot is, ha nem sikerül megállapodni az idei béremelésről.

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.