túlórapénz;rendvédelmiek;

Az túl kevés, hogy a kormány kifizeti a túlórát: ezt akarják a rendőrök, a tűzoltók, a börtönőrök

Az hagyján, hogy a kabinet egy képtelen helyzetből kihátrált, de az igazán fontos az, hogy a környező országokban sokkal több pénzért dolgoznak sokkal kevesebbet.

Majdnem egységes az öröm a honvédségi és rendvédelmi dolgozók körében, amiért újabb négy évig kifizethetik nekik a túlórapénzeket és nem csak szabadnapokat kaphatnak a pluszmunkáért cserébe. A parlament kedd 176 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatát, hogy 2022 végéig megmaradjon a lehetőség, ami jövő januártól a módosítás nélkül megszűnt volna.

A módosítást eredetileg a szocialista Harangozó Tamás, majd az LMP-s Demeter Márta javasolta, de végül – nehogy az ellenzék profitáljon az ügyből – a Kósa Lajos vezette fideszes többségű honvédelmi és rendészeti bizottság neve alatt futott az előterjesztés.  Ennél nagyobb baj az: a legtöbb érintett szakma érdekvédői nem átmeneti megoldást szerettek volna, hanem az uniós elvárásoknak megfelelő munkaidőt és béreket.

A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza szerint a túlórapénzek kifizetésének tervezett megszüntetése a szakmai munka szempontjából elfogadhatatlan lett volna, hiszen azért rendelnek el túlórákat, mert nincs elég ember a feladatok elvégzésére és nem lesz a következő hónapban sem, amikor ki kellene adni a szabadnapokat. Az érdekvédők abban reménykednek, hogy négy év alatt végleges megoldás születhet, mer egy dologban biztosak: soha nem lesz annyi rendőr, mint amennyi a feladatok maradéktalan ellátásához kellene. Ráadásul, amióta a határvédelemben sok rendőr dolgozik, sokkal több túlórát kell elrendelni a déli határon, és az ország valamennyi megyéjében.

A büntetés-végrehajtás szóvivője, Orosz Zoltán úgy fogalmazott, náluk örül az állomány a lépésnek, a hivatásos tűzoltók azonban inkább tisztességes bért és rövidebb munkaidőt szeretnének, mert a rendvédelmi szervek közül az ő dolgozóik töltik a legtöbb időt munkával.

– Nem örülünk, hogy tovább túlórázhatnak a dolgozók – jelentette ki lapunknak Antalfi Zsolt, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet társelnöke. Az érdekvédelmi vezető kiemelte: ma egy tíz éve náluk lévő, tűzesetekhez kivonuló tűzoltó nettó 168 ezer forintot keres és a 24/48 órás beosztás miatt többet dolgozik, mint bármelyik társszervezetben lévő kollégája. Itt tehát már a 204 órás alapmunkaidőbe is be van építve egy túlóra mennyiség, amit nem fizetnek ki pluszban. Ehhez akkor jön további túlmunka, ha nincsenek elegen a normális forgásban dolgozó másik két csapatban, márpedig most legalább 9 százalékos a létszámhiány. – Arra kellene megoldást találni, hogy kevesebbet dolgozzanak az emberek tisztességes bérért, nem pedig azért kellene ujjongani, mert pénzért túlórázhatnak – jelentette ki.

Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint is csak annak lehet örülni, hogy nem vész el a túlóra elszámolása, mert ő is úgy látja, a szabadnapokat nem tudnák kiadni. Ma 36 év alatti az állomány átlagéletkora, de a 40 fölöttiek már a távozáson gondolkodnak, hiszen 60 éves korukig kellene bírniuk az erős fizikai megterhelést. Ezt jó, ha száz tűzoltóból három meg tudja csinálni, ennyi embernek pedig nem tudnak majd könnyebb munkát kínálni – hangsúlyozta. Olyan hosszú távú életpályamodell kellene, hogy akkor is lásson jövőt maga előtt a tűzoltó, ha már nem tudja ellátni a feladatát.

Most a szolgálati nyugdíj szitokszó a belügyi tárgyalásokon – ezt mindkét szakszervezet vezetője hangsúlyozta, ahogy azt is, hogy a környező országok mindegyikében kisebb a munkaidő és sokkal több a pénz, a V4 országokban rajtunk kívül mindenhol működik valamilyen szolgálati nyugdíj-rendszer. A tűzoltók pesszimizmusát fokozza, hogy szakszervezeteik szerint ezen a területen sem működik érdemi egyeztetés a dolgozókat érintő kérdésekről.