A Fidesz csöppet apadt, az ellenzék hullámzik

Publikálás dátuma
2018.11.27 18:35

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Százezer fideszes csatlakozhatott az ellenzékhez október óta.
Míg a Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum egyre erősödik, a Jobbik támogatottsága tovább csökken a választó korú népesség körében - derül ki a ZRI Závech Research legújabb, novemberi felméréséből. asdasd
A Kutyapárt és a Momentum 1-1 százalékot erősödött októberhez képest, ezzel pedig már 3 százalékponton Utóbbi még jobban áll a biztos pártválasztók körében, ahol az októberi 4 után elérte az 5 százalékot. Az LMP-nek is sikerült növelnie népszerűségét, pontosabban fogalmazva egy kicsit visszaszerzett a tőle elforduló választók tömegéből: a teljes népesség immár 3 százaléka szeret (nemrég még 2 százalék volt ez az arány).
A Jobbik kedveltsége tovább apadt, novemberben a korábbi 8 helyett már csak 7 százalékon áll. A biztos pártválasztók körében ugyanakkor megmaradt 12 százalékon. (A stagnálás jellemzi a pártból kivált Mi Hazánk Mozgalmat is: mindkét csoportban 1 százalékot tud.)
Az MSZP-t az októberhez hasonlóan novemberben is 11 százalékra mérték a biztos pártválasztók között, és 7-re az összes szavazókorú körében. A DK előbbi csoportban 1 százalékpontot vesztve 8 százalékra került, míg utóbbiban 5 százalékon áll. A Párbeszédre a biztos pártválasztóknak az októberi 2 után már csak 1 százaléka voksolna, a teljes választókorú népesség körében pedig változatlan maradt 1 százaléos népszerűsége.
A Fidesz népszerűsége a biztos pártválasztókat tekintve: az októberi 57-ről 55 százalékra esett. A teljes választókorú népességet nézve viszont megmaradt 36 százalékon. Ez azt jelenti, nagyjából 100 ezer ember fordított hátat a kormánypártnak. Ők pedig az ellenzéket erősítik: minthogy novemberben egy százalékkal csökkent a párttal nem bírók száma is, összesen 180 ezer választó csatlakozott a Fidesz-KDNP kihívóihoz.
Novemberben a választókorúak 33 százaléka nem talált magának, és a ZRI kérdésére 1 százalék nevezett meg a fent felsoroltak közt nem szereplő politikai pártot.
2018.11.27 18:35

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38