Magyarországon 29 európai állam közül a 8. legolcsóbb a lakossági rezsi - vonható átlag az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég 2018 I. félévi adatokkal frissített kimutatásából. Ez némi javulás a tavalyi év második feléhez képest, amikor 30 adatszolgáltató közül mi számítottunk a 9. legjobbnak. A rezsicsökkentési hullám után, 2014 és 2015 II. félévében ugyanakkor már álltunk ennél kedvezőbb, 7. helyen is.
Lapunk szokás szerint a főbb gáz- és áramtarifákat tekintette át azok tényleges szintje, illetve a fizetések szerinti mutató alapján, az összes felmért állam, valamint az EU-tagok körében. Ebből az év első felére 24 különböző magyar rezsihelyezés adódik.
A bőség zavara leginkább a pártpropagandát segíti, ami ebből kénye-kedve szerint mazsolázgat. Bár - a fideszes szólamoktól eltérően - egyik első félévi összevetés szerint se tekinthetjük magunkat aranyérmesnek, a két legalsó gázfogyasztási sávban a tényleges ár szerint a felmért 24 EU-tagállam körében Románia után a dobogó második fokán állunk. Litvánia mögött ugyane helyezést mondhatjuk magunknak 28 uniós adatszolgáltató körében a fizetésekhez viszonyított legkisebb áramfogyasztás utáni tarifa szerint is. Ám, pusztán a példa kedvéért, a fizetésekhez hasonlított legnagyobb gázfogyasztási tarifánk 23 EU-tagállamból csak a 12. legalacsonyabb, a 26 tagú teljes listán a 13., a fizetésekhez viszonyított legnagyobb áramfogyasztási tarifánk pedig 35 közül a 15. A többi helyezésünk e két érték között mozog.
Tekintettel arra, hogy szinte minden félévben más - általában emelkedő - az adatot szolgáltató államok száma, helyezésünk csak a teljes létszámhoz viszonyítva hasonlítható a korábbi félévekhez. Így lapunk a nálunk olcsóbb államok arányait vetette össze. Ebből az előző év második feléhez képest némiképp javuló rezsihelyezés adódik. Ám ennél 2014 II. félévétől 2016 I. félévéig álltunk már jobban is. Bár azóta kissé romlott a helyzet, alapvetően tartjuk magunkat. Eszerint az Eurostat-felmérésekben szereplő államok ötöde tartósan olcsóbb nálunk.
Ezt alapvetően két esemény, az Orbán-kabinet öt évvel ezelőtti rezsicsökkentése, majd az azt követő nemzetközi rezsicsökkenés magyarázza. A statisztika tanúsága szerint, bár az MSZP-kormánynak sikerült az országot pont a 2010-es választásokra a legrosszabb viszonylagos rezsiszintre juttatnia, az a fideszes propagandafordulat, hogy ekkor nálunk lett volna a legmagasabb a rezsi, se összeurópai, se EU-szinten nem valós. Ezután viszont a helyzet kétségkívül fokozatos enyhülésnek indult. 2013-ban az Orbán-kabinet kifejezett politikai döntést hozott a rezsidíjak csökkentéséről, hisz az épp csúcson lévő nemzetközi árak erre nem szolgáltattak alapot. Ez a magyar helyezés jelentős javulását hozta.
Ám hamarosan az energiatőzsdék beszakadtak. Az Orbán-kabinet erről se vett tudomást. Így ekkor a liberális ármegállapítású államok előztek be. Azóta nagyjából beállt a szintünk. 2016 II. félévétől Magyarország átlaghelyezése hullámzóan javul, bár még mindig nem értük el a rezsicsökkentés utáni éveket. A jövőre nézve kérdés, meddig tart a nemzetközi drágulás, amihez az Orbán-kabinet továbbra se alkalmazkodik. Kérdés az is, hogy az alapanyagait leginkább külföldről beszerző energiaszektor meddig bírja ezt a nyomást.
Magyarország 0,1922 - 16,373 Ausztria 0,2403 - 17,6076 Románia 0,2673 - 18,7692 Csehország 0,3087 - 18,7705 Németország 0,3428 - 28,4333
* purchasing power standard (pps): a lakosság vásárlóereje és energiaára arányából képzett viszonyszám; minél alacsonyabb, annál könnyebb a rezsi kifizetése Forrás: Eurostat, Népszava-számítás
