„Megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak” - interjú Kósa Lajossal

Publikálás dátuma
2018.11.28 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A fideszes politikust a „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslatáról, konteóról, Gruevszkiről, CEU-ról, BMW motorkerékpárokról kérdeztük.
Egyeztetett valakivel, mielőtt benyújtotta a túlórakeretet megemelő javaslatát? A parlamenti benyújtás előtt? Igen. Nem. Nem kellett volna például a szakszervezetekkel egyeztetni? Nem. Egy javaslatról akkor lehet egyeztetni, ha előterjesztették. A parlamenti benyújtás után. Ezután történik a szakmai egyeztetés. Magam is beszélni fogok az érdekeltekkel, a munkavállalók képviselőivel például szerdán találkozom. A szövegezés teljesen az ön munkája? A frakciónak van egy kitűnő szakértői gárdája, amely két csoportból áll. Én a jogi csoport segítségét vettem igénybe, ezt teszem mindig. Természetes, hogy a saját szakértőinkre támaszkodom. Varga Mihály pénzügyminiszter még nem foglalt állást, ön szerint a kormány támogatni fogja? Remélem, hogy a végső változatot igen. A javaslata már korábban is felmerült, de a Fidesz elvetette azt. Az a javaslat nem ment végig, mert véget ért a parlamenti ciklus. A probléma fennmaradt, nevezetesen az, hogy hogyan lehet a magyar gazdaság hatékonyságát növelni a munkaszervezés eszközeivel. Alapvetően a német modellt használtam, azt gondolom, hogy a német gazdaság hatékony, a munkavállalók érdekvédelme jó. Magyarországon jó az érdekvédelem, vagy például a sztrájktörvény? A magyar sztrájkjogról való szabályozás megfelelő, teljesíti a funkcióját. Vannak, akik azt mondják, a javaslatával visszatérünk a XIX-XX. század fordulójához, amikor a 8 órás napi munkáért kellett küzdeni. Ezt azok mondják, akik nem ismerik a javaslatomat. Nincs így természetesen. Ha egy árucikk iránti kereslet nagy és a cég akarja tartani a piaci versenyt, akkor megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak. Cserébe viszont kötelező a többletmunkának megfelelő munkaidőt az elszámolási időszakra vonatkozóan visszaadni. Amikor ugyanis kisebb az igény, van, hogy négy-hat órát kell csak dolgozni. A lényeg, hogy az elszámolási időszakban kijöjjön a napi 8 óra munka heti 5 munkanappal. A jelenlegi egy év helyett három évre módosítanánk az elszámolás idejét, a munkaidőkeretet. Többet nem fognak dolgozni a munkavállalók, hiszen valamikor sok a munka, de cserébe tudjuk, hogy lesz kevesebb is. A jövedelmet sem érinti, jó a dolgozóknak és a vállalatoknak is. Nem lenne jobb egy kollektív szerződésben ezt lefektetni? Ma 250 óra túlmunkát (figyelem, ez nem rendkívüli munkavégzés, azt azonnal ki kell fizetni) lehet elrendelni előre tervezetten úgy, hogy a 12 hónapos időkeretben azt is vissza kell adni. Eközben arra is figyelni kell, hogy semmilyen körülmények között nem lehet a heti munkaidő 48 óránál több. 300 óra is lehet úgy, ha ezt a vállalatnál engedi a kollektív szerződés. Ha innen tovább akarunk lépni 400 órára, meg kell találni ennek azt a módját, amellyel eszközöket adunk a munkavállalók kezébe, hogy tényleges alkupozícióban legyenek a munkaadókkal való egyeztetés kapcsán. Ez lehet a kollektív szerződés, lehet a munkavállaló személyes engedélye. Majd az egyeztetések és a vita alapján eldől, melyik látszik jobbnak. Ma inkább a versenyképesség, a hatékonyság, a célszerűség oldaláról közelíteném a kérdést, ezért talán az a jobb, ha az adott üzem dolgozói egyeznek meg az adott üzemmel. A kollektív szerződéssel az a probléma, hogy nem mindenütt van, az ágazati kollektív szerződés esetén probléma, hogy nehéz lehatárolni a hatókörét. Voltak olyan szakmák, így a közlekedésben dolgozók, orvosok, akik azt mondják: ha huzamosabb ideig túlmunkára kötelezik őket, akkor az veszélyes is lehet. Ez igaz. De az ő foglalkoztatásukra külön, speciális szabályok vonatkoznak. Egy kamionsofőr hiába kötelezett napi nyolc óra munkavégzésre, nem vezethet napi nyolc órán keresztül egyfolytában. Az orvosi ügyelet sem csak úgy általában szabályozza a munka törvénykönyve. Tehát ezekre a speciális foglalkoztatási csoportokra külön ágazati szabályok vonatkoznak. Amiről pedig most beszélünk az egy általános szabályozás, reményeim szerin az eddiginél rugalmasabb. Van összefüggés aközött, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben és éppen ön kezdeményezett rugalmasabb munkaidő-szabályozást? Nincs. Debreceni képviselő vagyok, korábban debreceni polgármester, a BMW jön Debrecenbe. Más összefüggés nincs. Minden más konteó. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a német cégek örömét szolgálja majd ez a módosítás. A német cégek vélhetően azért örülnek, mert a német szabályozás, a német munkaidőkeret-számítás hasonló. Megjegyzem, hogy ha az ellenzék most bérrabszolgaságot, súlyos kizsákmányolást, hatékonyságvesztést vizionál, akkor Németországban is bérrabszolgaság, rettenet, súlyos kizsákmányolás van. Az állami munkaügyi hatóságok felmérései azt mutatják, az ellenőrzött munkaadók kétharmada is trükközik a munkaidővel. Valóban vannak ilyen anomáliák. De például ha 36 hónapra bővítjük a munkaidő elszámolási keretét az eddigi 12-ről, ahogy az az új javaslatban áll, akkor sokkal kevésbé kell trükközni. Én nem akarom kiszolgáltatni a munkavállalókat, viszont szeretném azt, hogy ha lehet, akkor a magyar gazdaság versenyképességét erősítsük jó munkaszervezési megoldásokkal. A javaslata kitér a munkaerő kölcsönzőkre is. Itt milyen változás jön? Szeretném garantálni, hogy a munkaerő kölcsönző cégek által kiközvetített munkavállalók is megkapják garantáltan a minimálbért. Mert a napnál világosabb, hogy ha egy munkaerő kölcsönző olyan szolgáltatási díjért vállal el egy munkát, amiből nem lehet kigazdálkodni a minimálbért, a járulékokat, az adót, akkor ott valakit meg fognak károsítani. Ez lehet a munkavállaló vagy az állam. Ezért arra teszek javaslatot, a kormány határozza meg azt a minimális szolgáltatási díjat, ami alatt nem lehet ilyen megbízást elvállalni. Ez durván fél millió embert érint. Szombaton lejár az a határidő, amit a CEU adott a kormánynak és az amerikai nagykövetségnek arra, hogy megállapodjanak az egyetem jövőjéről Magyarországon. Ennek jele sincs. Mi történik ön szerint az egyetemmel? Melyikkel? Mert CEU néven három szervezet is van és Soros György jellegzetes taktikája, hogy sosem lehet tudni, melyikről beszél. A Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni. Nem végez graduális, csak posztgraduális képzést, itt van Budapest belvárosában, nem tennék nagy összeget arra, hogy elmegy. Bécsben az év végén vagy januárban indul az akkreditációja több olyan szaknak, képzésnek is, ami most még Budapesten van. Bécsben akkreditálnak olyan szakokat, amiknek a tanszékei, az oktatói, a hallgatói is Budapesten vannak. Mi ez, ha nem blöff? Én Torontóba költözök attól, hogy vettem egy torontói képeslapot és hazaküldöm? Nem fognak elköltözni. Nem is akarnak elköltözni, mert jól látják: Budapest jobb hely, mint Bécs. Történhetett direkt politikai beavatkozás nélkül Nikola Gruevszki politikai menedékjogának elbírálása, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezérigazgatója a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén azt mondta, a procedúra hosszú lesz, ehhez képest három órával később már meg is kapta a menedékjogot. Fogalmam sincs, mert életemben egyetlen konkrét menekültügyi eljárásba nem tekintettem be, nem is tehetem. Ezt az ellenzék akarja. Gruevszkit a macedón hatóságok sem tartották az országban, akkor kinek is kellett volna elfogatóparancs híján elfogni? Az EU országjelentése a macedón igazságszolgáltatásról azt állította, befolyásolt politikai értelemben. Ezt az országjelentést, ami rengeteg pozitív megállapítást tartalmaz az igazságszolgáltatásra is, például Tőkés László is támogatta a Fidesz-frakció tagjaként az Európai Parlamentben. Azért támogatta, mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve. Nem kellene megmagyaráznia, hogy az édesanyja cége által lízingelt nagy értékű motorral jár? Nem azzal járok, az ezt állító sajtóorgánumok nem mondtak igazat. Nekem semmi közöm ahhoz a motorhoz. Az a kép, ami a frakcióülésen ábrázol egy motorral, egy másik típus. Az egész egy primitív hazugsághalmaz.
Frissítve: 2018.11.28 06:36

Orbán romboló és kártékony – a néppárti döntés mindent vitt az Országgyűlésben

Publikálás dátuma
2019.03.25 13:18

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Felfüggesztési hazugsággal vádolták a Fideszt, meg azzal, hogy nem tudja, ki is az ország ellensége.
A parlament hétfőn, a második hét első munkanapján fejezi be kéthetes ülését. Az ülésnapon elsőként elhangzott, hogy Hegedüs Loránté 2019. március 21-én lemondott a képviselői mandátumáról, a képviselők létszáma jelenleg 198 fő. Ezt követően megkezdődtek a napirend előtti felszólalások. 

A migránsokkal a KGB bankjáról terelnék a figyelmet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, nem hajtják végre a globális migrációs csomag egyetlen pontját sem, és megismételte: „nem hagyjuk, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”. Úgy véli, új csata kezdődik, ezúttal a titkos bevándorláspárti tervek alkotása ellen. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője válaszul közölte, szerinte Szijjártónak az lenne a feladata, hogy kiáll Brüsszelben a magyar érdekek mellett, az MSZP-s Hiller István pedig arról beszélt: az Európai Unió nem ellenségünk, nem az EU-tól kell megvédeni hazánkat. Semmiképpen sem helyes külpolitika, ha a szövetségesünket ellenségnek tekintjük, keletre nézve pedig a nem szövetségesünket barátunknak. A DK-s Arató Gergely arra hívta fel a figyelmet: az ENSZ-csomag nem kötelező érvényű dokumentum, és Magyarországgal szemben azért vannak kötelezettségszegési eljárások, mert a magyar polgárok jogait és a jogállamot nem tisztelik. A párbeszédes Tordai Bence terelésnek, „B kategóriás konteónak” nevezte a miniszter által elmondottakat, szerinte a Fidesz néppárti felfüggesztéséről, a KGB bankjának Budapestre településéről akarják elterelni a figyelmet.

Csak a kiváltságosok

Ezután Korózs Lajos, az MSZP képviselője szólalt fel: kiemelte, hogy értékrendbeli különbségekről van szó, a Fidesz csak a kiváltságosoknak akar jobblétet. Szilágyi György „Hanyas vagy” című versét átköltve sorolta, milyen ellentét feszül a kormánypártok és az MSZP politikája között, példaként pedig egyebek mellett a túlóratörvényt és a várólistákat említette. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszolt: szerinte a Fidesz-KDNP kormánynak kellett eljönnie a minimálbéremelésért, a munkavállalókat és kisvállalkozókat terhelő adók csökkenéséért.

Kiszorítás-vádra múltidézéssel felelnek

Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy a Fidesz (miután megszületett a felfüggesztésről szóló döntés az EPP-ben) folyamatosan győzelemről beszélt, és arról, hogy önként függesztik fel tagságukat pártcsaládjukban. Szerinte a magyar kormánypárt így nem tudja majd a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni, például a következő hétéves uniós költségvetés vitájában sem. Ez az igazi katasztrófája a Fidesz politikájának és annak a diplomáciának, amelyet Szijjártó Péter neve fémjelez, és az EP-választások tétje, hogy megmaradhatunk-e az Európai Unióban tagként – tette hozzá. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára egyebek mellett azzal védekezett, hogy a Jobbik korábban az uniós kilépés miatt kampányolt. Most pedig megint „az üléspont határozza meg” az álláspontjukat.
Arató Gergely felszólalásában kiemelte, hogy az EPP-ben döntöttek úgy: nem kérnek abból a politikából, amit a Fidesz képvisel. „Ha önök önként kérték volna a felfüggesztést, nem kellett volna szavazni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „ez bizony kizárás”. Majd közölte: lehet, hogy nem akarják kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, de ez lesz a következő lépés. Hozzátette, hogy ezt nem fogják hagyni, végül elhagyta a termet. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azért elmondta válaszát: szerinte nem szeretnének „bevándorláspárti összeborulást” Európában, azt akarják, ha az európai jobboldal megújulna. Kiemelte, hogy akik válni akarnak a Fidesztől az EPP-n belül, azok mind megszavazták a betelepítési kvótát.

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt „önkéntesen” felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. Az erről szóló cikkünket itt találja. 

Bevándorlás és kereszténység über alles

Ezt követően Tordai Bence hangsúlyozta, hogy vannak „építők” és „rombolók”. Példaként említette, hogy nemrég Jávor Benedek elnyerte az „Év EP-képviselője díjat”, miközben Orbán Viktor szégyenfalra került az Európai Néppárt döntésével. Így hivatalossá vált, hogy a magyar miniszterelnököt „romboló, kártékony” szereplőként könyvelték el. Ismét Dömötör Csaba válaszolt, aki egyebek mellett azzal védekezett: számukra a pártfegyelemnél fontosabb a bevándorlás elleni fellépés és a keresztény értékek védelme.
Frissítve: 2019.03.25 13:27

Meghibásodás csökkentette a Paksi Atomerőmű teljesítményét

Publikálás dátuma
2019.03.25 13:14

Fotó: PAKSI ATOMERŐMŰ/ BODAJKI ÁKOS
100 MW-ot meghaladó teljesítménycsökkentés történt az atomerőmű 3. blokkján vasárnap. A szakemberek már javították a hibát.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 3. blokkján gőzfejlesztő szintszabályozó szelep meghibásodása miatt karbantartást végeztek a szakemberek március 24-én 8 és 12 óra között - írja a Portfolio.hu.
A történtek miatt a blokkot 70 százalékra terhelték le - ez a nettó 443 MW teljesítményű blokk esetében 100 MW-nál nagyobb kiesést jelentett. A teljesítménycsökkenés az átviteli rendszerirányító által közölt termelési adatokban is látható.
A művelet a szabályok betartásával, a rendszerirányítóval (MAVIR) egyeztetve, a HUPX közzétételi honlapon bejelentve zajlik - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.