„Megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak” - interjú Kósa Lajossal

Publikálás dátuma
2018.11.28 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A fideszes politikust a „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslatáról, konteóról, Gruevszkiről, CEU-ról, BMW motorkerékpárokról kérdeztük.
Egyeztetett valakivel, mielőtt benyújtotta a túlórakeretet megemelő javaslatát? A parlamenti benyújtás előtt? Igen. Nem. Nem kellett volna például a szakszervezetekkel egyeztetni? Nem. Egy javaslatról akkor lehet egyeztetni, ha előterjesztették. A parlamenti benyújtás után. Ezután történik a szakmai egyeztetés. Magam is beszélni fogok az érdekeltekkel, a munkavállalók képviselőivel például szerdán találkozom. A szövegezés teljesen az ön munkája? A frakciónak van egy kitűnő szakértői gárdája, amely két csoportból áll. Én a jogi csoport segítségét vettem igénybe, ezt teszem mindig. Természetes, hogy a saját szakértőinkre támaszkodom. Varga Mihály pénzügyminiszter még nem foglalt állást, ön szerint a kormány támogatni fogja? Remélem, hogy a végső változatot igen. A javaslata már korábban is felmerült, de a Fidesz elvetette azt. Az a javaslat nem ment végig, mert véget ért a parlamenti ciklus. A probléma fennmaradt, nevezetesen az, hogy hogyan lehet a magyar gazdaság hatékonyságát növelni a munkaszervezés eszközeivel. Alapvetően a német modellt használtam, azt gondolom, hogy a német gazdaság hatékony, a munkavállalók érdekvédelme jó. Magyarországon jó az érdekvédelem, vagy például a sztrájktörvény? A magyar sztrájkjogról való szabályozás megfelelő, teljesíti a funkcióját. Vannak, akik azt mondják, a javaslatával visszatérünk a XIX-XX. század fordulójához, amikor a 8 órás napi munkáért kellett küzdeni. Ezt azok mondják, akik nem ismerik a javaslatomat. Nincs így természetesen. Ha egy árucikk iránti kereslet nagy és a cég akarja tartani a piaci versenyt, akkor megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak. Cserébe viszont kötelező a többletmunkának megfelelő munkaidőt az elszámolási időszakra vonatkozóan visszaadni. Amikor ugyanis kisebb az igény, van, hogy négy-hat órát kell csak dolgozni. A lényeg, hogy az elszámolási időszakban kijöjjön a napi 8 óra munka heti 5 munkanappal. A jelenlegi egy év helyett három évre módosítanánk az elszámolás idejét, a munkaidőkeretet. Többet nem fognak dolgozni a munkavállalók, hiszen valamikor sok a munka, de cserébe tudjuk, hogy lesz kevesebb is. A jövedelmet sem érinti, jó a dolgozóknak és a vállalatoknak is. Nem lenne jobb egy kollektív szerződésben ezt lefektetni? Ma 250 óra túlmunkát (figyelem, ez nem rendkívüli munkavégzés, azt azonnal ki kell fizetni) lehet elrendelni előre tervezetten úgy, hogy a 12 hónapos időkeretben azt is vissza kell adni. Eközben arra is figyelni kell, hogy semmilyen körülmények között nem lehet a heti munkaidő 48 óránál több. 300 óra is lehet úgy, ha ezt a vállalatnál engedi a kollektív szerződés. Ha innen tovább akarunk lépni 400 órára, meg kell találni ennek azt a módját, amellyel eszközöket adunk a munkavállalók kezébe, hogy tényleges alkupozícióban legyenek a munkaadókkal való egyeztetés kapcsán. Ez lehet a kollektív szerződés, lehet a munkavállaló személyes engedélye. Majd az egyeztetések és a vita alapján eldől, melyik látszik jobbnak. Ma inkább a versenyképesség, a hatékonyság, a célszerűség oldaláról közelíteném a kérdést, ezért talán az a jobb, ha az adott üzem dolgozói egyeznek meg az adott üzemmel. A kollektív szerződéssel az a probléma, hogy nem mindenütt van, az ágazati kollektív szerződés esetén probléma, hogy nehéz lehatárolni a hatókörét. Voltak olyan szakmák, így a közlekedésben dolgozók, orvosok, akik azt mondják: ha huzamosabb ideig túlmunkára kötelezik őket, akkor az veszélyes is lehet. Ez igaz. De az ő foglalkoztatásukra külön, speciális szabályok vonatkoznak. Egy kamionsofőr hiába kötelezett napi nyolc óra munkavégzésre, nem vezethet napi nyolc órán keresztül egyfolytában. Az orvosi ügyelet sem csak úgy általában szabályozza a munka törvénykönyve. Tehát ezekre a speciális foglalkoztatási csoportokra külön ágazati szabályok vonatkoznak. Amiről pedig most beszélünk az egy általános szabályozás, reményeim szerin az eddiginél rugalmasabb. Van összefüggés aközött, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben és éppen ön kezdeményezett rugalmasabb munkaidő-szabályozást? Nincs. Debreceni képviselő vagyok, korábban debreceni polgármester, a BMW jön Debrecenbe. Más összefüggés nincs. Minden más konteó. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a német cégek örömét szolgálja majd ez a módosítás. A német cégek vélhetően azért örülnek, mert a német szabályozás, a német munkaidőkeret-számítás hasonló. Megjegyzem, hogy ha az ellenzék most bérrabszolgaságot, súlyos kizsákmányolást, hatékonyságvesztést vizionál, akkor Németországban is bérrabszolgaság, rettenet, súlyos kizsákmányolás van. Az állami munkaügyi hatóságok felmérései azt mutatják, az ellenőrzött munkaadók kétharmada is trükközik a munkaidővel. Valóban vannak ilyen anomáliák. De például ha 36 hónapra bővítjük a munkaidő elszámolási keretét az eddigi 12-ről, ahogy az az új javaslatban áll, akkor sokkal kevésbé kell trükközni. Én nem akarom kiszolgáltatni a munkavállalókat, viszont szeretném azt, hogy ha lehet, akkor a magyar gazdaság versenyképességét erősítsük jó munkaszervezési megoldásokkal. A javaslata kitér a munkaerő kölcsönzőkre is. Itt milyen változás jön? Szeretném garantálni, hogy a munkaerő kölcsönző cégek által kiközvetített munkavállalók is megkapják garantáltan a minimálbért. Mert a napnál világosabb, hogy ha egy munkaerő kölcsönző olyan szolgáltatási díjért vállal el egy munkát, amiből nem lehet kigazdálkodni a minimálbért, a járulékokat, az adót, akkor ott valakit meg fognak károsítani. Ez lehet a munkavállaló vagy az állam. Ezért arra teszek javaslatot, a kormány határozza meg azt a minimális szolgáltatási díjat, ami alatt nem lehet ilyen megbízást elvállalni. Ez durván fél millió embert érint. Szombaton lejár az a határidő, amit a CEU adott a kormánynak és az amerikai nagykövetségnek arra, hogy megállapodjanak az egyetem jövőjéről Magyarországon. Ennek jele sincs. Mi történik ön szerint az egyetemmel? Melyikkel? Mert CEU néven három szervezet is van és Soros György jellegzetes taktikája, hogy sosem lehet tudni, melyikről beszél. A Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni. Nem végez graduális, csak posztgraduális képzést, itt van Budapest belvárosában, nem tennék nagy összeget arra, hogy elmegy. Bécsben az év végén vagy januárban indul az akkreditációja több olyan szaknak, képzésnek is, ami most még Budapesten van. Bécsben akkreditálnak olyan szakokat, amiknek a tanszékei, az oktatói, a hallgatói is Budapesten vannak. Mi ez, ha nem blöff? Én Torontóba költözök attól, hogy vettem egy torontói képeslapot és hazaküldöm? Nem fognak elköltözni. Nem is akarnak elköltözni, mert jól látják: Budapest jobb hely, mint Bécs. Történhetett direkt politikai beavatkozás nélkül Nikola Gruevszki politikai menedékjogának elbírálása, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezérigazgatója a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén azt mondta, a procedúra hosszú lesz, ehhez képest három órával később már meg is kapta a menedékjogot. Fogalmam sincs, mert életemben egyetlen konkrét menekültügyi eljárásba nem tekintettem be, nem is tehetem. Ezt az ellenzék akarja. Gruevszkit a macedón hatóságok sem tartották az országban, akkor kinek is kellett volna elfogatóparancs híján elfogni? Az EU országjelentése a macedón igazságszolgáltatásról azt állította, befolyásolt politikai értelemben. Ezt az országjelentést, ami rengeteg pozitív megállapítást tartalmaz az igazságszolgáltatásra is, például Tőkés László is támogatta a Fidesz-frakció tagjaként az Európai Parlamentben. Azért támogatta, mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve. Nem kellene megmagyaráznia, hogy az édesanyja cége által lízingelt nagy értékű motorral jár? Nem azzal járok, az ezt állító sajtóorgánumok nem mondtak igazat. Nekem semmi közöm ahhoz a motorhoz. Az a kép, ami a frakcióülésen ábrázol egy motorral, egy másik típus. Az egész egy primitív hazugsághalmaz.
2018.11.28 06:00
Frissítve: 2018.11.28 06:36

A Békemenet belefér, a gyertyagyújtásos közlemlényt visszadobja az MTI sajtószolgálata

Publikálás dátuma
2019.01.21 17:27
A CÖF által szervezett Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: / Draskovics Ádám
Elutasított az MTI Országos Sajtószolgálata egy szakszervezeti közleményt, mert az egy tervezett program időpontját is tartalmazza. A CÖF-CÖKA tavalyi közleménye érdekes módon mégis átment a rostájukon.
 Gyertyagyújtással szeretne megemlékezni a Magyar Kultúra Napjáról három szakszervezet: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) az MTA épülete előtt, Széchenyi szobránál tart majd rendezvényt, ahol a kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért is demonstrálnak.
A KKDSZ január 18-án el is küldte erről szóló közleményét az MTI Országos Sajtószolgálatának, ahol megtagadták a szöveg publikálást, szabályzatuk két pontjára, a 14.8-9-es pontokra hivatkozva. Ezek a közlemények tartalmára vonatkoznak, és kizárják, hogy a kommüniké bármilyen rendezvényre való részvételre mozgósítson, és hogy abban szerepeljen a rendezvény konkrét helye és időpontja.
Mivel a Népszava megkapta a KKDSZ közleményét, abból egyértelműen kiderül, hogy szárazon csak a tervezett programról számolnak be, részvételre való felhívás nélkül. A levél ugyan valóban megnevezi a program helyszínét és időpontját is, ami az MTI OS szabályaiba ütközik – csakhogy, a Sajtószolgálat más esetben nem ragaszkodik olyan szigorúan ehhez a tilalomhoz. 
A CÖF-CÖKA 2018. március 1-i közleményét például simán lehozták azzal együtt is, hogy a kormánybarát alapítvány bejelentette, március 15-ére újabb Békemenetet terveznek, „A választó polgárok, szellemi honvédők egyre erősödő akaratát tiszteletben tartva”. Itt valamiért a konkrétan megadott időpont sem jelentett problémát a sajtószolgálatnak.
Ami az MTI -nél nem fért bele, az megjelenthet a Népszava oldalán. Idézzük a KDSZSZ közleményét.    „Január 22-én 17 óra 30-kor a Magyar Kultúra Napján 3 szakszervezet, a KKDSZ, az ÉSZT és a TUDOSZ közös mécsesgyújtással és a 3 szakszervezet vezetőinek beszédeivel áll ki a nemzeti kultúra és a tudomány értékei mellett az MTA előtti Széchenyi szobornál.”   „A Magyar Kultúra Napján a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hagyományosan demonstrációval és gyertyagyújtással áll ki kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért. Az idei évben a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléssel és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetével együtt az e területen dolgozók tisztességes béreiért és a magyar kultúra értékei között a tudományos élet méltó kereteinek fenntartásáért is demonstrálnak.”
2019.01.21 17:27

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:55