Előfizetés

Jövő télig nem fűthet a választási tüzelőtámogatás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.11.28. 08:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tényleg csak jövőre vehető igénybe az Orbán-kormány választások előtt fogant 12 ezres tüzelőtámogatása, és még a házhoz szállítást is mindenkinek magának kell intéznie.
A jövő év végéig biztosít a kormány 12 ezer forint értékű tüzelőt a júliusi kormányhatározat alapján október 15-ig igényt benyújtóknak –- erősíti meg a Magyar Közlöny legfrissebb száma Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnökének a szombati Népszavában megjelent nyilatkozatát.
A kezdőidőpontról a határozat nem közöl pontos dátumot. Eszerint most az önkormányzatok először a helyi viszonyok figyelembe vételével kialakítják az elosztás módját és feltételeit, majd ki kell adjanak egy támogatói okiratot. Az illetékes Belügyminisztérium (BM) ezt követő 15 napon belül a helyhatóságnak egy összegben folyósítja a település igénylői alapján járó összeget.
A kedvezményezettek tehát ténylegesen legkorábban a jövő év elején juthatnak ingyen-tüzelőhöz.

Schmidt Jenő ugyanakkor nem tanácsolta senkinek, hogy most télen lásson neki tűzifát keresni, mert immár aligha kapható jó minőségű. Inkább mindenkinek azt javasolta, hogy a kedvezményt valamikor a következő téli szezon előtt érvényesítse.
Ezzel ugyanakkor az a gond, hogy egy átlagos családi ház téli tűzifaköltsége már az utóbbi hónapokban is jóval nagyobb mértékben emelkedett a megítélt 12 ezer forint kedvezménynél, és a drágulás szakértők szerint - például pont az állami akció nyomán - lanyhulni biztos nem fog. Vagyis a várakozás még tovább csökkenti a kedvezmény értékét. Mindazonáltal már most jelentős késedelmet szenvedett a kabinet által a mostani téli szezon elejére ígért támogatás.
A kormányhatározat - az előzmények tükrében váratlanul - azt is világosan tisztázza: a szállítás költségeinek biztosítása a támogatásban részesülőt terheli. Eddig ez másként állt. A júliusi határozat csak annyit rögzített, hogy a tüzelőt természetben kell biztosítani és a kiszállításra nem adnak pénzt; ennek körítéseként Kovács Zoltán akkori kormányszóvivő az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok gondoskodnak a háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyag biztosításáról. Ezt mindenki - többek között a TÖOSZ is - úgy értelmezte, hogy a termékeket a helyhatóságoknak saját költségen kell kiszállítaniuk. Schmidt Jenő lapunknak már augusztusban rögzítette:
a településeknek kiszállításra nincs pénzük, így a környékbeli tüzépeken beváltható bónt állítanak ki.

Hírünkre a rákövetkező kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is reagált: miután elvetette a TÖOSZ készpénzes támogatásra vonatkozó javaslatát, leszögezte, hogy az önkormányzatok a termékeket összességében rendelik meg és utána adják oda az igénylőnek.
Ehhez képest a mostani határozat a TÖOSZ bón-javaslatának elfogadását tükrözi. Eszerint az önkormányzatoknak le kell szerződniük a tüzelőanyag-kereskedőkkel, ahol a lehetőség legkésőbb 2019. december 15-ig vehető igénybe. Vagyis egy adott polgármesteri hivatal papírját csak a velük konkrétan megállapodott telep fogadja be.
Az eladott termékek ellenértékét a vállalkozó legkésőbb a jövő év szilveszteréig kapja meg a helyhatóságtól. Schmidt Jenő nem tartott ezzel kapcsolatos visszaélésektől, de arra nem vállalt garanciát, hogy papírját senki se fogja idejekorán pénzzé tenni.
Bár az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a BM a múlt héten se reagált, stimmel Schmidt ama tájékoztatása is, hogy a várakozásoknál jóval kevesebb jelentkezés futott be. Míg ugyanis a KSH legalább 800 ezer szilárd tüzelővel fűtő családot tart nyilván, a határozat mellékletének településenkénti adatai szerint egész pontosan 372 120 háztartás nyert jogosultságot. Így az akció közpénzigénye 12 ezrével számolva 4,46 milliárd forint. Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára október elején lapunknak még tízmilliárd körüli szükségletet valószínűsített. A támogatáshoz szükséges költségvetési forrásból 2 milliárdot az Országvédelmi Alapból, a fennmaradó összeget pedig a helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaiból csípik le.
A visszafogott érdeklődésre mindeddig nem akadt magyarázat, de tény, hogy az Orbán-kabinet e lehetőség népszerűsítése helyett leginkább sorosozásra költötte a pártpropagandára elkülönített közpénzmilliárdokat.

A kormány a lehetőséget a még a választások előtt fogant téli rezsicsökkentés - pontosabban tavaszi 12 ezres számlakedvezmény - nyomán biztosította, miután felhívtuk a figyelmet, hogy az első hullámból az Orbán-kabinet megint kifelejtette a hazai családok szilárd tüzelővel fűtő, jellemzően szegényebb negyedét.
A kissé megkésett választási akció keretében - legalábbis a BM-től az önkormányzatoknak belső levelezésben szétküldött igénylőlap tanúsága szerint - 12 ezer forint értékű tűzifát, szenet, palackos vagy tartályos pb-gázt, fűtőolajat, illetve pellet/brikettet lehetett igényelni. Schmidt Jenő októberi tájékoztatása szerint az igénylők 60 százaléka fát, 35 százaléka szenet igényelt, a fennmaradó 5 százalék pedig a többi lehetőség között oszlott meg.
A közölt tételes táblázat elemzése szerint a legtöbben, 2113-an Hajdúböszörményből nyertek jogosultságot. A második Debrecen, a harmadik Kecskemét. Ha a fővárost nem külön kerületenként vették volna lajstromba, a negyedik 1816-tal Budapest lenne.

Ingyentüzelőigénylő top10

Település Igénylők száma - Össztámogatás (millió forint)

Hajdúböszörmény - 2113 25,4 Debrecen - 2001 24 Kecskemét - 1832 22 Budapest* - 1816 21,8 Nagykőrös - 1687 20,2 Miskolc - 1594 19,1 Ózd - 1378 16,5 Pécs - 1375 16,5 Hódmezővásárhely - 1335 16 Szentes - 1234 14,8

* a kerületi adatok összege Forrás: Magyar Közlöny, Népszava-számítás

Kormányhivataltól függhet, hol kell plakátadót fizettetni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.28. 07:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Településenként eltérően látják, ki kell-e szabni 0 forintnál magasabb plakátadót. A kérdésben Debrecen áll szemben Pétfürdővel - utóbbi önkormányzat úgy értelmezi az adótörvény módosítását, hogy minden maradhat ahogy eddig volt.
A debreceni önkormányzati testület november végi ülésén egy olyan előterjesztést tárgyal, amely az idei gyakorlattal szemben a jövő évtől minden adóalanyt fizetésre kötelez a reklámhordozók után. Ugyanakkor, mint az mfor.hu írja, már nem egyértelmű, hogy erre valóban szükség van-e.
Az építményadóról szóló törvényt úgy módosította 2017-ben a parlament - Simicska Lajos kárára -, hogy a reklámhordozókat is beemelték az adóztatandó körbe - részletezi a történet hátterét a portál. A törvény annyit írt elő, hogy évente négyzetméterenként maximum 12 ezer forint adót lehet kivetni, illetve megállapították, hogy az adó alanya a reklámhordozó tulajdonosa. A helyi gazdasági élet fellendítésében érdekelt önkormányzatok többnyire fenntartottak egy mentességi határt a kisvállalkozások érdekében, és a kisebb felültekre 0 forintos adót vetettek csak ki. Idén nyáron azonban úgy módosította a parlament a helyi adókról szóló törvényt, hogy így egy vállalkozó az üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze mellett már a reklámhordozója után sem élvezhet mentességet az építményadó alól.
Legalábbis így tűnt, miután a debreceni önkormányzat jogi útmutatást kért az illetékes kormányhivataltól. Azt a választ kapták, hogy az önkormányzat 2019-től nem adhat adómentességet a reklámhordozók esetében. Mint hogy 0 forint nem lehet a plakátadó, úgy döntöttek, 1000 forint lesz - ha megszavazza ezt a csütörtöki debreceni közgyűlés.
Ám nem minden kormányhivatal értelmezte ugyanígy a törvénymódosítást.

A Veszprém megyei Pétfürdő esetében például arra jutottak - mint a település honlapján olvasható, a november 22-i ülésre készült előterjesztésből kiderül -, hogy a 0 forintos adómérték nem ellentétes a helyi adóról szóló törvénynek a vállalkozót érintő mentesség, kedvezmény tiltásáról szóló, nyáron kiegészített pontjával. Ezért jövőre is fenn kívánják tartani az erre vonatkozó rendelkezést.
Hiába érvelnek úgy Debrecenben, hogy a hivatkozott jogszabályváltozás valamennyi település vonatkozásában irányadó - a jelek szerint adott kormányhivataltól függ, melyik utat választja egy település.

Iszonyú hosszan kell várni egy normális szigetelésre

M. I.
Publikálás dátuma
2018.11.27. 21:50

Fotó: Knauf
Inkább várjuk meg a jó szakembert, semmint hogy egy kókler szigetelje le a házunkat. A nagyobb cégeknek jövő decemberig át kell világíttatniuk energiafogyasztásukat - figyelmeztetnek a szakvállalatok.
A családi házak tervezett szigetelését akár egy évvel is késleltetheti az építőipari munkaerőhiány - közli a Knauf Insulation. Miközben idén a tavalyinál csak alig több, mintegy 25-30 ezer családi házat újítanak fel, addig az új építésű ingatlanok száma az év végére duplájára, mintegy 20 ezerre ugorhat. Utóbbi elvonja az erőforrásokat a felújításoktól. A hőszigetelés átlagos munkadíja idén már eléri a négyzetméterenkénti 5-6 ezer forintot. Ehhez képest jó szakemberekből és kivitelezőkből továbbra is nagy a hiány. Ők akár 10-12 hónappal előre is le vannak kötve. Ennek folytán egyre több a kókler. A hozzáértően kivitelezett szigeteléssel a családi ház fűtési költsége akár meg is feleződhet, így annak költsége a beépített anyagok 30 éves életciklusa során akár 6-7-szer megtérülhet. A trehány kivitelezés viszont kevéssé energiahatékony szigetelést eredményez – idézik Aszódy Tamást, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatóját. Így, ha már megtaláltuk a profit, inkább várjuk meg, amíg ráér - javasolják. Fontos az írásbeli szerződés és a számla megőrzése is, például a garanciák érvényesítése végett. Azt is érdemes előre ellenőrizni, hogy a kiválasztott vállalkozó szerepel-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisában. Itt jelenleg közel 1400 hang- és hőszigetelőt tartanak nyilván.

Kötelező energetikai audit

Jövő decemberig minden olyan 250-nél több főt foglalkoztató, vagy 43 millió eurónál nagyobb mérlegfőösszegű, illetve 50 millió euró feletti árbevételű hazai cégnek, amely nem működtet ISO 50001-es irányítási rendszert, energetikai auditit kell készíttetnie - figyelmeztet az ezzel foglalkozó, állami MVM Partner. Az unió által négyévente kötelezővé tett átvilágítás nyomán az energiaköltségek akár jelentősebb beruházás nélkül is 5-10 százalékkal mérsékelhetők. Bátrabb lépésekkel a megtakarítás akár 30-40 százalékra is növelhető. Az audit elmulasztása tízmilliós bírsággal is járhat - teszi hozzá az MVM Partner.