Fideszes tempó: négy év, hét vezetőváltás

Publikálás dátuma
2018.11.29 08:30
Szentesi üdülőközpont
Csak "fideszes úthengerként" emlegeti a szentesi ellenzék azt a folyamatot, amelynek során a kormánypárti többségű képviselő-testület négy év alatt hét önkormányzati intézmény vezetőjét menesztette. Utoljára Márton Máriát, a városi fürdő ügyvezetőjét hívták vissza pozíciójából, mert álláspontjuk szerint szabálytalanul pályázott a helyi üdülőközpont korszerűsítésére. A szentesi Fidesz-frakció szerint ugyanis nem vállalhatott volna anyagi kötelezettséget a beruházásra. Móra József, az MSZP-DK-Együtt-PM színeiben mandátumot szerző képviselő ugyanakkor úgy látja, mindez csak egy mondvacsinált ügy: szerinte ugyanis a fürdő vezetője vállalhat kötelezettséget, ebben még értékhatár sem köti. – A pályázat szerint 80 millió forintból újulhatnának meg a szállások, ehhez pedig mindössze 20 millió forintot kellene hozzátenni. Az egyik állami tulajdonú bank ráadásul kedvezményes hitelt biztosítana az önrészhez – mondta Móra József, aki szerint azért is érthetetlen a fideszes képviselő-testület hozzáállása, mert az önkormányzat évek óta tervezi a felújítást.
Másként látja a helyzetet viszont Rébeli-Szabó Tamás Fidesz-KDNP-s képviselő, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke. – A költségvetési rendelet előírja, hogy a pályázatok benyújtásához testületi jóváhagyás szükséges, ami ebben az esetben nem történt meg. Magát a pályázati célt egyébként jónak látom, és a kifogásaim nem is erre irányulnak – mondta. Szerinte nincs jelentősége annak, hogy a pályázat pénzügyi terhei nem az idei költségvetést érintik. A lényeg, hogy Márton Mária jogszabálysértést követett el - hangsúlyozta.
Az ellenzéki érvek végül nem hatottak, így a 13 jelenlévő képviselőből nyolcan támogatták (a héttagú Fidesz-frakció egységesen), hogy a tulajdonosi testület visszahívja ügyvezetői posztjáról Márton Máriát. - Nem vagyok boldog, nem így képzeltem el a búcsút Szentestől. Szomorú, de azt a világot éljük, amikor a szakmai tudás nem előny – fogalmazott lapunknak a távozó ügyvezető.
Márton Mária egyébként komoly szakmai múlttal érkezett Szentesre: az elmúlt években négy pályázatot is nyert, amelyekből több mint hárommilliárd forintért korszerűsítették a dél-alföldi kisváros strandját. Egyebek mellett építettek egy új, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) által minősített ötvenméteres fedett uszodát és egy új wellness, élményfürdő részleget is.
Szerinte a gondok a 2014-es önkormányzati választások után kezdődtek, amikor a kormánypárt képviselői többségbe kerültek a helyi testületben. A vezetőnek többször is felrótták, hogy a szentesi fürdő – egyébként a hazai strandok 90-95 százalékához hasonlóan – veszteséges, és évi csaknem 70 millió forint mínuszt termel. Az önkormányzattól 110 milliós támogatást kap az intézmény, ebből az összegből kellett fizetni a hiteltartozások törlesztő-részleteit is. Az ügyvezető szerint hiába akarták jegyáremeléssel mérsékelni a veszteséget, ehhez a testületi többség nem járult hozzá.
Rébeli-Szabó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Márton Máriának szabad keze volt a jegyárakat tekintve. Visszautasította Móra József véleményét, aki szerint a fideszes úthenger keresztül hajtott Szentesen a vezetőváltásokkal, szerinte ugyanis négy év alatt a hét visszahívás nem tekinthető soknak. Hozzátette: volt köztük nyugdíjaztatás és olyan jellegű gazdasági és szakmai ok vagy átszervezés is, amelyek miatt a tulajdonosnak lépnie kellett.
Frissítve: 2018.11.29 08:30

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.