Pokorni: Évente tízezer gyerek megy a lecsóba

Publikálás dátuma
2018.11.28 19:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erős kritikával illette a jelenlegi oktatáspolitikát a Fidesz egykori szakminisztere Pokorni Zoltán.
– A tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése valóban helytelen lépés volt. Joggal és okkal lehet szidni azt a kormányt, amelyik ezt megtette – jelentette ki Pokorni Zoltán, egykori fideszes oktatási miniszter, Budapest XII. kerületének jelenlegi kormánypárti polgármestere azon a szerda délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alapításának 30. évfordulója alkalmából szervezett a testület korábbi elnöke és egyik alapítója, Mendrey László. Pokorni maga is mint a PDSZ-alapító volt jelen a rendezvényen, a nosztalgiázás azonban hamar átcsapott a jelenlegi helyzet elemzésébe. – Joggal bírálható a mostani kormányt, de lássuk be, a korábbi kormányok sem tettek semmit azért, hogy például a szakképző iskolákon segítsenek. A pedagógusok jelentős része örömmel fogadta a tankötelezettségi korhatár leszállítását, mert így nem kell még két évig bajlódniuk a „problémás” gyerekekkel. Most látjuk, micsoda ára van: évente tízezer gyerek megy a lecsóba. Évente tízezerrel növeljük a majdani munkanélküliek és közmunkások táborát – fogalmazott a Pokorni, de nem állt meg itt. Szerinte jogosan lehet „korholni” a politikusokat azért is, hogy 2010 után megszakadt az a ciklusokon átívelő folyamat, amelyben egyre többen juthattak be a felsőoktatásba. – A PDSZ alapításakor egyértelmű volt a szakszervezet antikommunista irányvonala. Ám 2010 után a konzervatívok kezdtek úgy viselkedni, mint a kommunisták, ez pedig zavart okozott – erről Radó Péter oktatáskutató beszélt. Szerinte ma „gonosz emberek” irányítják az oktatást, ám hangsúlyozta ezt nem szó szerint kell érteni. Úgy vélte, a mostani kormány politikusai talán még maguk is elhiszik, hogy jót cselekszenek, pedig intézkedéseik negatív következményei előre láthatóak. Szerinte a mai oktatási rendszer napi szinten okoz kárt a gyerekeknek.
Pokorni szerint szó sincs „gonoszságról”, egyszerűen csak „másban hisz” a jelenlegi kormány, mint a korábbiak. – És ebben a társadalom egy jelentős része a kormány mellett áll. Ami persze nem jelenti azt, hogy minden lépésük helyes. A minőség nem mennyiségi kérdés – tette hozzá. Szerinte a magyar társadalomban mélyen gyökerezik az „államelvű szemlélet”, ami a Kádár-rendszer öröksége, s most újból ez tűnik erősnek. Horn Gábor, a PDSZ egy másik alapítója, egykori SZDSZ-es politikus úgy véli, a kormány a maga képére akarja formálni a társadalmat. – Ez nem gonosz, hanem etikátlan. Azt hiszik, a kétharmad erre is felhatalmazza őket. De valójában erre senkinek nincs, nem lehet felhatalmazása. Horváth Péter, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy nyilatkozott: 2014 óta találkozik államtitkárokkal, miniszterekkel, és eddig senkinél sem tapasztalta, hogy a „gonoszság” vezérelné. – Erőtlenséggel és bizonytalansággal viszont már találkoztam részükről – mondta. Mendrey László arról beszélt, a 80-as évek végén, 90-es évek elején is könnyebb dolga volt a szakszervezeteknek, mint most. Pokorni elismerte: tény, hogy az elmúlt 30 évben egyre gyengébb elköteleződést mutatnak a különböző kormányok a demokratikus egyeztetések iránt. A PDSZ-ről úgy nyilatkozott: a szakszervezet létrehozásakor egy sokszínű, befogadó szervezetet hoztak létre. – Akkor egy minta volt előttünk: a szolidaritás.
Frissítve: 2018.11.28 20:31

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.