Először kell gyilkosságért felelnie rendőröknek Duterte drogháborújában

Publikálás dátuma
2018.11.29. 07:52
Egy 2017-es tüntetés követel igazságot a meggyilkolt fiúnak.
Fotó: Richard James Mendoza / NurPhoto
29 hónap alatt 5 ezernél több emberrel végeztek már a Fülöp-szigetek rendőrei, "önvédelemből". Ez az első alkalom, hogy bebizonyosodott, valójában kivégzésről volt szó.
Fülöp-szigetek egy bírósága több mint 40 év börtönbüntetésre ítélt három rendőrtisztet csütörtökön - írja a Reuters. Bűnük, hogy kivégeztek egy 17 éves főiskolai tanulót, Kian Lloyd delos Santost. A kivégzés önmagában még mindennapos esemény lenne a Fülöp-szigeteken:
mióta 29 hónappal ezelőtt az országot vezető Rodrigo Duterte meghirdette a - nevében - drog elleni háborúját, legalább 5000 ezer embert végeztek ki ítélet vagy tárgyalás nélkül, az utcákon.

Ám most először felelnie is kell a gyilkosoknak. Mikor Santos testét megtalálták egy sikátorban, fegyverrel a kezében, 2017 augusztusában, a rendőrök a többi esethez hasonlóan most is azzal védekeztek, hogy önvédelemből kellett lelőniük őt. A fiú családja ezt hazugságnak nevezte, és ezúttal a térfigyelő kamerák felvétele igazolni tudta ezt. Azokon ugyanis látszik, ahogy a három rendőr erőszakkal a kivégzés helyszínére hurcolja Santost.
"Sohasem a gyilkosság volt a bűnüldözés feladata. A közbiztonság ára sohasem lehet emberek élete" - fogalmazott az ítéletet meghozó bíró, Roldolfo Azucena.
Szerző

Románia csatlakozik az ENSZ migrációs csomagjához

Publikálás dátuma
2018.11.28. 20:59
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Klaus Iohannis szerint az ENSZ terve nem bátorítja a migrációt, és új menekültjogok helyett csak ötleteket ad a bevándorláspolitika alakításához. A magyar kormány egy pontját sem fogja betartani – igaz, ezt nem is várja el tőlük senki.
Klaus Iohannis román államfő jóváhagyta a bukaresti kormány javaslatát, hogy Románia csatlakozzék az ENSZ globális migrációs csomagjához, amelyet december 10-11-én Marokkóban fogadnak el - közölte szerdán a román elnöki hivatal, a bejelentést pedig az MTI is idézi.
A kormány által kidolgozott, és immár az államfő által is jóváhagyott memorandumban Bukarest úgy értékeli, hogy az elfogadás előtt álló ENSZ-csomag nem bátorítja a migrációt, nem hoz létre új jogokat, hanem ihletforrásként összegzi azokat a jó megoldásokat, amelyekre az államok migrációs politikájukat alapozhatják. Azt is leszögezik hogy a globális migrációs csomag nem egy jogilag kötelező érvényű dokumentum, így tiszteletben tartja azt, hogy minden államnak szuverén joga saját hatáskörben dönteni bevándorlási feltételeiről, a nemzetközi joggal összhangban, továbbá nem irányoz elő pénzügyi hozzájárulást sem a csatlakozó országok számára. Az ENSZ-csomag az érintett országok együttműködését célozza a törvényes migráció terén, "erősítendő a migráció és a migránsok hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez" - olvasható a memorandumban. A román dokumentum felidézi hogy az utóbbi másfél évben Románia a csomag kidolgozásának minden szakaszában részt vett, és kiegyensúlyozott, az Európai Unió egységes fellépését szorgalmazó álláspontot képviselt. Hangsúlyozzák, Románia mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a csomag rendelkezéseit ne tegyék jogilag kötelezővé, tartsák tiszteletben az államok szuverenitását, és tegyenek különbséget a törvényes és törvénytelen migráció, a menekültek és migránsok között.
A csomag  –  ide kattintva angolul olvasható – egyébként 23 pontban foglalja össze a migrációval kapcsolatos helyi és globális teendőket: többek között hangsúlyozza, hogy
  • elsősorban a származási országban kell rendezni azokat a problémákat, amik a migránsok elvándorlásához vezetnek
  • biztosítani és tisztelni kell a menekültek, vándorlók emberi jogait a migráció minden fázisában, és törekedni kell kiszolgáltatottságuk csökkentésére
  • javítani kell a reguláris, tehát legális migráció feltételein
  • el kell ismerni az egyes államok migrációval kapcsolatos érdekeit, és ki kell mondani, hogy a társadalmak gazdasági- nemzetiségi változásai és a migráció kölcsönösen hatással vannak egymással,
  • olyan feltételeket kell teremteni, amik között a bevándorlók gazdagíthatják a befogadó országot, mind kulturális, mind gazdasági értelemben.
  • A menekültügyi őrizet maradjon a végső eszköz a hatósági eljárás során
Hiába nem kötelező, a magyar kormánynak úgy érezte, hogy szükséges tiltakoznia az ENSZ elképzelései ellen: Szijjártó Péter szerda délelőtt, Genfben leszögezte, hogy a globális csomag egyetlen pontját sem fogják betartani, mert migrációra inspirálnak ahelyett, hogy a folyamatok megállítását tűzné ki célul.  Ihoannis és Szijjártó ezek szerint valami egészen mást olvasott, vagy teljesen eltérően értelmezték ugyanazokat a javaslatokat. Bár egy pontot sem tartunk be, a külügyminiszter a következő pillanatban már arról beszélt, hogy van egy-két téma, amivel a kormány együtt tudna működni a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM): ilyen például az elűzött közel-keleti keresztény közösségek hazatérésének segítése és az embercsempészet elleni küzdelem is.
Szerző
Frissítve: 2018.11.28. 21:01

Előzetes letartóztatásba helyeztették az elfogott ukrán tengerészeket

Publikálás dátuma
2018.11.28. 17:23

Fotó: Alexey Malgavko / AFP
Valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg.
Két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztette az ukrán fegyveres erőknek mind a 24, a Kercsi-szoros közelében lezajlott tengeri incidens során őrizetbe vett tagját szerda délutánra egy szimferopoli kerületi és a kercsi városi bíróság. Az MTI összefoglalója szerint valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg, és szerdán 15-ük esetében a vádemelés is megtörtént. Kedden Szimferopolban 12 tengerész, altiszt és egy hadnagy előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság, a vasárnapi incidens kórházban ápolt három sebesültjének ügyében Kercsben döntött így a helyi törvényszék. Szerdán Szimferopolban a haditengerészet hét tisztje és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két munkatársa előzetes letartóztatását rendelték el. A RIA Novosztyi hírügynökség szerdai közlése szerint a három ukrán haditengerészeti járművet, amelyen a 24 határsértőt őrizetbe vették, az orosz parttól mintegy 20 kilométerre, a Krímet a Krasznodari területtel összekötő híd alatt kijelölt átkelőhelytől 50 kilométerre délnyugatra tartóztatta fel az orosz parti őrség és haditengerészet.
November 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. Az ukrán hajók a Fekete-tengerről a szoroson áthajózva az Azovi-tenger északi partján fekvő Mariupolba akartak eljutni. Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire. A történtek miatt Petro Porosenko ukrán államfő rendeletet adott ki arról, hogy 30 napra hadiállapotot –az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezetnek be Ukrajnában. Az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt szerdán írta alá. A dokumentumban az szerepelt, hogy a hadiállapot aznap, vagyis november 26-án helyi idő szerint 14 órakor lép életbe, és december 26-án 14 óráig tart. Jogi szakértők szerint a hadiállapot csak azután léphet életbe – utólagos hatállyal –, hogy az elnöki rendeletet megerősítő jogszabály megjelenik a hivatalos közlönyben. Ez várhatóan csütörtökön történik meg. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Ugyancsak szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Porosenkót, hogy az elnökválasztási esélyei javítása érdekében rendeztette meg a „provokációt” a Kercsi-szoros közelében, hogy azt ürügyül használja fel a hadiállapot kihirdetésére.
Szerző