Thomas O. Melia: Ha eljön a számvetés ideje, Orbán is Gruevszki sorsára juthat

Publikálás dátuma
2018.11.29. 10:55
Thomas O. Melia, az Obama-kormány eurázsiai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára
Fotó: Saul Loeb / AFP
Talán neki lesz egy szép dácsája Oroszországban, ahova elmenekülhet – mondta a magyar vezetőről Barack Obama korábbi helyettes államtitkára. Thomas O. Melia szerint az orbáni rendszer ma már Európa gaztevőjének tűnik a világ szemében.
Elérkeztünk egy pontra, amikor a magyar kormány Európa leginkább problematikus gaztevőjének szerepét vette fel – állítja Thomas O. Melia. Melia, mint a Transzatlanti Demokrácia Munkacsoport Irányító Bizottságának tagja gyakori látogató volt Magyarországon hosszú éveken át mint civil aktivista, és 2010 és 2015 között mint az Egyesült Államok helyettes államtitkára. A diplomata a 168 órának adott interjút, amiben Magyarország nemzetközi helyzetéről is beszélt.
 Szerinte a magyar állam a jelenlegi kormány irányítása alatt továbbra is úgy viselkedik, mint a leggyengébb láncszem a nyugati szövetségesi rendszerben. Kezdve a még mindig titkos paktummal, amelyet az Orbán-kormány a Roszatommal kötött, és amellyel megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat, és Oroszország befolyását erősítette a Paksi Atomerőműben (és így az európai energiahálózatban) a nyugati alternatívák rovására.
„Magyarország folyamatosan akadályozza a NATO együttműködését Ukrajnával is. Szijjártó Péter a múlt héten Brüsszelben megismételte ezt a politikai blokkolást, majd ezen a héten Oroszország fokozta az Ukrajnával szembeni katonai agresszióját az Azovi-tengeren lévő Kercsi-szoros erőszakos katonai blokádjával” -mondta Melia. (Igaz, Szijjártó a nyilvános orosz agresszió után kénytelen volt Ukrajna mellé állni – a szerk.)
Az egykori helyettes államtitkár a magyar korrupciós helyzetre is kitért. Úgy gondolja, hogy az uniós forrásokkal való nagy visszaélések egyértelműen a miniszterelnök családját és belső körét gazdagítják – ám hiába nem foglalkoznak most ezzel a felülről kontrollált hatóságok, a visszaélések előbb vagy utóbb mindenképp napvilágra kerülnek. 
És az igazság végül mindig nyilvánosságra kerül. Orbán nem fog tudni megszökni az igazságszolgáltatás elől, még akkor sem, ha az őt érintő történelmi ítélet akkor fog megszületni, amikor már csak az unokái olvashatják el, miféle bűnöket követett el. Ha viszont előbb eljön a számvetés ideje, akkor abban reménykedhet, hogy lesz egy hely, amely menedéket biztosít számára.

„Lehet, hogy lesz egy szép kertes dácsája Oroszországban vagy Kazahsztánban, azokon a helyeken, amelyeket annyira csodál” - jegyezte meg Thomas O. Melia, hozzátéve, hogy Orbán üzletei partnereinek komolyan kell aggódniuk a jövőjükért Európában. A diplomata – mint a PEN íróklub washingtoni vezetője – a CEU ellehetetlenítésére tett kormányzati törekvéseket is nemzetközi botrányként értékeli, mint mondta, amerikai kollégái is aláírták az egyetem kiűzése ellen tiltakozó nyílt levelet.  A Meliával készített interjút teljes terjedelmében itt olvashatja el.
Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 13:59

Tízmilliárdok ömlenek az egyházakhoz az Országvédelmi Alapból

Publikálás dátuma
2018.11.29. 10:47

Fotó: Shutterstock
Úgy tűnik, mindenre jut az alap pénzéből: rezsicsökkentésre, üldözött keresztényeknek, kormányhivataloknak, de még az ifjúsági ökölvívó világbajnokságra is költöttek belőle. Csak arra nem marad, amire hivatalosan kéne: például az államadósság csökkentésére.
Az év végéhez közeledve a kormány megkezdte a különböző költségvetési tartalékok osztogatását, írja a Zoom.hu. Ilyen a makrogazdasági kockázatok kezelésére hivatott 60 milliárd forintos Országvédelmi Alap. Az alap a gyakorlatban a kormány "pénzes kazettájaként" funkcionál: fel sem merült, hogy ezt a pénzt a rekord magas hiány, így az államadósság csökkentésére lehetne használni.
A kormány épp a napokban nyúlt hozzá és fizetett ki 5,2 milliárd forintot az országvédelmi pénzekből.

A legnagyobb részt meglepő módon az egyetemeknek adták – összesen 2 milliárd forintot kaptak az ösztöndíjak rendezésére. De az üldözött keresztények támogatására is megszavaztak 1,1 milliárd forintot, és 600 milliót a kormányhivatalok működésére is.
Az alapban – a korábbi költések miatt – már csak 27 milliárd forint maradt.

Az év elején 27 milliárd forintot már elköltöttek, erre jött rá a múlt heti 5,2 milliárd forintos döntés. Ezt a 33 milliárdot pedig jobbára olyan célokra költötték, ami a legritkább esetben találkozik társadalmi támogatással, ám a kormánynak közvetlen politikai haszna származott belőle.

A rezsicsökkentéstől az ökölvívásig

A kiadások közül kiemelkedik az a 7,8 milliárd forintos tétel, amely pár nappal a választások előtt ugrott ki az Országvédelmi Alapból, ugyanis ekkor határoztak az úgynevezett téli rezsicsökkentésről. A rászorultságtól függetlenül járó 12 ezer forintos ajándék aztán olyan kétes eredményeket hozott, mint talán a kétharmados Fidesz-győzelem, illetve az a tüzifatámogatás, mellyel a kedvezményezettek legkorábban 2019 elején juthatnak rossz minőségű ingyen tüzelőhöz.
A téli rezsicsökkentésnél is többe került az Országvédelmi Alapnak az egyházak támogatása. A kormány a múlt héten megszavazott 1,1 milliárd forinton felül – amely az üldözött keresztények támogatására megy – az év elején 9,3 milliárd forintot adott különböző egyházi programok támogatására.
6 milliárd forintot kapott a magyar közpénzeket határon kívül továbbító Bethlen Gábor Alap (BGA) is, közelebbről meg nem nevezett nemzetpolitikai támogatásokra.
Áprilisban 3,5 milliárd forintot szavaztak meg nagykövetségi beruházásra is. A vonatkozó kormányhatározatból az sem derül ki, hogy melyik követségnek vagy követségeknek jutott ebből.
Végül, az Országvédelmi Alap idei költéseinek a legkisebb tétele volt az a 291 millió forint, amit a budapesti ifjúsági ökölvívó-vb rendezésére adtak a Magyra Ökölvívó Szövetségnek.
Szerző

A KSH egyetlen mondatot írt át, és máris két millióval kevesebb lett a szegény

Publikálás dátuma
2018.11.29. 09:46
Illusztráció: Molnár Ádám/Népszava
Az Eurostat adataiból sokaknak úgy tűnhetett, hogy kétmillió magyar anyagi helyzete javult jelentősen egy év alatt, de nem egészen erről van szó, írja a portfolio.hu. Egyetlen év alatt 50,8-ról 31,5 százalékra esett azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem tudnának kifizetni egy váratlan kiadást. A KSH nem vitatja, hogy változott a módszertan, pontosabban egy kérdés.
Korábban ugyanis a statisztikai hivatal azt firtatta: "képes volna-e az önök háztartása egy nagyobb összegű váratlan kiadás fedezésére?". Most viszont az Eurostat azt kérte a KSH-tól, hogy egy konkrét számot, a szegénységi küszöböt írják be a kérdésbe. Így a kérdés már úgy szólt: "képes volna-e az önök háztartása egy 74 ezer forint összegű váratlan kiadás fedezésére?".
Szerző
Témák
szegénység KSH