Nem bántja a szemét - a kormány inkább ellenzéket takarít

Publikálás dátuma
2018.11.30. 09:00

Fotó: Molnár Ádám
A Fidesz a jelek szerint a hulladékkáoszt azzal véli elintézni, hogy "ellenzékmentesíti" a Zöld Hidat. Hatalmas a fejetlenség.
Leginkább a problémák szőnyeg alá söprése jellemző a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor hulladékpiaci intézkedéseire - vélik szakértők. A hozzá nem értés, a korrupció és az uram-bátyám összefonódások nyomán a hazai – önkormányzati - "kukások" szinte mindegyike a csőd szélén áll. A kormányzat minden jel szerint módszeresen vérezteti ki a hazai hulladékszállítókat, úgy anyagi, mint szabályozási oldalról. A lépéssorozat ugyanakkor a piac többi szereplőjét nem vagy kevéssé érinti. Így, míg a szállítók soraiból a Fidesz kiszorította a külföldi tulajdonosokat, addig a feldolgozó- és lerakópiacon továbbra is jelen lehetnek. Ugyanígy, miközben a lakossági szemétdíj hatósági – 2012 óta településenként fixált - tarifa, addig a feldolgozók vagy a tárolók szabadárasak. A szemétfeldolgozás és -lerakás egy évi félezer milliárdos piac, ami még ma is százmilliárdos hasznot hoz – fogalmazott egy forrásunk. Az ebben részt vevő magánvállalkozások mögött kurzusközeli vállalkozók is feltűnnek. Sokak itt is a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrincet, illetve a vele hasonlóképp szoros kapcsolatokat ápoló Szijj Lászlót emlegetik központi szereplőként. Arra, hogy miért lenne a kormány érdeke a szállítás tönkretétele, nem kaptunk választ, de a szakértő úgy vélte: a rendszer csak azért működik, mert a korábbi, helyi kapcsolatok mindig segítenek a problémák áthidalásában. A szektort a látszat- és szükségmegoldások, az eseti, átmeneti válságkezelés, a gondok elkendőzése, a kudarc – a látványos szeméthegyek felhalmozódása – elkerülése és a rendszerszintű gondolkodás hiánya jellemzi. Egész addig, amíg elérkezik egy töréspont, amikor a leggyengébb láncszem elpattan. Ekkor pedig az Orbán-kormány valamit lép, például némi pénzt ad, de a rendszerszintű, előremutató lépések továbbra is hiányoznak. Pedig a nyugati példák arra utalnak, hogy a hasznosítást lehetne innovatívan és nyereségesen is végezni. E folyamatot tükrözi a hulladékszállítók pokoljárása. Miután a Fidesz-KDNP a külföldieket kiakolbólította, 2012-ben mindenütt az adott szinten fixálták a díjat, 2013-ban ebből központilag vágtak 10 százalékot, majd két éve úgy döntöttek: a hulladékdíjakat nem a munkát végző önkormányzati cégek, hanem a külön erre létrehozott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szedi be és osztja vissza valamiféle szempontok szerint a kukásoknak. Mindebből úgy a szállítóknál, mint az NHKV-nél, az elmúlt két év során több tízmilliárdos hiány keletkezett. Ennek az az oka, hogy míg a begyűjtők a korábbi eljárásrend szerint nyújtják be költségkimutatásaikat, addig az – új számlázórendszer hibái miatt amúgy is akadozva – beszedett díjak ennek csak 60-70 százalékát fedezik. Emiatt - a későbbi földrengés első jeleként - számos kisebb településen vonult le a cég, ám az ezzel megbízott katasztrófavédelemnek mindig sikerült valamely másik környékbeli társaságot megbízni a feladattal. De aztán pont egy ilyen, az átadott településeket begyűjtő társaság, mégpedig az Észak-Kelet-Pest és Nógrád több mint százezer háztartásáért felelős, évek óta hangosan panaszkodó Zöld Híd dőlt be. A cég – amelynek tulajdonosát, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulást holnapig a korábban az ellenzéki LMP-vel szövetkező gödöllői polgármester, Gémesi György irányítja – egy hónapja, amúgy szabályosan, bejelentette: mivel az NHKV nem állja legalapvetőbb költségeiket se, abbahagyja tevékenységét. Bár a katasztrófavédelemnek két munkanapig nem sikerült elintéznie a hulladék elszállítását, az utcán maradt zsákokért a Fidesz több képviselője is az „LMP-s” Gémesi Györgyöt és a Zöld Híd vezetését okolta, mondván: így állnak bosszút választási vereségük miatt. Emellett azzal is érveltek, hogy a Zöld Híd költségigényét valójában nem támasztotta alá, vagyis alaptalanul kért pénzt az NHKV-tól. Ezután karaktergyilkos-sajtókommandójuk is beindult. Ennek nyomán november elején Gémesi György lemondott a társulás elnöki tisztségéről. Forrásaink szerint az utódvárományos Vác kormánypárti polgármestere, az előző elnök lemondatásában is kulcsszerepet játszó Fördős Attila, aki megkeresésünkre nem kívánt elképzeléseiről beszámolni. A társulás szombati ülésén választ új elnököt. Ennek előzményeként ismereteink szerint Gémesi György a Mazars nevű céget bízta meg a Zöld Híd átvilágításával. Ugyanakkor az új, Fidesz-közeli vezetőség is hasonló lépéseket fontolgathat. Mindazonáltal a lépéstől sokan a Zöld Híd és az NHKV viszonyának rendeződését – a cégtől megvont bizalma helyreállítását és a hiányzó, körülbelül egymilliárd átutalását – várják. Ezt követően a hulladékszállítást a Zöld Híd eszközeivel átvevő katasztrófavédelem levonulhat és visszaadhatja a tevékenységet az immár „ellenzék-mentesített” cégnek. Néhány napja az ágazat mélyreható gondjairól számolt be Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is. A kormányt azonban a jelek szerint ez se hatotta meg: bár bizottság is alakult a helyzet áttekintésére – eközben pedig 26,4 milliárdot átutaltak az NHKV-nak az idén feltétlenül szükséges költségekre -, az egyik tag, Balla György fideszes képviselő lapunknak adott nyilatkozata tükrében mélyreható változtatásokat nem terveznek. Egyesek szerint az NHKV kvázi-hatósági feladatait akár átveheti az innovációs és technológiai tárca is. A fideszes képviselő ugyanakkor azt támogatná, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan a Zöld Híd ügyében érintett önkormányzatok szerződjenek át más céghez. Ennek kapcsán megjegyzendő: ha e szerepre lett volna jelentkező, azt a katasztrófavédelem már a cég levonulásának pillanatában kijelölte volna. Ez is az ágazat csődközeli állapotára utal – még ha a kormánypárti megszólalók ezt továbbra se hajlandóak észrevenni.

Az NHKV továbbra se fizet

 Mára „utolsó” sajtótájékoztatóját hirdette meg a Zöld Híd-kérdésben Gémesi György és Gyenes Szilárd távozó ügyvezető. Az ehhez mellékelt, Juhász Edit nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkárnak címzett levélben a gödöllői polgármester arra panaszkodik, hogy az NHKV továbbra se fizeti semmilyen költségüket. Így befizetetlen közterheik miatt számláikat már adóhatósági inkasszó fenyegeti. Ez pedig a begyűjtést most végző katasztrófavédelem munkáját is veszélyezteti. Megkeresésünkre Gyenes Szilárd elismerte: tartozásaik miatt a spanyol FCC által működtetett gyáli hulladéklerakó is az együttműködés felmondásával fenyeget.

Szerző
Frissítve: 2018.11.30. 09:16

Régóta nem pályáztatnak, egy ember dönt a traffikjogokról

Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Három és fél éve nem írt ki újabb traffiktendert az állam, helyette a dohánykereskedelmi mamut – végső soron pedig annak vezérigazgatója – jelöli ki az újabb nemzeti dohányboltokat.
Már 2015 áprilisa óta nem ír ki új trafikpályázatot az állam, ellenben egyre több az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. (NDN)által pályázat nélkül kijelölt nemzeti dohánybolt az országban – írja a Napi.hu.   Noha kilenc budapesti trafik mellett többek között pécsi, szegedi és szombathelyi nemzeti dohányboltokra is ki lehetne írni új koncessziós pályázatot, az NDN-nél egyelőre nincs napirenden a kérdés. „Csak miniszteri döntést követően vagyunk jogosultak pályáztatással kapcsolatos felhívást közzétenni. Tekintettel arra, hogy társaságunk jelenleg ilyen utasítást nem kapott, így nincs tudomásunk újabb pályáztatási szándékról a koncesszióba adó irányából" - válaszolta a gazdasági portál kérdésére a dohánykereskedelmi állami vállalat.
A pályázatok szünetelése óta az NDN csak spontán kijelöléssel ítélhet oda trafikokat a kiválasztottaknak. Jelenleg a 5334 koncessziós dohánybolt mellett egyre több, összesen már 601 trafik működik "kijelöléses" alapon, főleg falvakban - ahol korábban eredménytelenül zárult a pályázat -, de a már említett nagyvárosokon kívül Vácon, Érden és Sopronban is akad kijelölt trafikos. Ráadásul egyre nő a számuk, hiszen idén januárban még csak 566 ilyen dohánybolt működött az a mamutvállalat kimutatásai alapján. A kijelölt 601 trafik közül feltűnően sok tartozik a Coop lánchoz. A mindössze 264 lakosú Baranya megyei Erzsébet faluban pedig az önkormányzat tulajdonában lévő Erzsébeti Önkormányzat Nonprofit Kft. árulhatja a cigarettát, de az önkormányzati cég tevékenységei között az alkohol kiskereskedelem és a szerencsejáték is szerepel.

A kijelölés az ND Zrt. saját hatáskörében lezajló folyamat, csak semmire nem kötelező javaslatot kérhetnek az önkormányzatoktól a kijelölt személlyel kapcsolatban, de végül Esküdt Gábor vezérigazgató szava dönt.

A kiválasztott trafikos elvileg csak ideiglenesen, az új pályázat kiírásáig árulhat cigarettát, de új pályázat 2015 óta nincs. Eközben továbbra is bőven akadnak olyan települések az országban, ahol nemzeti dohánybolt és kijelölt árus sincsen: az eddigi tapasztalatok szerint a zsákfalvakban az idők végezetéig lehetne pályáztatni, akkor sem akadna jelentkező az üzletre.
Mint a portál megjegyzi, az államnak új pályázatok kiírása nélkül is folyamatosan emelkednek a trafikosok által befizetett koncessziós díjból származó bevételei. A 2015-ös költségvetés a dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díjából egymilliárd forint bevételre számított, ez 826 millió forint volt a 2014-es büdzsében, ami akkor némileg alultervezettnek tűnt. A 2019-es költségvetés viszont már 1,3 milliárd forint koncessziós díjból származó bevétellel kalkulál.
Szerző

323,50 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:43
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az euróval szemben alig változott, a dollárral és a svájci frankkal szemben kissé erősödött a forint péntek reggel a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az eurót a csütörtök esti 323,52 forinttal közel megegyező 323,50 forinton jegyezték péntek reggel fél kilenckor a bankközi kereskedelemben. 
A dollár és a svájci frank jegyzése viszont kissé csökkent: a dolláré 284,50-ről 284,07 forintra, a svájci franké 285,30 forintról 285,06-ra.