Leginkább a problémák szőnyeg alá söprése jellemző a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor hulladékpiaci intézkedéseire - vélik szakértők. A hozzá nem értés, a korrupció és az uram-bátyám összefonódások nyomán a hazai – önkormányzati - "kukások" szinte mindegyike a csőd szélén áll. A kormányzat minden jel szerint módszeresen vérezteti ki a hazai hulladékszállítókat, úgy anyagi, mint szabályozási oldalról. A lépéssorozat ugyanakkor a piac többi szereplőjét nem vagy kevéssé érinti. Így, míg a szállítók soraiból a Fidesz kiszorította a külföldi tulajdonosokat, addig a feldolgozó- és lerakópiacon továbbra is jelen lehetnek. Ugyanígy, miközben a lakossági szemétdíj hatósági – 2012 óta településenként fixált - tarifa, addig a feldolgozók vagy a tárolók szabadárasak.
A szemétfeldolgozás és -lerakás egy évi félezer milliárdos piac, ami még ma is százmilliárdos hasznot hoz – fogalmazott egy forrásunk. Az ebben részt vevő magánvállalkozások mögött kurzusközeli vállalkozók is feltűnnek. Sokak itt is a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrincet, illetve a vele hasonlóképp szoros kapcsolatokat ápoló Szijj Lászlót emlegetik központi szereplőként. Arra, hogy miért lenne a kormány érdeke a szállítás tönkretétele, nem kaptunk választ, de a szakértő úgy vélte: a rendszer csak azért működik, mert a korábbi, helyi kapcsolatok mindig segítenek a problémák áthidalásában. A szektort a látszat- és szükségmegoldások, az eseti, átmeneti válságkezelés, a gondok elkendőzése, a kudarc – a látványos szeméthegyek felhalmozódása – elkerülése és a rendszerszintű gondolkodás hiánya jellemzi. Egész addig, amíg elérkezik egy töréspont, amikor a leggyengébb láncszem elpattan. Ekkor pedig az Orbán-kormány valamit lép, például némi pénzt ad, de a rendszerszintű, előremutató lépések továbbra is hiányoznak. Pedig a nyugati példák arra utalnak, hogy a hasznosítást lehetne innovatívan és nyereségesen is végezni.
E folyamatot tükrözi a hulladékszállítók pokoljárása. Miután a Fidesz-KDNP a külföldieket kiakolbólította, 2012-ben mindenütt az adott szinten fixálták a díjat, 2013-ban ebből központilag vágtak 10 százalékot, majd két éve úgy döntöttek: a hulladékdíjakat nem a munkát végző önkormányzati cégek, hanem a külön erre létrehozott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szedi be és osztja vissza valamiféle szempontok szerint a kukásoknak. Mindebből úgy a szállítóknál, mint az NHKV-nél, az elmúlt két év során több tízmilliárdos hiány keletkezett. Ennek az az oka, hogy míg a begyűjtők a korábbi eljárásrend szerint nyújtják be költségkimutatásaikat, addig az – új számlázórendszer hibái miatt amúgy is akadozva – beszedett díjak ennek csak 60-70 százalékát fedezik. Emiatt - a későbbi földrengés első jeleként - számos kisebb településen vonult le a cég, ám az ezzel megbízott katasztrófavédelemnek mindig sikerült valamely másik környékbeli társaságot megbízni a feladattal. De aztán pont egy ilyen, az átadott településeket begyűjtő társaság, mégpedig az Észak-Kelet-Pest és Nógrád több mint százezer háztartásáért felelős, évek óta hangosan panaszkodó Zöld Híd dőlt be.
A cég – amelynek tulajdonosát, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulást holnapig a korábban az ellenzéki LMP-vel szövetkező gödöllői polgármester, Gémesi György irányítja – egy hónapja, amúgy szabályosan, bejelentette: mivel az NHKV nem állja legalapvetőbb költségeiket se, abbahagyja tevékenységét. Bár a katasztrófavédelemnek két munkanapig nem sikerült elintéznie a hulladék elszállítását, az utcán maradt zsákokért a Fidesz több képviselője is az „LMP-s” Gémesi Györgyöt és a Zöld Híd vezetését okolta, mondván: így állnak bosszút választási vereségük miatt. Emellett azzal is érveltek, hogy a Zöld Híd költségigényét valójában nem támasztotta alá, vagyis alaptalanul kért pénzt az NHKV-tól. Ezután karaktergyilkos-sajtókommandójuk is beindult. Ennek nyomán november elején Gémesi György lemondott a társulás elnöki tisztségéről. Forrásaink szerint az utódvárományos Vác kormánypárti polgármestere, az előző elnök lemondatásában is kulcsszerepet játszó Fördős Attila, aki megkeresésünkre nem kívánt elképzeléseiről beszámolni. A társulás szombati ülésén választ új elnököt. Ennek előzményeként ismereteink szerint Gémesi György a Mazars nevű céget bízta meg a Zöld Híd átvilágításával. Ugyanakkor az új, Fidesz-közeli vezetőség is hasonló lépéseket fontolgathat. Mindazonáltal a lépéstől sokan a Zöld Híd és az NHKV viszonyának rendeződését – a cégtől megvont bizalma helyreállítását és a hiányzó, körülbelül egymilliárd átutalását – várják. Ezt követően a hulladékszállítást a Zöld Híd eszközeivel átvevő katasztrófavédelem levonulhat és visszaadhatja a tevékenységet az immár „ellenzék-mentesített” cégnek.
Néhány napja az ágazat mélyreható gondjairól számolt be Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is. A kormányt azonban a jelek szerint ez se hatotta meg: bár bizottság is alakult a helyzet áttekintésére – eközben pedig 26,4 milliárdot átutaltak az NHKV-nak az idén feltétlenül szükséges költségekre -, az egyik tag, Balla György fideszes képviselő lapunknak adott nyilatkozata tükrében mélyreható változtatásokat nem terveznek. Egyesek szerint az NHKV kvázi-hatósági feladatait akár átveheti az innovációs és technológiai tárca is. A fideszes képviselő ugyanakkor azt támogatná, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan a Zöld Híd ügyében érintett önkormányzatok szerződjenek át más céghez. Ennek kapcsán megjegyzendő: ha e szerepre lett volna jelentkező, azt a katasztrófavédelem már a cég levonulásának pillanatában kijelölte volna. Ez is az ágazat csődközeli állapotára utal – még ha a kormánypárti megszólalók ezt továbbra se hajlandóak észrevenni.
