Menesztették a BKK vezérét

Publikálás dátuma
2018.11.30. 09:58

Fotó: Molnár Ádám
Dabóczi Kálmánnak a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Megnyirbálják Szeneczei Balázs főpolgármester-helyettes jogkörét is. Tarlós a kezét mossa.
Felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérét Tarlós István főpolgármester - derül ki a városháza közleményéből. A menesztések oka csak nehezen hámozható ki a városháza sajátos magyarsággal írt közleményéből:
„A BKK részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, ill. szofisztikus magyarázatai folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik."

Lefordítva: mint azt a Bagdy Gábor főpolgármester helyettes tegnapi közleményében leszögezte, ő és Tarlós István főpolgármester „nem tudtak” a RIGO rendszer körüli problémákról, mivel azt elhallgatták előlük. Dabóczi menesztésén túl ezért Szeneczey Balázs főpolgármester -helyettestől – ő volt a BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes - elveszik az elektronikus jegyrendszer beruházás felügyeletét és azt Bagdy Gábor kapja most meg. A városháza tegnap esti közleményében úgy fogalmazott a várost nem érte kár az ügyben. Ez azonban, mint írtuk erősen sántít mivel már 6,3 milliárdot kifizettek az elektronikus jegyrendszer kiépítésével megbízott német cégnek, amellyel azonban a BKK a napokban szerződést bontott, arra hivatkozva, hogy a cég nem biztosította a bankgaranciához szükséges feltételeket. Egyelőre így rejtélyes, hogy tarlósék közleménye szerint ez miért nem lenne kár.

UPDATE

Közleményt adott ki a BKK igazgatótanácsi elnöke, Szegvári Péter, aki szerint azért nem érte kár a fővárost, mivel a Scheidt & Bachmann GmbH által leszállított hardvereszközök továbbra is a főváros rendelkezésére állnak, és ebből kiépíthető a rendszer. „A tervezett 7 elemből 3 határidőben és a tervezett költségek figyelembe vételével megvalósult” - fogalmaz Szegvári Péter közleménye - „Ezek az elemek a hatályos szállítói szerződés alapján készültek és megfelelően felhasználhatók a projekt tovább folytatásához.” A BKK igazgatóság egyben kezdeményezte, hogy a fővárosi önkormányzat együttműködésével kezdődjenek tárgyalások a kormányzati szervekkel az AFC projektnek az országos rendszerekbe történő jövőbeni integrálása lehetőségéről. A Tarlós István régi bizalmasaként ismert Szegvári Péter közleménye úgy fogalmaz: a sajtóhírekkel ellentétben az Igazgatóság elnöke – azaz ő, Szegvári Péter - „közvetlenül nem adott rendszeres jelentést az adott ügyben a főpolgármester számára.”

Dabóczi Kálmán
Fotó: Molnár Ádám
Ha lehet, ennél is rejtélyesebb, hogy Tarlós és Bagdy hogyan nem tudhatott a RIGO rendszer problémáiról. Mint megírtuk Tarlós István eleve azért vette fel 2015-ben Dabóczi Kálmán BKK posztra, mivel Dabóczi fő feladata volt az évek óta nyűglődő, egyre nagyobb csődtömeggé növő RIGO rendszer kiépítésének a gatyába rázása. Az is feltűnő, hogy Tarlós mostanában egyre sűrűbben értekezett a BKK beszántásáról, így a napokban Orbán Viktorral aláírt választási szerződésében külön pontként szerepel a BKK megszüntetése. Piaci forrásaink szerint Dabóczinak már évekkel ezelőtt szerződést kellett volna bontania a Schiedt & Bachmann-al. A Schiedt & Bachmann-nal kötött 2014-es szerződés nem igazán adott arra lehetőséget, hogy a hardverek – beléptető kapuk, ellenőrző készülékek – legyártása után kitapossák a vállalkozásból, hogy beüzemelje azokat, különös tekintettel a rendkívül bonyolult IT-integrációs feladatokra. Így a BKK ugyan megvásárolt egy halom ilyen berendezést a cégtől, ám azok most használatlanul hevernek valahol egy raktárban. Azonban szerződésbontás helyett a BKK-vezér inkább újraterveztette a rendszert, ami újabb 3 milliárdos költségnövekedéssel járt.   Közben 2017 óta ketyeg a beléptető rendszer kialakítására felvett EBRD-hitel. Korábban a 444.hu úgy kalkulált: az eredetileg 15 milliárdosra tervezett RIGO rendszer 36,8 milliárd forintosra költségvetésűre puffadt fel. A portál mostani számításai szerint végül akár 15 milliárdra is rúghat a bedőlt rendszer miatt az adófizetőket érő kár.  A 2004 óta vajúdó, ám a jelek szerint soha el nem készülő elektromos beléptetőrendszer bedőlése részint komoly probléma lehet a fővárosban újrázásra készülő Tarlós Istvánnak, már ha az ellenzék képes felismerni az ügy súlyát. Ugyanakkor a kezére is játszhat, mivel nagyjából a projekt volt a BKK fenntartásának az utolsó indoka, így viszont már semmi sem áll Tarlós útjába, hogy a BKK-t megszüntesse és kisebb részét a városháza szervezetébe integrálja.
Frissítve: 2018.11.30. 11:10

Ismét esett az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.11.30. 09:18
Illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Egy héten belül 11 forinttal csökkent a benzin és 16 forinttal a gázolaj literenkénti bruttó átlagára.
A héten már másodszor csökkent az üzemanyagok ára: a Mol pénteken bruttó 3 forinttal mérsékelte a 95-ös benzin és bruttó 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 353 forintra, a gázolajé pedig 399 forintra csökkent. Az árak szerdán is estek: a benzin átlagára literenként 8 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal. Az autósok ugyanakkor 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint – írja az MTI.
Szerző
Témák
üzemanyagár

Régóta nem pályáztatnak, egy ember dönt a traffikjogokról

Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Három és fél éve nem írt ki újabb traffiktendert az állam, helyette a dohánykereskedelmi mamut – végső soron pedig annak vezérigazgatója – jelöli ki az újabb nemzeti dohányboltokat.
Már 2015 áprilisa óta nem ír ki új trafikpályázatot az állam, ellenben egyre több az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. (NDN)által pályázat nélkül kijelölt nemzeti dohánybolt az országban – írja a Napi.hu.   Noha kilenc budapesti trafik mellett többek között pécsi, szegedi és szombathelyi nemzeti dohányboltokra is ki lehetne írni új koncessziós pályázatot, az NDN-nél egyelőre nincs napirenden a kérdés. „Csak miniszteri döntést követően vagyunk jogosultak pályáztatással kapcsolatos felhívást közzétenni. Tekintettel arra, hogy társaságunk jelenleg ilyen utasítást nem kapott, így nincs tudomásunk újabb pályáztatási szándékról a koncesszióba adó irányából" - válaszolta a gazdasági portál kérdésére a dohánykereskedelmi állami vállalat.
A pályázatok szünetelése óta az NDN csak spontán kijelöléssel ítélhet oda trafikokat a kiválasztottaknak. Jelenleg a 5334 koncessziós dohánybolt mellett egyre több, összesen már 601 trafik működik "kijelöléses" alapon, főleg falvakban - ahol korábban eredménytelenül zárult a pályázat -, de a már említett nagyvárosokon kívül Vácon, Érden és Sopronban is akad kijelölt trafikos. Ráadásul egyre nő a számuk, hiszen idén januárban még csak 566 ilyen dohánybolt működött az a mamutvállalat kimutatásai alapján. A kijelölt 601 trafik közül feltűnően sok tartozik a Coop lánchoz. A mindössze 264 lakosú Baranya megyei Erzsébet faluban pedig az önkormányzat tulajdonában lévő Erzsébeti Önkormányzat Nonprofit Kft. árulhatja a cigarettát, de az önkormányzati cég tevékenységei között az alkohol kiskereskedelem és a szerencsejáték is szerepel.
A kijelölés az ND Zrt. saját hatáskörében lezajló folyamat, csak semmire nem kötelező javaslatot kérhetnek az önkormányzatoktól a kijelölt személlyel kapcsolatban, de végül Esküdt Gábor vezérigazgató szava dönt.

A kiválasztott trafikos elvileg csak ideiglenesen, az új pályázat kiírásáig árulhat cigarettát, de új pályázat 2015 óta nincs. Eközben továbbra is bőven akadnak olyan települések az országban, ahol nemzeti dohánybolt és kijelölt árus sincsen: az eddigi tapasztalatok szerint a zsákfalvakban az idők végezetéig lehetne pályáztatni, akkor sem akadna jelentkező az üzletre.
Mint a portál megjegyzi, az államnak új pályázatok kiírása nélkül is folyamatosan emelkednek a trafikosok által befizetett koncessziós díjból származó bevételei. A 2015-ös költségvetés a dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díjából egymilliárd forint bevételre számított, ez 826 millió forint volt a 2014-es büdzsében, ami akkor némileg alultervezettnek tűnt. A 2019-es költségvetés viszont már 1,3 milliárd forint koncessziós díjból származó bevétellel kalkulál.
Szerző