Vámháború és klímaváltozás – Nehéz tárgyalások Argentínában

A légkör felmelegedése elleni globális küzdelemről vitáznak – a vámháborús témák mellett – a G-20-ként emlegetett országcsoport vezetői.

A világ 19 legnagyobb nemzetgazdaságát, valamint az önálló szereplőként szintén jelenlévő Európai Uniót tömörítő csoport csúcstalálkozója pénteken kezdődött és szombaton zárul az argentin fővárosban. A résztvevők már csütörtöktől folyamatosan érkeztek Buenos Airesbe.

A kereskedelmet illetően az álláspontok még mindig nagyon messze állnak egymástól, de az Egyesült Államok által e tekintetben bírált országok – köztük Kína – hajlandónak mutatkoztak arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a piacaikhoz való nagyobb hozzáférésről, ami fordulópontot jelenthetne a kereskedelmi vitákban.

Donald Trump amerikai elnöknek meggyőződése, hogy más államok többet profitálnak az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemből, mint saját országa, és erre hivatkozva vámtarifákat írt elő Kínával és az Európai Unióval szemben. Azok hasonló módon válaszoltak.

A másik sarkalatos napirendi kérdéskör a klímaváltozás elleni harc. A tavaly júliusi, hamburgi G20-as csúcs egyik fő témája volt, hogy Trump előzőleg bejelentette: kilépteti országát a 2015 decemberében aláírt párizsi klímamegállapodásból. A csúcson a csoport összes többi tagja egyetértett abban, hogy a megállapodástól nem szabad visszalépni.

Ugyancsak kitérnek Buenos Airesben a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelemre. A cél a nők szerepének növelése a digitalizáció területén, a technológiai ágazatokban, valamint az, hogy a nők könnyebben léphessenek be a munkaerőpiacra, vagy térhessenek oda vissza a szülés után.

A G20-as vezetők a digitalizációról, oktatási kérdésekről, a munkaerőpiacról, a fenntartható élelmezésről és infrastrukturális témákról is eszmecserét folytatnak. Mauricio Macri argentin elnök egyik nyilatkozata szerint Buenos Airesben szintén terítékre kerülhet Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolt szaúd-arábiai újságíró ügye.

Emellett számos kétoldalú találkozót szerveznek Buenos Airesben. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű lehetett volna Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz államfő találkozója, de azt az amerikai elnök – az orosz-ukrán konfliktusra hivatkozva – az utolsó pillanatban lemondta. Trump egyúttal közölte: kész lenne érdemi találkozóra az orosz elnökkel, de csak akkor, ha Moszkva előbb visszaszolgáltja a Kercsi-szorosnál történt orosz-ukrán tengeri inciden nyomán lefoglalt ukrán hajókat, valamint szabadon engedi a hajók személyzetének elfogott tagjait.

Angela Merkel német kancellár a G-20-as országcsoport csúcstalálkozójának megnyitójára nem érkezett meg Buenos Airesbe, mert az őt szállító repülőgép műszaki okok miatt még csütörtök este Kölnben kényszerleszállást hajtott végre.

Az Argentínába elindult gép még csak Hollandia fölött járt, amikor a tapasztalt műszaki hiba – egy elektronikai alkatrész meghibásodása – miatt a személyzet a visszafordulás mellett döntött, és a gép Kölnben sikeresen landolt, ami azért volt izgalmakat kiváltó manőver, mert az üzemanyagtartály még szinte csordultig tele volt. Merkel Kölnben töltötte az éjszakát egy szállodában, majd tegnap reggel Madridba repült, hogy onnan menetrendszerinti járattal utazzon az argentin fővárosba. A közjáték miatt mára halasztották Merkel kétoldalú megbeszélést Donald Trumppal.

Az első külföldi résztvevők között Argentínába érkezett viszont Donald Tusk, aki az Európai Unió tagállamainak a csúcsvezetőiből álló testület, az Európai Tanács elnöke, és máris több nyilatkozatot tett a G-20-as tanácskozás megkezdése előtt. Egyebek közt azt közölte: az Azovi-tengeren történt atrocitások fényében biztos abban, hogy decemberben, a 13-14-én Brüsszelben tartandó EU-csúcson újabb egy évvel meg fogják hosszabbítani az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, amelyek az orosz védelmi, energetikai és bankszektorral szembeni büntető intézkedéseket tartalmaznak.

„Európa egységesen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét” – szögezte le Tusk, és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország erőszakot alkalmazott az ukrán haditengerészet hajóival szemben a Kercsi-szorosnál. Az EU először a Krím félsziget 2014-es orosz bekebelezését követően sújtotta szankciókkal Oroszországot, amelyeket tovább szigorított azt követően, hogy Moszkva támogatni kezdte az oroszpárti szakadárokat Kelet-Ukrajnában.

Beszélt Donald Tusk Buenos Airesben az unióból való brit kilépésről is. Szerinte abban az esetben, ha a londoni parlamenti decemberben elutasítja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást, akkor csak az egyezmény nélküli, úgynevezett „kemény” Brexit és az EU-ban való bennmaradás között választhatnak a britek. Az Európai Tanács elnöke határozottan kizárta az egyezmény újratárgyalásánaka a lehetőségét.

Theresa May brit miniszterelnök a hét elején szintén azt mondta, hogy a jelenlegi egyezménynél nem lehetséges jobbat elérni. Azt hangsúlyozta: ha a brit parlament leszavazza az egyezményt, akkor „minden kezdődhet elölről”, és senki nem tudja, hogy ebben az esetben mi történne. Az viszont bizonyos, hogy a megállapodás elutasítása még nagyobb megosztottságot, még több bizonytalanságot teremtene, ennek minden kockázatával együtt – tette hozzá. Nagy-Britannia a menetrend szerint jövő március 29-én távozik az EU-ból.