Újra fellángolt a szemétvita - Elnököt választanak Gödöllőn

Publikálás dátuma
2018.12.01. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ismét fellángoltak a 116 település hulladékszállításáért felelős Zöld Híd tulajdonosa, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás mai elnökválasztó gyűlése előtti indulatok. Közel egy hónapja a térség kormánypárti erős emberei – így Vécsey László parlamenti képviselő és Fördős Attila váci polgármester – azután szorították távozásra az elnöki székből Gémesi Györgyöt, hogy Hertel László, Sződ Fidesz-KDNP-vel rokonszenvező irányítója a korábban LMP-szövetséges gödöllői polgármester lemondását követelte. Tegnapi üzenetében Juhász Béla, Sződliget első embere viszont éppenséggel Fördős Attila megválasztása ellen kelt ki, inkább Kurdi Ferencet, Kosd polgármesterét ajánlva. Tegnap Gémesi György és a Zöld Híd ügyvezetői posztjáról vele távozó Gyenes Szilárd a cég telephelyén bemutatott kilenc, uniós pénzből vásárolt új kukáskocsit és egy buszt. Ismereteink szerint viszont ezek nem a cég, hanem a társulás tulajdonában állnak. A Zöld Híd – arra hivatkozva, hogy a számlák beszedésével megbízott állami NHKV semmilyen költségüket nem téríti meg - egy hónapja felfüggesztette szolgáltatását. Két munkanap elteltével az erre kötelezett katasztrófavédelem a Zöld Híd eszközeivel, saját kerete terhére átvette a begyűjtés megszervezését.
Szerző
Frissítve: 2018.12.01. 18:16

Félprivatizálják a gáztárolót: kisimítják a kormány korábbi baklövéseit

Publikálás dátuma
2018.12.01. 07:30
SZŐREGI LABIRINTUS A tulajdonosváltással nem változik a stratégiai készlet helyzete
Fotó: Vajda József / Népszava
Az állami MFB-től a fél-állami szénhidrogén-készletező szövetséghez kerülne a stratégiai gáztartalék tárolócége.
Az állami MFB Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségnek (MSZKSZ) eladná a stratégiai gázkészleteket tároló MMBF Zrt. többségét – közölte az ezt lehetővé tévő törvényjavaslat csütörtöki parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az MSZKSZ egy fura szerveződés: formális tulajdonosai ugyan a hazai energiacégek, ám a jogszabályok alapján a legfontosabb döntéseit a kormány hozhatja meg. Hogy mást ne említsünk, az MSZKSZ-t 2008 óta irányító Bártfai Béla felesége, Bártfai-Mager Andrea jelenleg az állami cégek – így például az MFB – felügyeletét ellátó, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Az MSZKSZ birtokolja az ország biztonsági – vagyis vészhelyzetre tartogatott - olaj- és gázkészleteit. Emellett tárolócégekben is részvényes. Ezek egyike az MMBF, amelyben 49 százalékot jegyez. Az MMBF-et 2006-ban is az MSZKSZ alapította, ám aztán az 1,9 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas, föld alatti rendszer 150 milliárdos kiépítése nyomán a Molé lett 72 százalék. Öt éve viszont a Mol pénzzé tette részét. Így a többség az állami MFB-hez került, de az MSZKSZ kisebbségi része is felkúszott a jelenlegi szintre. Az egységben jelenleg 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészletet tárolnak; a fennmaradó 700 millió köbméternyi hellyel szabadon kereskedhetnek. Az eladási szándék okaként felszólalásában Kaderják Péter az alapvetően banki tevékenységre szolgáló MFB profiltisztítását említette. Ugyan Bártfai Béla MSZKSZ-vezér tudakozódásunkra vételi szándékukat nem erősítette meg, de célzott arra, hogy 49 százalékos részesedésük mellett tároltatóként ők az MMBF legnagyobb ügyfelei is. Lapunknak szakértők a lehető legészszerűbb lépésnek nevezték, ha a tárolórendszer teljes egészében az MSZKSZ tulajdonába kerülne. (Ugyanakkor egyéb eshetőségként megemlítették még a többi, összesen közel 4,5 milliárd köbméter tárolására alkalmas egység gazdáját, az állami MVM-et, illetve a kormányfőhöz közel álló, MET nevű gázkereskedőt.) Értékelésük szerint az MSZKSZ hitelből bizonyára ki tudja fizetni a tízmilliárdos nagyságrendűre becsülhető vételárat. (Emögött állami garancia áll, a cég forrásait pedig részben a lakosságon kívüli fogyasztók állják a gáztarifa egy tételén keresztül.) A kormányszándéknak ágyaz meg az is, hogy a törvénytervezet átszabja az MSZKSZ-en belüli szavazati jogokat. Ez a szerveződés olaj- és gázipari szekciója közül utóbbit, így az állam befolyását erősíti. Úgyszintén törölték azt a kitételt, hogy biztonsági készletet csak állami cég tárolhat. Ennek kapcsán Kaderják Péter cáfolta, hogy ez akár a készletek külföldi elhelyezési szándékát is tükrözheti. A törvénycsomag ugyanakkor egy számos energetikai szabály-részletet pontosító, közel száz oldalas salátatörvény. Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő több pontot az Orbán-kabinet korábbi baklövéseinek javításaként értékelt. Mindazonáltal frakciójuk egészében nem támogatja az indítványt. Kifogásolta például ama rendelkezés törlését, hogy az 5 ezer fősnél nagyobb településeken megszűnne az energiaszolgáltatók panaszfelvételi kötelezettsége. Bár üdvözölte, hogy a kabinet – legalábbis uniós kötelezettségszegési eljárás árnyékában - láthatólag igyekszik lépéseket tenni energiahatékonysági vállalásaink teljesítése irányába, a rezsicsökkentés során megsértett szabályok kiköszörülésére továbbra se hajlik. (Ez szakértők szerint nem rezsiemelést jelent. Sőt, Bangóné Borbély Ildikó a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – MEKH - jogosítványainak megfelelő átalakítása révén további rezsicsökkentés lehetőségét is felvetette.) Habár a tervezet változtat a MEKH jogállásán, az a DK-s Hajdu László és az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint csak a kormány energiapiaci szándékait tükrözi a hozzá közel álló gazdasági körök helyzetének javításával. Schmuck Erzsébet gyászosnak tartja az energiahatékonysági intézkedéseket, továbbra is hiányolva a lakossági terveket, illetve a Fidesz e tárgyú választási ígéreteinek végrehajtását. A jobbikos Kepli Lajos az érdemi energiahatékonysági intézkedések hiányának felhánytorgatásán túl üdvözölte, hogy a jövőben a szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételeket kizárólag zöldítésre fordíthatják. A tervezet alapján lehetőség nyílik a mérőállások telefonos applikáción keresztüli rögzítésére, az elektronikus kapcsolattartásra, 2 évről 3 évre nő a felhasználóval szembeni igények elévülési ideje, 3 éven túl nem indítható panaszeljárás, illetve gyorsabbá válik a lakosságon kívüli fogyasztók ki- és bekapcsolása.
Szerző
Témák
gáztároló MFB

Továbbra is akadozik az orosz exportunk

Publikálás dátuma
2018.11.30. 20:19

Fotó: Shutterstock
A Paks2 atomerőmű üzembe helyezését 2027-re tervezik - mondta a pénteken a Kelet-Európai Üzleti Klub pénteki fórumán Bács Zalán. A Rosatom Central Europe igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy az új két blokk 60 évig működhet. A hatósági jóváhagyásra váró beruházási dokumentumról kiderült, hogy a terjedelme mintegy 200 ezer oldal, Moszkvában, Szentpéterváron Budapesten több száz szakember dolgozik rajta, és további helyi tervezőcsoportokat akarnak bevonni. A szakember hitet tett Dél-Franciaországban tervezett fúziós erőmű létesítése mellett. Egyébként rendkívül hullámzó Oroszország gazdasági teljesítménye. Alekszej Drinocskin előadásából kiderült, hogy a GDP az elmúlt esztendőkben mindössze évenként 1,5-1,7 százalékkal növekedett, ami a világ átlagának fele. Az Orosz Föderáció kereskedelmi képviselet magyarországi elemző részlegének vezetője szerint jövőre ehhez képest is visszaesést várnak, aminek az oka prózai: az áfát 18-ról 20 százalékra emelik. Az ezt követő években már évi 2 százalékos bővülésre számítanak, sőt 2024-2025-re szeretnék elérni a 3-3,5 százalékot. A szakember elismerte: hazájának számos erőforrása van, ám ezek kihasználása nem elég hatékony. Oroszország versenyképessége is elmarad a kívánalmaktól, 2012-ben  arra számítottak, hogy majd 2018-ban előre lépnek a versenyképességi rangsorában a 120. helyről a legjobb 20 közé, ez azonban nem sikerült, a legutóbbi felmérés szerint csak a 31.-ek. Állítása szerint a V4-eknél viszont  már előbbre tartanak, de Új-Zélandot és Kazahsztánt nem sikerült megelőzniük. Oroszországban most fedezik fel a PPP-rendszert, a magántőke bevonását az állami beruházások megvalósításába. Főként utak, repülőterek épülnek úgy, hogy a költségvetésnek mintegy halasztott fizetési lehetőséget nyújt a a magánszektor. Magyarország szinte meg sem érzi az Oroszországgal szembeni embargót, mert már korábban sem volt számottevő a kivitelünk - mondta lapunk érdeklődésére Gilyán György, a klub alelnöke, egykori államtitkár, volt moszkvai nagykövet. A magyar kivitel máig utolérhetetlen csúcsa még 2008-ban volt, és az egyes évek első nyolc hónapját összehasonlítva, akkor 3,8 milliárd dollárt tett ki az exportunk, szemben a jelenlegi 1,3 milliárd dollárral.   
Szerző
Témák
Oroszország
Frissítve: 2018.11.30. 20:39