Kemény csata - A kormány nehezen talált válaszokat a szakszervezetek kifogásaira

Publikálás dátuma
2018.11.30. 22:12
A szakszervezetek szerint rendkívül hátrányosan érinti a dolgozókat az új törvény
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormány nem engedett a legfontosabb kérdésekben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülésén.
A kabinet láthatóan nehezen talált válaszokat a közszféra szakszervezeteinek kifogásaira, a beígért egy-két nap helyett ugyanis tíz nap gondolkodási idő után ült le tárgyalni a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetről. A köztisztviselőket nagyon sok tekintetben hátrányosan érintő javaslat egyik sarkalatos fejezete a kormányzati létszámgazdálkodás bevezetéséről szól, ebből nem enged a kormány. A betöltetlen állásokat például fél év után elvennék a munkahelyektől, pedig van hat éve betöltetlen munkahely is. A feladatokra alkalmazott dolgozók biztonsága ebben a rendszerben veszélyben van, mert ha egy következő munkához az illető nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, és nem tud gyorsan papírt szerezni az elvárt tudásról, könnyen utcára teszik, ami mind a szervezet, mind a dolgozó számára kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak azt sem, hogy megszűnik a helyettesítés és az érte járó díj is, és azért is harcoltak, hogy a törvény hatálya alá kerülő megyei és fővárosi kormányhivatali tisztviselők ne járjanak sokkal rosszabbul, mint amíg saját jogállási törvényük volt. A kormány ebben a kérdésben hajlandó volt kisebb engedményre, és elismerte, hogy rossz volt a jogi szöveg a javaslatban. De a tervezet szerint alacsonyabb lesz a bértáblájuk, nem kapnak cafeteriát, és csökken a jubileumi jutalmuk is. Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy ha megszűnik valami miatt egy vezető kinevezése, nem alkalmazzák tovább ügyintézőként, mennie kell a szervezettől. Nem engedett a kormány a szabadságok kérdésében. A tervezet a mostaninál öt nappal rövidebb, mindössze 20 napos alapszabadságot rögzít, amit a gyermeket nevelők pótszabadságainak megduplázásával akar kompenzálni, de az idősebb, több évtizede a közigazgatásban dolgozók is egy héttel kevesebb pihenésre lesznek jogosultak. Az életkor ezentúl nem számít a bértáblába történő besoroláskor sem. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy érvényben van a csütörtökön meghirdetett „Szabadság napja” nevű tiltakozó akció felhívása, amiben azt kérte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy aki teheti, ne menjen be dolgozni azon a napon, amikor a parlament megszavazza a köztisztviselők rabszolgatörvényét. 
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat – közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
A munkaidőt illetően a magyar munkaerőpiacon már így is sokkal nagyobb a rugalmasság, mint Németországban, ehhez képest drámai módosítást nem várnak el a német cégek. A munkáltatók számára egy nagyobb rugalmasság nyilván előny, de ebben a formában, mint ami a mostani javaslatban szerepel, egészen biztosan nem kérték a német cégek  – jelentette ki a Népszava kérdésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője. Szerinte, ha egy cég maximálisan kihasználná a törvényjavaslatban szereplő lehetőségeket, akkor a munkavállalók a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem biztos, hogy ottmaradnának. „Nem érdeke a vállalatoknak, hogy rabszolgákként tartsák a munkavállalókat, mert azok könnyen elmennek egy másik céghez. Nagyon nagy óvatossággal kell ezzel bánni, még akkor is, ha esetleg megszavazzák ezt a törvényt” - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez utóbbiban egyáltalán nem biztos. Dirk Wölfer arra is rámutatott: a túlóra sokkal drágább, mint a rendes munkaóra, nem érdeke tehát a cégeknek, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hiszen az megdrágítja a munkaköltségeket. A kormány által is támogatott törvényjavaslat azonban a szakszervezetek szerint nem csupán a túlóráztatás növelésére adna lehetőséget, hanem végeredményben a túlórapénzek kifizetésének csökkentésére is. Mint arról beszámoltunk: Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők két hete egyéni képviselői módosító indítvány útján, az egyeztetéseket megkerülve nyújtották be a Munka törvénykönyvére irányuló javaslatukat, amelyről jövő kedden már szavaznak is. A dolgozók és a szakszervezetek körében óriási felháborodást kiváltó tervezet értelmében januártól a jelenlegi 250 óra helyett évi 400 órányi túlórát lehetne elrendelni, és ehhez elég lenne csupán – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró – üzemi tanácsok vagy üzemi megbízottak jóváhagyása is. (A jelenlegi szabályozás szerint a 250 órát csak a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött kollektív szerződésben lehet emelni, és úgy is csupán évi 300 órára). A tervezett változtatások másik fontos pontja, hogy 3 évre emelnék a munkaidő-keretet. Ez azért kedvezőtlen a munkavállalóknak, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Jelenleg alapesetben 6 hónapos időszakokban kell elszámolni a munkaidőt, ezt kollektív szerződésben 1 évre lehet emelni. Az Audi élt is ezzel a lehetőséggel 2012-ben, azóta pedig a helyi szakszervezet beszámolója szerint – éppen a fent jelzett problémák miatt – jelentősen lecsökkent a túlórakifizetések összege.   A törvényjavaslat mindemellett azt is kimondja, hogy amennyiben a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Vagyis a túlmunka nem számít majd túlórának, így nem is jár érte pótlék, de még a 400 órás keretbe sem számít bele.    A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat kapcsán hamar elő is került, hogy a kormány valójában a német beruházóknak tesz szívességet a túlórakeretek fellazításával. Nyilatkozataik alapján ugyanis nem az országos munkaadói szervezetek kérték a változtatásokat, amelyek őket is meglepték, a dolgozók számára pedig egyértelműen hátrányosak a változtatások (bár a Fidesz és kormány épp az ő érdekeikre hivatkozik, mondván, csak lebontják a korlátokat az elől, ha valaki többet szeretne dolgozni).  A multi cégek viszont az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be  nagyberuházásokat jellemzően az ipar területén (amelyet a javaslat kiemelten érint, hiszen jellemzően itt dolgoznak ilyen munkaidő-keretben a dolgozók). Ezek munkaerő-szükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő, miközben az országban már összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. A túlórakeretek megemelésével viszont a cégek dolgozónként plusz 150 óra többletmunkát nyerhetnek, ami 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját jelenti, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Düsseldorfban ki is jelentette: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak.  Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára viszont kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – erről már Tóth Bertalan, az MSZP pártelnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. Azt mondta: Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de „élnünk kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”    
Tüntetést, szakszervezeti konzultációt és aláírásgyűjtést szervez a rabszolgatörvény miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány úgy érvel: csak lehetőséget adnak, hogy aki akar, többet dolgozhasson.
„Egyetért Ön azzal, hogy a napi nyolc óra munka után kell a dolgozóknak annyi jövedelmet biztosítani, ami elegendő a tisztességes megélhetéshez?”„Egyetért Ön azzal, hogy a túlórapénzt csak több esztendő után fizessék ki, miközben a dolgozóknak a számláikat havonta ki kell egyenlíteniük?” „Egyetért Ön azzal, hogy a népességcsökkenés és a kivándorlás miatt mind nagyobb munkaerőhiány orvoslásának helyes módja a kötelezően elrendelhető túlmunka jelentős, akár évi négyszáz órára történő emelése?”

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a dolgozóktól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely - a kormány nemzeti konzultációjának mintájára – szakszervezeti konzultációt indít a rabszolgatörvény kapcsán. Ezzel egy időben aláírásgyűjtő akcióba is kezdenek, hogy kiderüljön: szeretnének-e a munkavállalók egy új, a szociális partnerek konszenzusán nyugvó – tehát valamennyi fél számára elfogadható – új Munka törvénykönyvet.    A jelenleg hatályos Munka törvénykönyvének 2012-es megalkotása óta folyamatosan csak toldozgatják-foltozgatják azt, úgy, hogy közben a munkavállalók helyzete egyre romlik – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke az akció kapcsán, aki szerint már csak ezért sem lehet elfogadni a mostani módosítást. Álláspontja szerint egy teljesen új, konszenzuson alapuló Munka törvénykönyvét kellene kidolgozni – ebben szeretnék a dolgozók támogatását, egyfajta megerősítést kérni. Mint arról beszámoltunk: a kormánypárt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa alapján úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy már – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró - üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. Ez utóbbi azért kedvezőtlen a dolgozók számára, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába. Mindezek miatt a MASZSZ határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének egyéni képviselői indítvány alapján történő módosítása ellen, de mint közleményükben hangsúlyozzák: tiltakoznak a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság – írják. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért. A MASZSZ már múlt héten bejelentette, hogy a javaslat miatt tüntetést szervez december 8-ára, a demonstrációhoz való csatlakozását azóta egyre több érdekvédelmi tömörülés – a pedagógusok, a köztisztviselők vagy az autóiparban dolgozók szakszervezetei - jelzi. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szintén jelezte csatlakozási szándékát. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szintén csatlakozott a tüntetéshez, mert mint lapunknak küldött közleményükben írják: a kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket – írják. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából – véli az ÉSZT, amely arra kéri a magyarországi munkavállalókat, hogy álljanak fel a karosszékből, jöjjenek el december 8-án és részvételükkel is fejezzék ki elégedetlenségüket. A Pedagógusok Szakszervezete szintén jelezte: csatlakozik a tüntetéshez. A MASZSZ a tüntetés előkészítésére szervezőbizottságot hozott létre, és azt követeli: vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést. A MASZSZ aláírásgyűjtő akciójához a Demokratikus Koalíció is csatlakozik – jelentette be Nemes Gábor, a DK szakszervezeti és foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa, arra biztatva a többi parlamenti pártot, hogy ők is tegyenek így. Nemes Gábor azt is közölte, hogy pártja részt vesz a szakszervezetek szombatra tervezett demonstrációján. A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának azt a célt kell szolgálnia, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – ez már a kormány álláspontja, amelyről a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki közleményt. Azt írták: a kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. „Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet.” Ehhez javaslatuk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges. A másik, ahol a korábbi nyilatkozatok ellenére fontosnak tartják a módosítást, az a munkaidőkeret 3 évre emelése: ennek kapcsán a munka „rugalmasabb keretek közötti” megszervezésének lehetőségével érveltek.   

A Parlamentnél tüntetnek szombaton

A demonstráció december 8-án 10 órakor kezdődik: ekkor találkoznak a résztvevők a Jászai Mari téren, ahonnan 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre, ahol beszédek hangzanak el.

Frissítve: 2018.12.01. 18:22

Inkább üzemcsarnokot építenek az életveszélyessé nyilvánított pécsi iskola helyett

Publikálás dátuma
2018.11.30. 22:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem tettek le a felújításról, de a kormánytól kérnek segítséget a többletköltségek kifizetéséhez. Ha sikerül megegyezni, új közbeszerzést írnak ki.
Túl drága az életveszélyessé vált pécsi iskolaépület felújítása, az erre szánt városi keretből inkább üzemcsarnokokat épít a pécsi önkormányzat – hangzott el az RTL Klub híradójában. A csatorna felidézi: az épület beázott, augusztusban életveszélyessé nyilvánították, az intézmény 750 diákját pedig szeptembertől inkább más iskolákban helyezték el. És bár a város a saját hitelkeretéből 400 millió forintot szánt a beruházásra, amihez a kormány is adott félmilliárd forintot, a beérkezett ajánlatok alapján további 400 millióra lett volna szükség a felújításhoz. Az önkormányzat ezután úgy döntött, az elkülönített hitelrész csaknem háromnegyedét inkább üres üzemcsarnokok építésére fordítja. Ezeket a városba érkező befektetők számára szeretnék felajánlani.     A híradóban elhangzott, hogy nem tettek le az iskola felújításáról sem, de a kormánytól kérnek segítséget a többletköltségek kifizetéséhez. Ha sikerül megegyezni, új közbeszerzést írnak ki, és csak ezután indulhat majd a felújítás, ami legkevesebb egy évig tart.
Szerző

Potencianövelőket vont ki a forgalomból a Nébih

Publikálás dátuma
2018.11.30. 21:11
A kép illusztráció
Fotó: Science Photo Library/WLADIMIR BULGAR / AFP
Az érintetteket arra kérik, hogy ne fogyasszák el a terméket. A forgalmazó élelmiszer-ellenőrzési bírságra számíthat.
Gyógyszer-hatóanyag jelenléte miatt azonnali hatállyal, a termékek minőségmegőrzési idejére való tekintet nélkül elrendelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kétféle étrend-kiegészítő forgalomból történő kivonását és a fogyasztóktól való visszahívását – írja a honlapján a Nébih. A közleményben kiemelik, hogy az étrend-kiegészítőkről szóló rendelet nem engedélyezi a gyógyszer-hatóanyagok jelenlétét, mivel ezek a termékek élelmiszernek minősülnek. A gyógyszer-hatóanyagok felhasználása kizárólag az engedélyezett, felügyelt körülmények között előállított gyógyszerekben engedhető meg, és az ezen hatóanyagokat tartalmazó készítmények kiadása Magyarországon orvosi rendelvényhez kötött. A Nébih arra kéri az érintetteket, hogy a Natur Herb Medical Kft. által forgalmazott Herkules és Maraton extra elnevezésű terméket ne fogyasszák el, mivel azokban Tadalafilt és Szildenafilt mutattak ki. Az ügyben az eljárás folyamatban van, a forgalmazó élelmiszer-ellenőrzési bírságra is számíthat. A hatóság arra kéri a vásárlókat, hogy amennyiben a fenti készítmények forgalmazását észlelik, a lakosság egészségének védelme és a gyors hatósági intézkedések érdekében jelezzék azt a Nébih felé.
Veszélyes gyógyszerhatóanyag-tartalma miatt megtiltotta az Eroton nevű potencianövelő étrend-kiegészítő forgalmazását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), egyúttal a fogyasztóktól is azonnali hatállyal visszahívja a terméket.
hivatal honlapján hétfőn közzétett tájékoztatás szerint a laboratóriumi vizsgálat tadalafilt és szildenafilt mutatott ki a férfiak számára kifejlesztett, potencianövelés elősegítésére szánt étrend-kiegészítőben, noha az nem tartalmazhatna gyógyszerhatóanyagot. A keringési és idegrendszeri problémákat okozó hatóanyagokat élelmiszerben felhasználni tilos, az ilyen készítmények kiadása Magyarországon orvosi rendelvényhez kötött. A Nébih a készítményt forgalmazó Panda Vit Pharma Kft.-vel szemben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki, és csak akkor engedélyezi számára újra a forgalmazást, ha bebizonyítja a készítmény hatóanyag-mentességet.
Szerző