A kabinet láthatóan nehezen talált válaszokat a közszféra szakszervezeteinek kifogásaira, a beígért egy-két nap helyett ugyanis tíz nap gondolkodási idő után ült le tárgyalni a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetről.
A köztisztviselőket nagyon sok tekintetben hátrányosan érintő javaslat egyik sarkalatos fejezete a kormányzati létszámgazdálkodás bevezetéséről szól, ebből nem enged a kormány. A betöltetlen állásokat például fél év után elvennék a munkahelyektől, pedig van hat éve betöltetlen munkahely is. A feladatokra alkalmazott dolgozók biztonsága ebben a rendszerben veszélyben van, mert ha egy következő munkához az illető nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, és nem tud gyorsan papírt szerezni az elvárt tudásról, könnyen utcára teszik, ami mind a szervezet, mind a dolgozó számára kiszámíthatatlan helyzetet teremt.
A szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak azt sem, hogy megszűnik a helyettesítés és az érte járó díj is, és azért is harcoltak, hogy a törvény hatálya alá kerülő megyei és fővárosi kormányhivatali tisztviselők ne járjanak sokkal rosszabbul, mint amíg saját jogállási törvényük volt. A kormány ebben a kérdésben hajlandó volt kisebb engedményre, és elismerte, hogy rossz volt a jogi szöveg a javaslatban. De a tervezet szerint alacsonyabb lesz a bértáblájuk, nem kapnak cafeteriát, és csökken a jubileumi jutalmuk is.
Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy ha megszűnik valami miatt egy vezető kinevezése, nem alkalmazzák tovább ügyintézőként, mennie kell a szervezettől.
Nem engedett a kormány a szabadságok kérdésében. A tervezet a mostaninál öt nappal rövidebb, mindössze 20 napos alapszabadságot rögzít, amit a gyermeket nevelők pótszabadságainak megduplázásával akar kompenzálni, de az idősebb, több évtizede a közigazgatásban dolgozók is egy héttel kevesebb pihenésre lesznek jogosultak. Az életkor ezentúl nem számít a bértáblába történő besoroláskor sem.
A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy érvényben van a csütörtökön meghirdetett „Szabadság napja” nevű tiltakozó akció felhívása, amiben azt kérte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy aki teheti, ne menjen be dolgozni azon a napon, amikor a parlament megszavazza a köztisztviselők rabszolgatörvényét.
